Elhunyt Hervay Ferenc Levente

2016. február 9. kedd, 13:01

Életének 98., szerzetességének 78., áldozópapságának 72. évében, február 8-án a zirci monostor idősotthonában, szentségekkel megerősítve Hervay Ferenc Levente ciszterci rendi áldozópapot hazahívta a mennyei Atya.


„Először ő tette meg, amit tanított, hogy minket követőit
megtaníthasson arra, amit maga tett.”
(Szent Elréd apát)

A Zirci Apátság Újkönyvtára elhunyt vezetőjének földi maradványait a boldog feltámadás reményében a február 12-én, pénteken délelőtt 11 órakor, a zirci apátsági templomban érte bemutatott koncelebrációs szentmise után a zirci felső temető ciszterci sírkertjében helyezik örök nyugalomra.

***

Hervay Ferenc Levente 1919. január 7-én született Pozsonyban. Elemi iskoláit Debrecenben kezdte 1926-ban, majd Pécsett folytatta. A nyolc gimnáziumi osztályt Pécsett végezte a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában 1929 és 1937 között. Érettségi előtt határozta el, hogy jelentkezik a ciszterci rendbe, melynek 1937. augusztus 29-én lett tagja. Érettségi után 1937-től 1940-ig Zircen a rend Szent Bernát Hittudományi Főiskoláján hallgatott teológiát, 1940-től a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán földrajz–történelem szakon folytatta tanulmányait, és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ünnepélyes örökfogadalmát 1944. január 4-én tette le. 

Pappá Mindszenty József veszprémi püspök szentelte 1944. május 16-án, Zircen. 1944 szeptemberében Budapesten a Trefort utcai mintagimnáziumban kezdte meg gyakorló tanári évét, de 1944 végén a front közeledtével az iskolákat bezárták, ezért elöljárói engedélyével Zircre utazott. Ott először segédlelkész, majd segéd novíciusmester, utána házgondnok, jószágfelügyelő, erdészeti felügyelő lett. 1946-ban Endrédi Vendel apát Egerbe helyezte, ahol az általános iskolában és a rend gimnáziumában tanított. Több tevékenységet végzett: osztályfőnök volt, a diákotthont vezette és a cserkészéletbe is bekapcsolódott. 1946–1952-ig az egri Szent Bernát-plébánia lelkésze volt.

A szerzetesházak feloszlatása után, 1953–1955-ig erdőgazdasági segédmunkás volt. 1955–1959 közt magántanítványoknak adott nyelvórákat. 1959-ben ismét segédmunkás lett a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaságban, Bélapátfalván, majd rövid ideig a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalatnál dolgozott.

1959–60-ban könyvtáros volt az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban. 1960–61-ben a Miskolc-hámor-lillafüredi Erdőgazdasági Vállalatnál először tehergépkocsi-kísérőként, majd raktárosként dolgozott. Ebben az időszakban is foglalkozott az ifjúsággal, de nem hivatalosan, ezért illegális hitoktatás miatt 1961. február 6-án letartóztatták, és négy és fél évi börtönre ítélték.

Szabadságvesztését Márianosztrán és a kőbányai gyűjtőfogházban töltötte számos paptársával együtt. 1963-ban szabadult amnesztiával.

Mezey László segítségével került 1963-ban a Magyar Tudományos Akadémiához, munkája keretében az Országos Széchényi Könyvtárban a régi magyar nyomtatványok kutatásán dolgozott, Borsa Gedeon, Holl Béla, Käfer István és Kelecsényi Ákos kollégáival. A Magyarországhoz köthető nyomtatott könyvek feltárását Szabó Károly kezdte el, s neve alatt jelent meg (1879–1898) a háromrészes monumentális munka Régi Magyar Könyvtár címmel. Hervay Ferenc Levente szerkesztőként jegyzi a Régi Magyarországi Nyomtatványok első két kötetét (1971 és 1983), amelyek nemcsak bibliográfiai leírást adtak, hanem könyvészeti és szakirodalmi összefoglalásokat is. A kutatások során Hervay Ferenc Levente a Bernhard-, a Bornemissza-, a debreceni, a Farkas-, a lőcsei, a Manlius- és a Mantskovit-nyomda anyagát, valamint a cirillikákat és a Calepinus-szótárakat dolgozta fel. Kezdeményezésére kerültek a kötetekbe a tárgyalt nyomtatványok címlapjainak kicsinyített reprodukciói, ami nemzetközi viszonylatban is úttörő újítás volt, de ő készítette a kötetekhez a címek, tárgyak, nyelvek és könyvtárak mutatóját, továbbá a bibliográfiák konkordanciáját.

