Egyelőre nem lesz mecset a katedrálisból

A vatikáni Fides ügynökség jelentését közli a La Croix, amely szerint az épület sorsára vonatkozó végső döntést ugyan majd csak a török igazságszolgáltatás legmagasabb fóruma, az Államtanács fogja meghozni, de a közigazgatási bíróság döntése is elég ahhoz, hogy megfékezze a katedrális átalakítására vonatkozó terveket, melyek az iszlám vallásgyakorlás igényeihez kívánják igazítani az épületet.

A Szent Zsófia-katedrális egy XIII. században épült bizánci templom, melyet II. Mehmed szultán 1461-ben mecsetté alakított, majd a török kormány 1961-től múzeumként működtetett. A bíróság hosszú pereskedést követően, áprilisban úgy ítélt, hogy az épület a II. Mehmed nevét viselő iszlám alapítvány tulajdonába tartozik.

A döntés nyomán az alapítvány elnöke, Mazhar Yldirimhan kijelentette, hogy „egy mecsetként elismert épület nem használható semmilyen más célra”, és elindította az épület átépítésére vonatkozó terveket. A Hurriyet című török újságnak nyilatkozva a trebizondi mufti is megerősítette, hogy „a Szent Zsófia ortodox templom mecsetté alakításának tervei jó ütemben haladnak”. A templomot díszítő keresztény freskók sorsára vonatkozó újságírói kérdésre a mufti azt felelte, hogy nem fogják bántani őket, csupán kárpitokkal takarják el majd.

Az épületet, melyet azelőtt lőszertárként és kórházként is használtak, 1958 és 1962 között újították fel az edinburgh-i egyetem szakértői. Annak ellenére, hogy a templomot az idők során az épp aktuális rendeltetésének megfelelően többször is átalakították, az épület ma is a bizánci keresztény művészet egyik kiemelkedő példája. Egyik legszebb freskója a kupola belsejében látható Pantokrátor Krisztus képe.

I. Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka februárban határozottan tiltakozott a bazilika mecsetté alakítása ellen: „Azt akarjuk, hogy a Szent Zsófia múzeum maradjon. (...) Ha újra istentiszteleti helyként kívánják működtetni, akkor pedig csak keresztény templom lehet, hiszen eredetileg sem mecsetnek épült.”

Magyar Kurír
(já)