Erkölcs, gazdaság, közjó – Budapesten tartott előadásokat Helen Alford

Hazai – 2012. április 23., hétfő | 10:00

Április 19. és 21. között Budapesten tartott előadásokat Helen Alford OP, a római székhelyű Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) társadalomtudományi karának dékánja.  Előadásainak középpontjában az etikai és az emberközpontú menedzsment állt.

Helen Alford és egyik kidolgozója és oktatója a keresztény társadalmi elvek gazdaságban betöltött szerepének. A Corvinus Egyetemen tartott egyik előadásának címe: Az igazán ütős CSR, a PR tevékenységtől a valódi etikáig.

Helen Alford előadásában arra próbált rávilágítani, hogy a CSR (vállalkozások társadalmi felelősségvállalása pontosan mit jelent, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos egy vállalkozásnak, hogy társadalmilag felelősen viselkedjen.

A CSR Az Európa Tanács 2001-es definíciója szerint egy olyan koncepció, ahol a vállalatok önkéntes alapon beépítik társadalmi és környezetvédelmi megfontolásaikat a szervezet működésébe, a munkahelyi kapcsolataikba. A CSR tehát új szempontokat hozott a vállalatokba, s bár eleinte az önkéntességen volt a hangsúly, elindult egy folyamat, amely a környezetvédelmi és társadalmi gondolatok beépülését eredményezte, és ezáltal vállalkozások kezdték felismerni, hogy felelősek azért a hatásért, amelyet a társadalomra gyakorolnak. E definícióból nőtt ki a későbbi meghatározás, amely jobban fókuszál a vállalat vezetősége által elfogadott elvekre és szempontokra, amelyek már mélyen áthatják a vállalat működését.

A CSR-ral szemben eleinte komoly ellenvetések is felmerültek. 2005-ben az The Economist szaklap kifejezetten CSR ellenes kampányba kezdett, ám 2008-ban már ugyanezen szaklap elismerte, hogy a vállalkozások társadalmi szerepvállalása valós, meghatározó része a mai gazdasági életnek.

Hogy mitől lesz „ütős” a vállalkozások társadalmi szerepvállalása? Két tényezőtől: a törvényi szabályozástól és az egyének etikai értékrendjének változásától. Mindkét tényező fontos szerepet játszik, de a szabályozás bizonyos esetekben gyengítheti is a CSR-t. Egyrészt nehéz nemzetközileg egységes szabályozást kidolgozni, hosszú és lassú folyamat, másrészt pedig a belső, etikai értékrend módosulása nélkül tartalom nélkülivé, üres PR fogássá válik. Hisz belső motiváció nélkül miért viselkedjen bárki társadalmilag felelősen?

Helen Alford előadásában kitért arra is, hogy miért jó a társadalmilag felelős viselkedés egy vállalkozásnak. A válasz egyszerű: mert megéri! Az a vállalkozás, amely felismeri és gyakorolja a társadalmilag felelős viselkedést, annak a hírneve és elismertsége gyorsan növekszik, és ez profitnövekedést is eredményez. De a CSR nem lehet csupán a jóhírnév szolgálója. Ha egy vállalkozás komolyan veszi társadalmi szerepvállalását és megvalósítja működésében, az beépül a másokkal való kapcsolataiba is.

Ez a dimenzió nélkülözhetetlen számunkra, hiszen az ember társas lény, fontos hatást gyakorol rá a többi emberrel való kapcsolata. Mindenkinek megvannak a saját céljai, de ezek eléréséhez szüksége van a többi emberre is, így a közös munka nem csupán az egyéni célok elérését segíti, hanem a közös értékek, a közjavak előállítását is. Ha közösen dolgozunk a célokért, a közjóért, akkor környezeti és társadalmi eredménnyel járó hatást tudunk megvalósítani, amely mindnyájunk számára jó. S e közös jóra épül a vállalati működés is.

Rövid távon a CSR változást indíthat el a munkahely légkörében. Hosszútávon a társadalmi felelősségvállalás meghatározóan befolyásolhatja a gazdasági életet.

Helen Alford részt vett A gazdaság új és fontos szereplői: a társadalmi vállalkozások című konferencián is, amelyen a keresztény társadalmi tanítás és társadalmi vállalkozás címmel tartott előadást.

E konferencián Soltész Miklós államtitkár a szociális gazdaságról és Héjj Tibor, a Proactive Management Consulting ügyvezetője a társadalmi vállalkozásokról beszélt, míg Annita Leoratti, az Insieme Si Può szövetkezet elnöke A szövetkezet mint a közösség javát szolgáló gazdaság eszköze címmel és Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal igazgatója a helyi fenntartható gazdaságfejlesztésről tartott előadást.
 
Szombaton Helen Alford „nyílt egyetemi órákat” tartott Az egyház társadalmi tanítása a modern korban címmel a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.

Előadásában bemutatott néhány működő társadalmi vállalkozást: Barefoot College (India), Rubicon, Aravind Exe Care System (India), Seken (Egyiptom). Valódi vállalkozásokról, nem jótékonysági intézményekről, amelyek különbözőképpen működnek, profitorientált és nem profitorientált tevékenység általában egyszerre van jelen a működésben, abban azonban hasonlóak, hogy szolgáltatásaik a társadalom, a szegények felé irányulnak, jövedelmük egy részét ebbe az irányba fektetik be, a közjót szolgálják.

A bemutatott vállalkozások többnyire olyan helyen működnek, ahol az állam nem vagy alig vesz részt a szociális alapellátásban, ezért ezek a vállalkozások e fehér foltokat töltik Európai viszonylatban – éppen a keresztény felfogásnak is köszönhetően – az állam szerepe a szociális alapellátásban – bár országonként különböző mértékű, de mindenképpen nagyobb, és ez helyes is de éppen a jelenlegi gazdasági válságban egyre nagyobb területeken alakulhatnak ki olyan „fehér foltok” a szociális ellátásban, ahol szükség van, és szükség lesz ezekre a társadalmi felelősséget vállaló vállalkozásokra. Ehhez kreatív gondolkodásra van szükség, és semmiképpen sem elhanyagolható a spirituális megközelítés, a személyes hit – hangzott el az eladást követő élénk eszmecsere során.

Magyar Kurír

(csv-nk)