1976-tól az OSZK tudományos főmunkatársa lett, 1981-ben vonult nyugdíjba.

1983-tól a püspöki kar egyháztörténeti munkabizottságának titkára lett, 1983-tól 1990-ig kisegítő lelkész volt a budapesti pozsonyi úti Szent Ágoston-kápolnában. A ciszterci rend újraindulását követően elsőként érkezett meg Zircre, ahol 1990–1994-ig az apátság szerzetese volt. 1993-ban a ciszterci Szent Bernát Hittudományi Főiskolán tanított egyház- és rendtörténelmet. 1998-tól lett a Zirci Apátság Újkönyvtárának vezetője.

Hervay Ferenc Levente több mint hatvan évet dolgozott a ciszterci rend történeti repertóriumán. Amikor lehetősége nyílt külföldre utazni, egy-egy országot célba véve felkereste az ottani ciszterci történelmi helyeket, könyvtárakat, monostorokat – összesen csaknem négyszázat; Norvégiától Szicíliáig, Írországtól Lengyelországig. A témában számos cikke, publikációja született. A teljes kutatási területet felölelő, többkötetesre tervezett munka kézirata a feldolgozott és begépelt részeket tekintve eléri a négyezer oldalas terjedelmet. A magyar egyháztörténeten belül az összes szerzetesrend középkori történetének feldolgozását is célul tűzte ki. A bencés, a ferences és a pálos rend történetéből önálló írásai vagy cikkei gyarapították a téma irodalmát. Szakértelmét felhasználták a Documenta artis Paulinorum, a Korai magyar történeti lexikon, a Magyar katolikus lexikon és Magyar művelődéstörténeti lexikon szerkesztői, s ezt több száz szócikk is jelzi. Magyar egyház- és szerzetességtörténeti cikkei több rangos külföldi szaklexikonban is helyet kaptak (pl. Dizionario degli istituti di perfezione, Róma, 1974–2003). Ilyen formában munkássága nyomán a nemzetközi szakirodalom is megismerheti Magyarország gazdag egyházi történelmét és kultúráját. 1984-ben megjelent kötete, a Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria, a történeti Magyarország ciszterci apátságainak történetét dolgozza fel.

2001-ben Fraknói Vilmos-díjjal tüntették ki. 2011. augusztus 19-én közgyűjteményi munkásságának elismeréseként Széchényi Ferenc-díjban részesült.

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár; Wikipédia

Fotó: Baranya Péter

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
pro-cultura-hungarica-dijat-kapott-bojte-csaba
Pro Cultura Hungarica díjat kapott Böjte Csaba

A magyar kultúra ápolását, a közösségépítést és a nemzeti identitás megőrzését elismerő díjakat, köztük Böjte Csabának Pro Cultura Hungarica díjat adtak át a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Hagyományok Házában.

09:51
zenari-biboros-budapesten-keresztenyek-irgalmas-szamaritanusok-sziriai-foldi-pokolban
Zenari bíboros Budapesten: A keresztények irgalmas szamaritánusok a szíriai földi pokolban

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép, különösen a gyermekek szenvedéseiről. Bemutatták a magyar kormány által támogatott kórházi programot is, amely a szegények kezelését teszi lehetővé.

2019. január 22. kedd
Seregély István: Útravaló – 2019. január 23.

Seregély István: Útravaló – 2019. január 23.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt... »

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. január 23.

Mai evangélium – 2019. január 23.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 3,1–6

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle