Életünk zarándokút – Határjárás és vetésszentelés Búcsúszentlászlón

A plébános elmondta: fontosnak tartja a közösségépítő, hagyományőrző események, összejövetelek megszervezését, méltó megünneplését, valamint a „digitális világban élő” fiatal generációk bevonását a plébánia programjaimba.

Szentbeszédének elején a búcsúszentlászlói plébános így fogalmazott: „Ezt a néhány métert, amit megtettünk, a feltámadt Krisztus hitében és szeretetében tettük.”

„Nem mindegy, hogy a jövő generációja számára mit adunk át és mit hagyunk” – fogalmazott Tódor Szabolcs búcsúszentlászlói plébános. Rámutatott: emberi életünk folyamatos zarándokút. „Közösen gyalogolunk, együtt imádkozunk, éneklünk, zarándokolunk. Imádkozunk, hogy a mindenható Isten adjon mindennapi betevő falatot. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az ember csak egy kis porszem a gépezetben. Természetesen mindig meg kell tennünk, ami tőlünk telik, de azt gondolom, ez csak akkor tud eredményes és gyümölcsöző lenni, ha kérjük hozzá a Teremtő áldását is” – mondta.

A homíliában elhangzott: Az ember szíve sokszor tele van félelemmel, kételkedéssel, problémával, tele vagyunk sebekkel. Nem tudjuk elengedni régi sérelmeinket, nem tudunk megbocsátani, félünk a változástól, félünk az első lépéstől. Az Úr Jézus sebei azonban reménykeltőek, vigasztalóak, bátorítóak. Jézus megerősít bennünket, megerősíti a mi hitünket.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír