Ferenc pápa: A közbenjáró imához bátorságra és türelemre van szükség

Homíliájában a Szentatya a napi olvasmányból (Kiv 32,7–14) indult ki, vagyis Mózes és Isten párbeszédéből.

Mózes igyekszik elvonni az Úr haragját népéről, amely bálványimádásra tért. Merészen szól a próféta Istenhez, érveket hoz föl neki és emlékezteti rá, mennyit tett már népéért, kihozta őket az egyiptomi fogságból. Kéri, gondoljon Ábrahám, Izsák hűségére. Közvetlenül Istenhez szól, és szavaiból kitűnik, mennyire megérinti az ügy, mennyire szereti a népét. Nem fél kimondani az igazságot, nem megy bele a „lepénzelős játszmákba”, nem hajlandó eladni a lelkiismeretét. És ez tetszik Istennek. Amikor Isten látja, hogy egy lélek, egy ember szüntelenül csak imádkozik, meghatódik – mutatott rá a pápa.

Nincs kenőpénz. Én a néppel és veled vagyok – ezt közvetíti Mózes közbenjáró imája: olyan imádság ez, amelyik érvel, bátran az Úr arcába mondja a dolgokat és türelmes. Türelem kell a közbenjáró imához. Nem ígérhetjük meg valakinek, hogy imádkozunk érte, aztán elintézzük egy Miatyánkkal vagy egy Üdvözléggyel, aztán odébb megyünk. Nem. Ha te azt mondod, hogy imádkozol a másikért, akkor ezen az úton kell haladnod. És ez türelmet igényel – magyarázta a Szentatya. – A hétköznapi életben sajnos nem ritka, hogy a vezetők készek föláldozni a vállalkozást, csak hogy mentsék önös érdekeiket, és így beváljon a számításuk. Mózes azonban nem megy bele a kenőpénz logikájába, ő a néppel van, és a népért harcol. A Szentírás tele van a kitartás, a türelmes előre haladás példáival, mint a kánaáni asszony vagy a jerikói vak története.

A közbenjáró imához két dolog szükséges: bátorság, vagyis parrézia és türelem – folytatta Ferenc pápa. – Ha azt akarom, hogy az Úr meghallgassa azt, amit kérek, akkor mennem kell és kopogtatnom kell Isten szívének ajtaján. Menni és kopogtatni… Mert a szívem benne van a kérésemben! Ha a szívem nem azonosul azzal a szükséglettel, azzal a személlyel, amiért vagy akiért imádkozom, akkor nem is lesz meg a kérésemben se a bátorság se a türelem.

Érezzük az ügyet a magunkénak, harcoljunk érte, haladjunk előre és böjtöljünk. Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy szabadon imádkozzunk őelőtte, mint az ő gyermekei. Hogy kitartóan, türelemmel imádkozzunk. De legfőképpen azt, hogy úgy imádkozzunk, hogy tudjuk: az Atyával beszélünk, és ő meghallgat minket. Az Úr segítsen minket fejlődni ebben a közbenjáró imában! – zárta csütörtök reggeli homíliáját a pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír