Elhunyt Tarjányi Eszter

2017. június 19. hétfő 16:16

Tarjányi Eszter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatója, egyetemi docens, kandidátus június 17-én, gyors lefolyású, súlyos betegségben elhunyt.

„Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok.”(Dániel könyve 12,3)

A gyászoló család és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Tarjányi Eszter irodalomtörténész, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet docense, az MTA köztestületének tagja, korábbi válogatott atléta 2017. június 17-én, életének 55. évében, alkotóereje teljében, váratlanul elhunyt.

Búcsúztatása a budapesti Egyetemi templomban lesz (V. kerület, Papnövelde utca 5–7.) június 29-én, 15 órától.

Gyászolják: férje, leánya és fia, rokonsága, barátai, az atléták társadalma, tanszéki kollégái és az irodalomtörténészek nagy családja, valamint tanítványai.

* * *

Tarjányi Eszter 1962-ben született. Tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte 1985 és 1990 között, magyar nyelv és irodalom, történelem és esztétika szakon. 1997-ben az irodalomtudomány kandidátusa lett. Húsz esztendeje, 1997 óta volt a PPKE BTK főállású oktatója; 1997-től az intézmény adjunktusaként, 2000-től docenseként dolgozott. Lelkes és sikeres oktató volt, Arany János és korának kutatója – olvasható a PPKE BTK honlapján.

Tanított klasszikus magyar irodalmat, modern magyar irodalmat és világirodalmat, ezen belül műfaj-, eszme- és hatástörténetet, az irodalomtudomány diszkurzív alakzatait, irodalom és medialitás viszonyát, az irodalom- és kultúratudomány elméleteit.

Kutatásait elsősorban a 19. és 20. századi irodalom területén végezte. Műfaj-, paródia- és fantasztikumtörténettel és -elmélettel, kultúratudománnyal, a populáris irodalom történetével és elméletével, az irodalmi népiességgel, az Arany János- és Jókai Mór-filológiával foglalkozott.

Számtalan konferencián vett részt – az utóbbi hat évben az MTA Irodalomtudományi Intézete, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Kara, a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében.

Legfontosabb könyvei: Arany János és a parodisztikus hagyomány (Universitas, 2013); A szellem örvényében – A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai (Universitas, 2002).

Forrás és fotó: PPKE BTK; Litera.hu

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
laszlo-kiralyt-nepunk-aldja-eloesti-vesperast-imadkoztak-gyori-dunakapu-teren
László királyt népünk áldja: Előesti vesperást imádkoztak a győri Dunakapu téren

Veres András győri megyéspüspök vezetésével imádkoztak előesti vesperást a Dunakapu téren felállított szabadtéri színpadon Győrben június 26-án, a Szent László-napok keretében.

2017. június 26. hétfő
-legyunk-az-ur-elofutarai-ternyak-csaba-matrafureden-keresztelo-szent-janos-unnepen
„Legyünk az Úr előfutárai!” – Ternyák Csaba Mátrafüreden, Keresztelő Szent János ünnepén

Az 1710–13-as pestisjárvány emlékét felidéző mátrafüredi Bene-búcsún június 25-én Ternyák Csaba egri érsek megáldotta a 250 éves, nemrég felújított Keresztelő Szent János-kápolnát.

2017. június 26. hétfő