Ferenc pápa: Emlékezet, imádság és küldetés – a keresztény élet topográfiája

Ferenc pápa – 2017. május 26., péntek | 16:30

A keresztény helye a világ, hogy ott hirdesse Jézust, de tekintete az ég felé fordul – fogalmazott reggeli homíliájában a pápa május 26-án, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

A Szentírás három szót, a keresztény út három helyszínét jelöli ki számunkra – kezdte elmélkedését a szentatya. – Az első az emlékezet. A feltámadt Jézus azt mondja a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába: itt került sor az első találkozásra az Úrral. Mindannyiunknak megvan a maga Galileája, ahol Jézus először megjelent, ahol megismertük, és ahol megéltük azt az örömöt és lelkesedést, hogy követjük Őt. Ahhoz, hogy jó keresztények legyünk, mindig emlékeznünk kell az első vagy későbbi találkozásunkra Jézussal. Az emlékezet kegyelme az, ami a próbatétel pillanataiban bizonyosságot nyújt számunkra.

A második az imádság. Amikor Jézus a mennybe megy, nem válik el tőlünk. Fizikailag igen, de mindig kapcsolatban marad velünk, hogy közbenjárjon értünk. Megmutatja az Atyának a sebeket és az árat, amit értünk, üdvösségünkért fizetett. Kérjük tehát a mennyről való elmélkedés kegyelmét, kérjük az ima kegyelmét és a kapcsolatot Jézussal az imában, aki meghallgat minket és velünk van – biztatott Ferenc pápa.

A harmadik a világ. Jézus, mielőtt a mennybe megy, így küldi tanítványait a világba: „Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet” (vö. Mt 28,16–20). „Menjetek!”A keresztény helye a világ, hogy ott hirdesse Jézus szavát, hogy elmondja: eljött az Úr, hogy elhozza a kegyelmet, és mindannyiunkat magával vigyen az Atya elé – hangzott el a pápa homíliájában.

Ez a keresztény lélek topográfiája, életünk három vonatkozási pontja, helyszíne: az emlékezet, az imádság és a küldetés. Három szó keresztény utunkra: Galilea, az ég és a világ. A keresztény embernek ebben a három dimenzióban kell mozognia, és kérnie kell az emlékezet kegyelmét. Forduljunk az Úrhoz: „Ne felejtsem el azt a pillanatot, amikor kiválasztottál és amikor találkoztunk.” Imádkozzunk az égre tekintve, mert Ő ott van, hogy közbenjárjon értünk, és induljunk misszióba: ami nem azt jelenti, hogy mindenkinek külföldre kell mennie, hanem hogy megéljük és tanúságot teszünk az evangéliumról, valamint megismertetjük az emberekkel Jézust. Tanúságtétellel és Isten szavával, mert ha arról beszélünk, hogy milyen Jézus, a keresztény élet, viszont pogányként élünk, akkor ennek semmi haszna nincs, a misszió nem működik – állapította meg a szentatya. – Ám ha az emlékezetben, az imádságban és a misszióban élünk, a keresztény élet szép és örömteli lesz.

Ez Jézus utolsó szava ma az evangéliumban: amikor így élitek a keresztény életet, tudni fogtok mindent, „és örömötöket nem veszi el tőletek senki”. Senki, mert emlékezem a Jézussal való találkozásra; biztos vagyok abban, hogy Jézus a mennyben van, közbenjár értem és velem van. Imádkozom, van bátorságom, hogy kilépjek magamból, és elmondjam másoknak, tanúságot tegyek életemmel arról, hogy az Úr feltámadott és él. Emlékezet, imádság és küldetés – ismételte meg a péntek reggeli homíliában elhangzott kulcsszavakat Ferenc pápa. – Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy megértsük a keresztény élet topográfiáját, és örömmel haladjunk előre, azzal az örömmel, amelyet senki sem vehet el tőlünk.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír