A ferences rend élteti a vértanú rendtársak emlékezetét

– Mik a boldoggáavatási eljárás következő lépései?

– Mielőbb megkezdődnek a tanúkihallgatások, mert az érintettek közül sokan már nagyon öregek. Néhány hónapja egy kulcsfontosságú tanúságtevő írásban leadta a tanúságtételét, és pár hét múlva meghalt. Az idő sürgeti a munkát. Az egyházi bíróság tagjai felkeresik a helyszíneket, hogy ott folytassanak meghallgatásokat. Közben a történész és teológus szakértők is dolgoznak, de a fordítók sincsenek munka nélkül, hiszen egy teljes koncepciós per szövegét le kell fordítaniuk. Ha mindezeket elvégezzük, áll össze a peranyag, zárul a boldoggáavatási eljárás egyházmegyei szakasza. Ezt követően kezdődik a római szakasz, ami már a kongregáció asztala.  

– Kik vesznek részt a bizottság munkájában?

– A bíróság vezetője az ordinárius, Erdő Péter bíboros, aki ezt a feladatát Papp Miklósnak delegálta. Az ügymenet felügyelője (promotor iustitiae) Kránitz Mihály, a jegyző Kovács Gergely. Ők hallgatják ki a tanúkat. A történészbizottság elnöke Kahler Frigyes jogtörténész, Varga Kapisztrán OFM rendtörténész és Soós Viktor levéltáros.

– Bekapcsolódnak a rend tagjai is a kutatásba?

– A kutatás már az előző generáció idején elkezdődött az akkor még élő tanúk visszaemlékezéseinek lejegyzésével. Számos rendtársunk ma is folytatja a kutatómunkát. Varga Kamill szegedi plébános Kiss Szaléz műveit, életének adalékait gyűjtötte össze. A Sapientia Főiskola egyik szemináriumán a ferences növendékek a vértanúk életrajzát vizsgálták felül és vetették össze a forrásanyagokkal. Ezzel nagymértékben hozzájárultak az adatok pontosításához. Varga Kapisztrán a történészbizottság tagjaként vesz részt a munkában. Külföldi, így például horvát rendtársaink is sokat segítettek.

– Van-e személyes kötődésű rendtárs?

– Igen, Kamarás Mihály ott volt Újvidéken, amikor Krizosztom és Kristóf atyát kivégezték, Félix atya Lukács Pelbárt tanítványa volt, Paskai bíborost pedig Zénó atya fogadta be Nagyatádra, amikor a front idején testvérével menekült.

– Mit jelent a hét vértanú a rend közössége számára, mit üzennek életük által mai rendtársaiknak?

- Megdöbbentő számomra, hogy a 20-30-as évek világában növendékként és novíciusként ferences rendtársaink a vértanúságról hallanak. Oslay Osvald atya arról beszél nekik, hogy az aktuális feladatok megoldása közepette ne feledkezzenek el a teljes odaadásra törekedni, egészen Krisztusnak szentelni életüket. Ez a törekvés teljesedik be vértanúságukban, és erre a dolgos életben megvalósítandó teljes odaadásra bátorítanak minket is.

- Hogyan él a rend közösségében tiszteletük?

– A kommunizmus alatt és ma is megemlékezünk róluk haláluk napján. A diktatúra idején amerikai magyar rendtársaink gyűjtötték össze a vértanúságok történetét, azok vallomásait, akik jelen voltak az eseményeknél, és ezt könyvben is feldolgozták. Ez ma nagyban segíti a munkánkat. Szinte minden rendházban van emléktáblájuk, kihelyeztük fényképeiket, az idősebbek mesélnek róluk, a boldoggáavatási imát is egyre több helyen imádkozzuk, templomi megemlékezéseket, konferenciákat tartunk. Folyamatosan keressük az együtt imádkozás alkalmait, a boldoggáavatási imát egyre több templomban imádkozzuk. Azt kérem, Önök is imádkozzanak a boldoggáavatásért!

* * *

Boldoggáavatási ima:

Erős és Igaz Istenünk!
Te Bernát szolgád és társai életében csodálatosan kibontakoztattad a kereszt misztériumát, amikor áldozatvállalásuk által a diktatúrák sötétségében is felragyogtatta a hit világosságát.
Kérünk dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy hitvalló életük és vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen a szegény és alázatos Krisztus követésében. Aki él és uralkodik, mindörökkön örökké.
Amen

Trautwein Éva/Magyar Kurír