Erdő Péter vizitációja a ferencvárosi Assisi Szent Ferenc plébánián

Erdő Péter bíborost pénteken délután a plébánia területén működő Patrona Hungariae Iskolaközpont diáksága az iskola egyenruhájában: színes pólóban fogadta. A felkészülés erre a kivételes alkalomra a lelküket is az ünnep derűjébe öltöztette – fogalmazott a látogatásról Rubovszky Rita igazgató.

A főpásztort Lobmayer M. Judit tartományfőnök köszöntötte. A Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú és legkiterjedtebb intézményhálózatú szerzetesi közösségének elöljárója arról emlékezett meg, hogy az iskolanővérek krónikái mindig feljegyezték uralkodók, főpásztorok látogatásait, így Erdő Péter vizitációja is kivételes alkalom iskolájuk életében.


Az iskolaközpont tanulmányi egységei rendhagyó módon mutatkoztak be a főpásztornak: egy-egy diák személyes hangú beszámolót tartott, arról vallva, mit jelent számára iskolája. Kiemelkedő volt, hogy a nemzetközi kapcsolatokban oly gazdag intézmény európai uniós projektjeit a résztvevők az iskolában tanított öt idegen nyelven mutatták be. Erdő Péter bíboros az angol, német, olasz, spanyol, latin beszámolókat ugyancsak ezen az öt nyelven köszönte meg, és értékelte azokat.


Erdő Péter annak az örömének adott hangot, hogy a Patrona mára a plébánia hatókörén túlmutató szellemi, spirituális és kulturális központtá vált.

Rubovszky Rita, az iskolaközpont igazgatója a Magyar Kurírnak arról a fejlődésről számolt be, amit az iskola az elmúlt három évben megélt: megnégyszereződött a jelentkezések száma, harmadik éve három első osztályt tudnak indítani. A főpásztori látogatás megerősítette őket abban, hogy jó irányba haladnak.

Csermely M. Irén SSND, a kollégium igazgatója az iskola hitéletét mutatta be. Kiemelte a hagyományos, szerzetesrendjük lelkiségéből eredő ünnepeket, a mindennapi ájtatosságokat, és az őket a plébániához illetve az egyházmegyéhez kapcsoló zarándoklatokat.


A péntek délután Ferencváros polgármesterével és az önkormányzat vezető képviselőivel való találkozással indult. A megbeszélés középpontjában a templom mára elmaradhatatlanná vált felújítása állt. Ahogy Szabon Gábor a Magyar Kurírnak elmondta, az önkormányzat a plébánia szövetségese a templom felújításáért folytatott küzdelemben. Egyetértenek abban, hogy a Bakáts tér a Ferencváros főtere, a templom pedig meghatározó jelképe, s mint ilyen, fontos szakrális és kulturális érték a kerület számára. A második világégés során a templom súlyosan megsérült, az 1956-os forradalom további súlyos károkat eredményezett az épületben. A helyzet tarthatatlanná vált, a teljes felújítás elkerülhetetlen.

Az Ybl Miklós tervezte, 1867-től 1879-ig épült, eklektikus stílusú épület a XIX. századi Budapest korszerű temploma volt. Szabon Gábor elmondta, a felújítás összetett kérdés, az épület ugyanis kincstári tulajdonban van. Reményüket a helyzet rendezésére megerősítette, hogy Erdő Péter bíboros elkötelezett a felújításban.


A vizitáció kiemelt eseményét jelentették a közösségek és a bíboros találkozásai. Pénteken a fiatalok misszionálásában rendkívül aktív Shalom közösség beszélgetett a főpásztorral. Tagjai másfél éve élnek a plébánián, a közösség örül jelenlétüknek. Sokat jelent számukra, amit képviselnek: a kereszténység vonzó, szép oldalát mutatják be.


A délután folytatásában a közösségek képviselői beszélgettek a főpásztorral. Szabon Gábor 2004-es kinevezése óta megsokasodott a közösségek száma. Minden korcsoportnak, élethelyzetnek, életállapotnak megvan a maga kisebb-nagyobb közössége. A gyerekeknek óvodától egyetemig van hittancsoportja. A plébánia fogja össze a fiatal és az idősebb házasokat, aktív a baba-mama klub és a nyugdíjasok közössége. Örvendetesen újraformálódott a rózsafüzér-csoport.

Több lelkiség is jelen van a plébánián, de mindenki számára egyértelmű, hogy az odajáró katolikusok elsőszámú közössége a plébánia. Évek óta működik a Cursillo, Shalom, Fokoláre, karizmatikusok, Szent Egyed, 2006-ban megalakult a Kolping Családegyesület. A Kolping és a baba-mama klub egyfajta primer evangelizációs tér is, hiszen mindkettőre igen sokan járnak olyanok, akik ugyan megkereszteltek, de az Egyházhoz és hithez való viszonyuk nem szoros, vagy eddig nem volt találkozási felületük az Egyházzal. Ez utóbbi egyre inkább a városrész sajátossága – mondta el Szabon Gábor. A közelmúltban sorozatot indítottak „Párkapcsoló esték” címmel házasoknak, jegyeseknek. Előadásokkal, személyes és páros konzultációs lehetőséggel szólították meg a párokat, szakemberek bevonásával folytak a beszélgetések. A cél az volt, hogy reális alternatívát lássanak a belvárosi létre a plébánia közösségében.

A plébánia lakossági kapcsolatairól Szabon Gábor elmondta, a városrészben általános jelenség, hogy a gyarapodó családok – ha tehetik – kertes, külvárosi lakóövezetbe költöznek. A terület iskoláival változó a viszonyuk, a Patronával és a Bakáts téri általános iskolával viszont egészen kivételesnek mondható, gyermekeik túlnyomó többsége ebbe a két iskolába jár. A plébánián a képviselőtestületi tagokon túl még 35-40 nagy odaadással segítő munkatárs van. Közösségükben alapvetően és egyre inkább az önkéntesség dominál. Mindig gyorsan találnak alkalmas segítséget a különböző feladatokra.


A vasárnap legfontosabb eseménye a plébánia családi szentmiséje volt. Erdő Péter megáldotta az Assisi Szent Ferenc-templom felújított tabernákulumát. Egy betörésben a templom sok értékét ellopták, a templombelsőt súlyosan feldúlták. Komoly károkat szenvedett a tabernákulum, Lotz Károly táblaképét újra kellett festeni. A közösség ünnepként élte meg a megáldást. Újra él a templom, újra van szíve – fejezte ki örömét Szabon Gábor. A vizitáció jelentőségéről elmondta: számukra különleges esemény volt a főpásztor jelenléte, érdeklődése életük iránt. Teljességgel ünnep volt – fogalmazott a plébános.

Magyar Kurír
(té)