A cigányok gyakran a társadalom peremén élnek, ellenséges és gyanakvó tekintetektől övezve. Kevéssé vonják be őket a politikába, a gazdasági és társadalmi életbe. Tudjuk, hogy összetett valóságról van szó, de a cigány népnek is hozzá kell járulnia a közjóhoz, és ehhez kölcsönös felelősségvállalásra, a kötelességek és a jogok tiszteletben tartására van szükség – hangsúlyozta a pápa.
A mai társadalomban megjelenő nyomor mögött, mely a lakosság egy részét sújtja, többek között az oktatási és kulturális, szakmai képzés hiánya, az egészségügyi ellátás, a munkaerőpiacon való hátrányos megkülönböztetés és a nem méltó lakáskörülmények állnak. A gyengébb társadalmi csoportokat fokozottan sújtják ezek a jelenségek, és könnyebben áldozataivá válnak ennek az újfajta rabszolgaságnak – mutatott rá a Szentatya. – A védtelen személyek esnek bele ugyanis a kizsákmányolás, a koldulásra kényszerítés és egyéb visszaélések csapdájába. A cigányok sokszor a legkiszolgáltatottabbak, főként amikor nem kapnak megfelelő segítséget a beilleszkedéshez és a személyiségfejlődéshez az élet különböző területein.
Ebben az összefüggésben válik fontossá az egyházi cigánypasztoráció hozzájárulása – jegyezte meg beszédében a pápa. – Az evangélium ugyanis az öröm hirdetése mindenki, különösen pedig a gyengék és a kitaszítottak számára. Az a feladatunk, hogy melléjük álljunk és szolidárisak legyünk velük, Jézus Krisztus példája nyomán, aki tanúskodott az Atya irántuk való szeretetéről. Emellett a helyi és nemzeti intézmények, valamint a nemzetközi közösség támogatására is szükség van az életminőség javítását célzó tervek kidolgozásához, mindig szem előtt tartva az emberi méltóságot, amely mindenkit megillet. Ami a cigányság mai helyzetét illeti, új megközelítésre van szükség világszerte polgári, kulturális és szociális téren egyaránt. Az Egyháznak pedig lelkipásztori szinten kell válaszolnia a kihívásokra, amelyeket az üldöztetés, az elnyomás és olykor a rabszolgaság modern formái fölvetnek.
Ferenc pápa arra bátorította a cigánypasztorációért felelős püspököket és nemzeti igazgatókat, hogy odaadóan folytassák fontos munkájukat. Ne csüggedjenek, hanem kötelezzék el magukat a rászorulók és a kirekesztettek életének javítására az emberi lét peremvidékein. A cigányokat testvérként szeressék úgy, ahogy Krisztus szerette a kitaszítottakat. Legyenek az Egyház befogadó és örömteli arca. A Szentatya Szűz Mária anyai oltalmát kérte munkájukra, áldását adta rájuk és búcsúzóul azt kérte tőlük, hogy imádkozzanak péteri szolgálatáért, miként ő is imádkozik értük.
A vatikáni cigánypasztorációs találkozón részt vesz és előadást tart Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK cigánypasztorációs megbízottja.
Magyar Kurír