Felekezet és felekezetszerveződés Európában – A római Theresianum professzora adott elő a Pázmányon

2017. november 19. vasárnap, 15:14

Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport meghívására november 16-án Silvano Giordano OCD, a római Theresianum és a Pápai Gergely Egyetem tanára tartott előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alap- és mesterképzésen részt vevő történelem szakos hallgatóinak Piliscsabán.

Az olasz nyelvű előadás témája a trienti zsinat volt, mely szervesen illeszkedett a hallgatók féléves tematikájába. A tolmács szerepét Domokos György, a PPKE olasz tanszékének vezetője töltötte be.

Tusor Péter, a kutatócsoport vezetője köszöntötte Giordano professzort, aki négy év után tartott ismét Magyarországon előadást. Bevezetésként a trienti zsinat eddigi forrásait, kutatástörténetét mutatta be. Az eredeti források mellett kitért az elmúlt évszázad folyamán keletkezett több forráskiadásra is. A zsinat kutatásának historiográfiai áttekintése során két 17. századi szerző, a szervita Paulo Sarpi és Pietro Sforza Pallavicino munkáit emelte ki, akik kutatási irányukkal évszázadokig meghatározták a zsinat megítélését. Sarpi szerint a római kúria sok mindenben eltért a zsinat eredeti határozataitól, a jezsuita Pallavicino cáfolta viszont mindezt. A 20. századból Hubert Jedin A trienti zsinat története című, öt kötetben megjelent művét említette meg az előadó.

A kutatástörténeti áttekintés után a professzor rátért a zsinat előzményeinek, lefolyásának, majd következményeinek, hatásának ismertetésére. Az előzményeket tárgyalva kiemelte az összehívás nehézségeit, melyet III. Pál pápa és V. Károly császár ellentétes elképzelésein túl egyes európai uralkodók – így például I. Ferenc francia, VIII. Henrik angol király, akiknek egyáltalán nem volt érdeke egy zsinat megtartása – is késleltettek. Jól szemlélteti az összehívás vontatottságát az a körülmény is, hogy a zsinati atyák késlekedése miatt az 1545. március 15-ére meghirdetett zsinat csak hónapokkal később, december 13-án tudott ténylegesen összeülni.

Az eseménytörténet felvázolása során az előadó a zsinat három szakaszát tekintette át. Rámutatott arra a tényre, hogy bár első látásra rendkívül hosszú ideig tartott (1545–1563), a tényleges ülésszakok ennél lényegesen rövidebb időt tettek ki, a lényegi döntések meghozatalára pedig csak az utolsó szakaszában, 1562–1563 folyamán került sor. A zsinaton tárgyalt főbb kérdéskörök ismertetése közben főként  a Trient utáni római katolikus egyház és elsősorban Luther Márton eltérő állásfoglalását mutatta be Silvano Giordano OCD. Hangsúlyozta, hogy a közösségi cselekményeket előtérbe helyező evangélikus felekezet a személy és Isten kapcsolatában végső soron magára hagyja az egyént, míg a centralizált katolicizmus Egyháza ott áll társként az individuum mellett.

Az egyes felekezetek eltérő szentségtanához vezető úton rávilágított a professor a nagy nyugati egyházszakadás következményeire is, miszerint az egymást kölcsönösen kiközösítő pápák megingatták a szentségek hatásába vetett bizalom intézményi alapjait. A megigazulástan eltéréseit William Ockham filozófiájára vezette vissza, aki szerint az egyén üdvözülése nem magától értetődő. E mellett természetesen kitért a Szentírás és szenthagyomány kapcsolatára, valamint a szentmise eltérő felfogására és megközelítésére is. A zsinathoz kapcsolódó katolikus egyházreform összetett folyamatai közül kiemelte az új szerzetesrendek megjelenését, valamint a régieknek az új szellemiségnek megfelelő reformját, a szemináriumok felállítását s a püspöki és plébánosi hivatallal járó kötelezettségek új formáit.

Már a 16. század elejétől kezdve kiemelt figyelmet kapott a szerzetesség reformja. Például ekkortól kötelesek egy renden belül egyforma habitust viselni a szerzetesek, és ténylegesen is betartani a szegénységi fogadalmat. Korábban előfordult még a szerzetesi cellák adásvétele is – említette meg Silvano Giordano.

Végül a zsinat következményeit ismertette a kármelita szerzetes. A szemináriumok felállítására, a középkorban a kánoni tiltások ellenére legtöbbször be nem tartott cölibátusra és a házasságra, valamint a gyónásra vonatkozó zsinati rendelkezéseket emelte ki. Hangsúlyozta, hogy sok esetben ezek az intézkedések csak évszázadok múltán mentek át a gyakorlatba, példaként említve a szemináriumok esetét, melyek világszerte csak a 19–20. század fordulójára váltak általánosan elterjedté. A modern értelemben vett házasság intézménye – ideértve az állami házasság formáját is, ami az egyházi szekularizált változata – a zsinat Tametsi dekrétumára vezethető vissza.

Szólt az előadó továbbá a túlzott exemptiók kérdéséről, melyek egy részét szintén csak hosszú idő után sikerült eltörölni. A középkor végén a püspök alig-alig tudta kormányozni egyházmegyéjét, számos esetben még saját káptalanja is exempt volt főpásztori joghatósága alól, és a szerzett jogok felszámolása nem ment könnyen.

Előadása zárásaként Giordano professzor felhívta a hallgatóság figyelmét az idén elhunyt olasz egyháztörténész, Paolo Prodi művére (Il paradigma tridentino. Un’epoca della storia della Chiesa), amelyben a szerző egy meglehetősen hosszú, négy évszázadnyi időintervallumot átfogó folyamatban, a modernitás kialakulásának folyamatában helyezte el a trienti zsinatot. Prodi víziója szerint a zsinat ennek a reneszánsszal és humanizmussal induló és egyháztörténeti szempontból a II. vatikáni zsinattal lezáruló jelenségnek nem kezdete, hanem fontos, évszázadokra meghatározó állomása.

Szöveg: Horváth Terézia/Fraknói Kutatócsoport

Fotó: Kanász Viktor

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
pro-cultura-hungarica-dijat-kapott-bojte-csaba
Pro Cultura Hungarica díjat kapott Böjte Csaba

A magyar kultúra ápolását, a közösségépítést és a nemzeti identitás megőrzését elismerő díjakat, köztük Böjte Csabának Pro Cultura Hungarica díjat adtak át a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Hagyományok Házában.

09:51
zenari-biboros-budapesten-keresztenyek-irgalmas-szamaritanusok-sziriai-foldi-pokolban
Zenari bíboros Budapesten: A keresztények irgalmas szamaritánusok a szíriai földi pokolban

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép, különösen a gyermekek szenvedéseiről. Bemutatták a magyar kormány által támogatott kórházi programot is, amely a szegények kezelését teszi lehetővé.

2019. január 22. kedd
Seregély István: Útravaló – 2019. január 23.

Seregély István: Útravaló – 2019. január 23.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt... »

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. január 23.

Mai evangélium – 2019. január 23.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 3,1–6

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle