Ferenc pápa első alkalommal látogatott el római állami egyetemre

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ferenc pápa első alkalommal lépett be egy római állami felsőoktatási intézménybe. Itt azonnal világosan megfogalmazta elképzelését az egyetem szerepéről: legyen az a különbözőségek párbeszédének helye. A 25 éve működő Roma Tre egyetem az olasz főváros legfiatalabb állami felsőoktatási intézménye, ahol 40 ezer fiatal tanul. Megérkezésekor Mario Panizza rektor köszöntötte a pápát, aki ezt követően meghallgatta négy fiatal hozzá intézett kérdéseit, és rögtönzött szavakkal válaszolt nekik. A hallássérült hallgatók számára jeltolmács közvetítette gondolatait.

Giulia a pápát az erőszakról kérdezte, amely pillanatok alatt a semmiből megszületik az utcán, a családban, beszédünkben. Ferenc pápa válaszában hangsúlyozta: Az erőszak egy folyamat, amely minden alkalommal egyre névtelenebbé tesz minket. Névtelenné válunk egymás szemében. Elveszi a nevünket, és a kapcsolataink is névtelenekké válnak. Úgy köszöntjük az előttünk levő embert, mintha neve se lenne. Ez egyre növekszik, a szemünk láttára, míg végül világszintű erőszakká alakul át. Senki nem tagadhatja ma, hogy háború van, a harmadik világháborút éljük részletekben. Vissza kell fogni egy kicsit a hangszínt, kevesebbet kell beszélni, és több időt kell a meghallgatással tölteni.

A mai világban a politika is nagyon lealacsonyodott, elveszítette a társadalom építésére és a társadalmi együttélésre irányuló értelmét. Minden erőszak ellen az első orvosság a befogadó szív egy párbeszédben, a másik meghallgatásában. A párbeszéd türelme ez. Ahol nincs dialógus, ott erőszak van. A háborúk nem kívül kezdődnek, hanem a szívünkben. Amikor nem vagyunk képesek megnyílni mások felé, tiszteletben tartani őket, beszélni és párbeszédet folytatni velük, akkor kezdődik el a háború – figyelmeztetett a szentatya.

Az egyetem legyen az a hely, ahol párbeszédet lehet folytatni, ahol van hely mindenki számára saját gondolkodásmódjával együtt. Ahol erre nincs mód, azokat az intézményeket nem tekinthetjük egyetemeknek. Az elit egyetemeken, amelyeket általában ideologikus egyetemeknek neveznek, megtanítják neked az ott követett ideológiai gondolkodásmódot, és felkészítenek arra, hogy annak az irányvonalnak az ügynöke legyél – hangoztatta a pápa. – Az nem egyetem, ahol nincs párbeszéd, nézetek ütköztetése vagy meghallgatás; ahol nincs tisztelet a másik gondolkodásmódja iránt, ahol nincs barátság, ahol nincs jelen a játék öröme, a sport.

Riccardo és Niccolò kérdésére, akik Róma és az egyetem mint közös otthon szerepére kérdeztek rá, illetve arra, hogy a mostani korszakalkotó változások idején hogyan válhatunk az intellektuális szeretet közvetítőivé és a társadalom építő jellegű megújítóivá, Ferenc pápa így válaszolt: az egység állandó keresése teljesen eltér az egyformaságtól. A sokféleséggel teremthetjük meg. Ma fennáll a veszély világszinten, hogy a globalizációt az egyformaságban képzeljük el. Az út a poliédermodellben van, magyarázta a geometria területéről kölcsönzött hasonlattal a pápa. Létezik egy poliéder jellegű globalizáció, amelyben van egység, de minden személy, faj, ország és kultúra mindig megőrzi saját identitását. Ez a sokszínűség egysége, amelyet a globalizációnak keresnie kell.

A kommunikációban is jelenleg egyfajta „felgyorsultságot” tapasztalunk – állapította meg a szentatya. – Gyakran olyan gyors és felszínes a kommunikáció, hogy folyóssá válhat, amiből hiányzik a szilárdság. Ez a mai társadalom egyik veszélye, a „folyékony, vagyis likvid társadalom”, ahogy Bauman fogalmazta meg. Az a feladatunk, hogy felvállaljuk ennek a folyósságnak az átalakítását konkrétummá, kézzelfoghatósággá – hívta fel a figyelmet a pápa.

A „folyóssá” válás drámája sújtja a gazdaságot is, amely nem teremt konkrét munkát a fiatalok számára. Európában ez történik: növekszik a 25 év feletti fiatalok körében a munkanélküliség. A gazdaságnak ez a folyékony mivolta elveszi a munka konkrétságát és a munkakultúrát, mert a fiatalok nem tudnak mihez kezdeni – jegyezte meg Ferenc pápa. – Kihasználják őket, függőségek áldozataivá válnak, öngyilkosságot követnek el vagy terrorista hadseregekhez csatlakoznak. Szükség van a konkrétumra a gazdaságban és a világban, mint Európában is.

E kontinens történelmét a megszállások, a migráció jellemezte. Ma viszont fél, hogy elveszti identitását, ha más kultúrából származó emberek érkeznek területére. A migráció nem jelent veszélyt, hanem kihívás a növekedésre. A pápa figyelme az Afrikából és a Közel-Keletről menekülő emberek felé fordult. A háború és az éhínség elől menekülnek. Mi lenne az ideális megoldás? Az, hogy ne legyenek háborúk, ne legyen éhezés, hanem legyen béke; olyan befektetésekre van szükség ezeken a helyeken, hogy legyenek saját erőforrásaik, hogy dolgozni tudjanak, és megkeressék a kenyerüket. A pápa tehát arra hívott, hogy ne használjunk ki másokat.

A Föld hatalmasairól és a migránsok szállítását végző bűnözőkről szólva, akik a Földközi-tengert hullámsírrá változtatják, a pápa hangoztatta: Ne feledkezzünk el a tengerünkről, amely mára temetővé vált. Amikor egyedül vagyunk, mondjunk egy imát érte. Az ideérkezők befogadásáról szólva a Szentatya úgy vélekedett, hogy minden ország maga döntse el, mennyi embert képes befogadni. Az igaz, hogy ha nincs lehetőség egy adott országban, akkor nem lehet befogadni. De mindenki tehet valamit. Nemcsak befogadásról van szó, hanem integrációról is. A társadalomba való integrálásukra kell törekedni: először tanulják meg a nyelvet, keressenek munkát és otthont. Legyenek olyan szervezetek, amelyek az integrációt végzik. Ezt jelenti a „nyitott kapu”.

A migránsok egy számunkra gazdagságot jelentő kultúrát hoznak. Ugyanakkor be is kell fogadniuk a mi kultúránkat; valósuljon meg a kultúrák kölcsönös cseréje, a tisztelet, ez megszünteti a félelmet. Félünk. Nemcsak a migránsoktól, a bűnözőktől is, akiket az újságokban, a hírekben látunk, akik itt születtek vagy bevándoroltak. Mindenfélével találkozunk. Ezért fontos az integráció – mutatott rá Ferenc pápa. – Különben felmerül a kockázat, mint Belgiumban. A zaventemi terrorcselekmény elkövetői belgák voltak, gettósított bevándorlók gyermekei, akiket nem integráltak a társadalomba. A félelemre adott válaszában a pápa kiemelte: befogadás, elkísérés, integrálás. Kapunk egy kultúrát, és felkínálunk egy másik kultúrát – zárta rögtönzött beszédét Ferenc pápa a Roma Tre Tudományegyetemen tett látogatása alkalmából.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: ANSA

Magyar Kurír