Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét a zugligeti templomban a Befogadás napján

Hazai – 2014. augusztus 14., csütörtök | 20:52

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kétnapos rendezvénysorozattal emlékezik meg a keletnémet menekültek 25 évvel ezelőtti befogadásáról. Az első nap ünnepi szentmisével zárult a zugligeti Szent Család-plébániatemplomban.

KÉPGALÉRIÁVAL - Klikk a képre!

A szentmise elején Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója köszöntötte a híveket. Kifejezte örömét és háláját, amiért Erdő Péter bíborossal és a templomot megtöltő hívősereggel, vendégeikkel együtt ünnepelhetik meg a Befogadás napját a zugligeti plébániatemplomban, amely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bölcsője. Hangsúlyozta, hogy 25 évvel ezelőtt a legméltóbb keresztény választ adták a bajban lévő, idegenbe érkező menekültek problémájára: befogadták őket a templomba és a szívükbe.

Erdő Péter bíboros ünnepi szentbeszéde elején kiemelte: hálaadásra gyűltek össze. Hálát adnak azokért az eseményekért, amelyek a szolidáris szeretet, a menekülők befogadása, a falak leomlása kapcsán meghatározták egy egész generáció élményvilágát. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a zugligeti hívek 25 évvel ezelőtt észrevették azoknak a szükségét, akiket vonzott a szabadság vágya.


Magyarul és németül elmondott szentbeszédében a bíboros a szentmise olvasmánya, Izajás könyve (25,1–5) köré fűzte gondolatait. Az idézett szakaszban a próféta magasztalja Istent, aki romhalmazzá tette a megerősített várat, és menedéke lett a szegényeknek, a szűkölködőknek. Erdő Péter hangsúlyozta, hogy a szabadság keresztény hitünk fényében nyeri el valódi értelmét, ad lehetőséget képességeink kibontakoztatására és arra, hogy higgyünk és szeressünk. Hozzátette: joggal kérdezzük meg magunktól, hogyan éltünk a szabadsággal, milyen értékekkel gazdagodott a társadalom.


„Az erős népek áldanak, s a hatalmas nemzetek városai félik a neved” – idézte Erdő Péter Izajás könyvének megállapítását. Isten gondviselése a történelem során nem egyszer megtörte az elbizakodott hatalmasok erejét, de a fennmaradt népeknek sem szabad megfeledkezniük az Istennel való kapcsolatukról. „Ma is át kell éreznünk, hogy hódolattal tartozunk a történelem Urának… Az Istentől való elrugaszkodás, a kapcsolatok megszakításának szabadsága nagy kísértés a mai ember számára is” – figyelmeztetett a főpásztor. Minden embernek és a világnak is éltető eleme az Istenhez fűződő kapcsolat. Ezért mondja Izajás próféta, hogy az erős népek félik Isten nevét.


Erdő Péter bíboros végül felhívta a figyelmet minden ember felelősségére: „Itt áll hát előttünk a feladat: észrevenni, mit tehet ma a szolidáris szeretet. Figyelni Istenre, keresni az Ő arcát, keresni az akaratát, és figyelni egymásra. Akár itt Európában is, keleten és nyugaton, törekedni, hogy megértsük más emberek, más népek helyzetét. Észrevenni azt is, ha az, amit sikernek élünk meg, valahol valaki másnak esetleg kárt okoz. Ha ezzel a tisztelettel és szeretettel éljük az életünket, akkor ma is körülvesz bennünket Isten védelmező gondviselése, amely életet, célt és távlatot ad az egész emberiségnek.”


A szentmise után átadták a Befogadás emlékdíjat és a Szentatya áldását a keletnémet menekültek befogadásában kiemelkedő szerepet vállalt segítőknek. Az emlékdíj Rieger Tibor szobrászművész kisplasztikája, a szeretetszolgálat központjában álló Befogadás-emlékmű kicsinyített másolata. Végül megkoszorúzták a templom külső falán a menekültek befogadásának emléket állító magyar és német nyelvű emléktáblát.

A Befogadás napjának délelőttjén ismertették a 25 évvel ezelőtti eseményeket, a szeretetszolgálat szerepvállalását. Bemutatták a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott 2000 forint névértékű emlékérmet, amelynek ábrázolásán Szent Erzsébet kenyeret nyújt egy idős embernek. 


Fotókiállítás nyílt az 1989-es eseményekről, valamint karikatúratárlat az európai kommunizmus bukásáról. A mozisátorban az érdeklődők egész nap filmeket nézhettek meg a határnyitásról és a Máltai-szerepvállalásról. Felelevenítették a zugligeti sátortábor körülményeit, az érdeklődők NDK útlevelet válthattak, Trabantban utazhattak, egykori szereplőkkel találkozhattak.

Augusztus 15-én délelőtt nyilvános kerekasztal-beszélgetés lesz egykori önkéntes segítők, menekültek, táborlakók részvételével. Ezt követően bemutatják Joachim Jauer Urbi et Gorbi című könyvének magyar kiadását. Az egykori tábor területén korhű ebédre kerül sor, majd az előző napi programok, kiállítások, filmvetítések várják az érdeklődőket. A rendezvénysorozat 17 órakor ünnepi koncerttel zárul a zugligeti Szent Család-plébániatemplomban.

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír
(tzs)

Kapcsolódó fotógaléria