Egyházmegyejáró táborban a Székesfehérvári Egyházmegye papnövendékei

Hazai – 2017. augusztus 19., szombat | 10:48

Augusztus 14. és 20. között nyári táborba hívta össze papnövendékeit a Székesfehérvári Egyházmegye, hogy ismerkedjenek egymással, az egyházmegye és papjai életével. Augusztus 18-án Vérteskozmán Spányi Antal megyés főpásztorral találkoztak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Vérteskozma felé haladunk. A GPS egy mellékútra irányít, majd váratlanul megszűnik a jel. Abban a pillanatban, hogy elveszítettük a hálózati kapcsolatot, bizonytalanná vált a tájékozódásunk. A hetvenes évek óta folyamatosan elnéptelenedő falu felé vezető erdei úton nincs térerő. Tanácstalanul megállunk, mikor egy kisbusz ér be bennünket, ránk találtak, akiket keresünk. A Székesfehérvári Egyházmegye kispaptáborának résztvevőivel együtt gurulunk be a festői környezetben fekvő, mára újra felfedezett faluba, ahol a felújított plébániaépületben az egyházmegye nyaranta pezsgő táboréletet teremt a hittanosoknak, iskolái diákjainak. Ezúttal a Központi Papnevelő Intézetben tanuló növendékek látogatnak el a településre.

A Székesfehérvári Egyházmegyében Spányi Antal hivatalba lépése óta hagyomány, hogy minden nyáron táborozni hívják a kispapokat. Idén a kilenc növendék közül nyolcan táboroznak Iszkaszentgyörgyön augusztus 14. és 20. között, és csillagtúraszerűen tesznek látogatást az egyházmegyében. A tábor programja évről évre meghatározott tematikát követ: beosztják, hogy az egyházmegye melyik részére mennek az adott évben – tudjuk meg Ugrits Tamás irodaigazgatótól. Idén Budajenő, a pátyi idősotthon, Telki, a labdarúgó-válogatott sportközpontja szerepelt az út célpontjai között. Nagyon fontos, hogy az adott plébánián élő papokkal beszélgessenek a kispapok, megismerve örömeiket, nehézségeiket, lehetőségeiket; hogy a növendékek képet kapjanak arról, milyen életre készülnek.

A vérteskozmai nap a püspöki találkozás alkalma volt. A program szentmisével kezdődött a falu Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt templomában. „Bár alig van állandó lakos a faluban, hálát kell adnunk, hogy itt a templom, ez az átimádkozott hely, ahol felemelhetjük lelkünket, szívünket Istenhez” – szólt a szentmisét ünneplőkhöz Ugrits Tamás. A liturgián részt vettek és énekükkel szolgáltak a biatorbágyi Szűz Mária Szent Neve Scola Vérteskozmán táborozó tagjai.

Ugrits Tamás azt járta körül szentbeszédében, mi a pap feladata, mitől függ, hogy valaki jó pap-e. Hangsúlyozta a lelki megérés, a megtapasztalások értékét. A jézusi főparancsot tartalmazó napi evangéliumhoz kapcsolódva nagylelkűségre – az gazdagít, amit oda tudsz adni – biztatott; önmagunk helyes szeretetének fontosságára mutatott rá. „Ha szeretem önmagam, akkor fogom tudni szeretni a másikat is, akkor is, ha ez nehéz.”

Spányi Antallal való beszélgetés betekintést adott a papi élet mindennapjaiba. A főpásztor abból indult ki, hogy az ember élete sokszor a legegyszerűbb dolgokon tud elcsúszni. Szavai nyomán arról gondolkodtak a növendékek, mire kell odafigyelni, ha Jópásztorrá akarnak válni. „Ma még van erő, összpontosítási képesség, hogy uralni tudjam azokat a jelenségeket, melyek öregkorban már kezelhetetlenné válnak, leépüléshez vezetnek” – figyelmeztetett arra, hogy nem szabad elhagyni azokat a pontokat, melyek stabilan tartanak, melyek hiányában az „egész ház megroppanhat”. Ilyen az imádság, a szentmise, az elmélkedés, a lelki, szellemi igényesség, az eleven lelkiismeret, a papi barátságok, közösségek, de fontos a rendszeresség és a napirend is – sorolta a megyés főpásztor. A papi barátságok jelentőségét külön kiemelte Spányi Antal. Egyházmegyéjében számos találkozási alkalmat teremt a papok számára. Ilyen például, hogy minden hónapban meghívja vacsorára a születés- és névnapjukat ünneplő paptestvéreket.

A püspök legfőbb gondja, hogy egyházmegyéje papjai jó pásztorokká váljanak, akik közelebb viszik Jézushoz az embereket. „Felemelik őket, és szeretettel szembesítik őket az elvárásokkal. A jó pásztor mélyebbre lát, ami azt jelenti, Isten szemével látja a világot. A jó pásztor készséges pap, szívesen fogadja, aki segítségét kéri. A jó pásztort lelki erősség jellemzi, ami tartást ad akkor is, ha valami nem sikerül.”

A főpásztor elmondta, fontosnak tartja a kispapokkal való kapcsolattartást: „Rendszeresen hazahívjuk őket a nagyobb ünnepekkor. De nem csak a liturgia jelent találkozást, keressük a beszélgetési alkalmakat. Emberközelbe kerülünk. A nyári tábor az egyik kiemelkedő alkalom a kapcsolatépítésre. A kispapok megismerhetik az egyházmegyét, úgy a papokat, mint a területi a sajátosságokat; de az egyházmegyei lelkületet, az elvárásokat, lelkipásztori törekvéseket is.” Spányi Antal hangsúlyozta, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyében markáns területi különbségeket figyelhetünk meg, ezért fontos látni, hol mihez lehet kezdeni.

A résztvevők beszámolói megerősítették, hogy szívesen vesznek részt a nyári táborozáson. A harmadéves Vilmos örül a leendő paptestvérekkel az egyházmegye településeivel való ismerkedésnek; Balázs a tapasztalatszerzés lehetőségét emelte ki. Az ötödéves Lénárd az egyházmegye területi sajátosságait megismerve a pap felelősségére kapott figyelmeztetést. Az ötödéves Barnabás számára fontos volt látni, hogyan kell egy-egy hely adottságaira való tekintettel felépíteni a pasztorációt.

Spányi Antal azzal búcsúzott a kispapoktól, az a remény él benne, hogy boldog papok lesznek a növendékek.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria