Firenzei Charta: A Földközi-tenger vidékének sokszínű hagyománya az egész emberiség öröksége

Az eredeti program szerint Ferenc pápa február 27-én, vasárnap délelőtt a toszkán főváros Szent Kereszt-bazilikájában szentmisével zárta volna le az eseményt, azonban erős térdfájdalma miatt le kellett mondania az utazásról.

A találkozó végén a Földközi-tenger térségének főpásztorai és polgármesterei Firenzei Charta néven dokumentumot tettek közzé, amelyben összefoglalták közös álláspontjukat a régió múltját és jövőjét illetően, erőteljes kéréssel fordulva a vallási és politikai vezetőkhöz egy új, egyetemes szolidaritás megvalósítására. Most ismertetjük a Charta főbb pontjait.

A Mediterráneum püspökei második alkalommal gyűltek össze, Bari után most Firenzében, magukévá téve Giorgio La Pira, Firenze egykori polgármestere (1951 és 1965 között három cikluson keresztül töltötte be ezt a tisztséget) törekvését és bátorságát a békéért és a népek egységéért folytatott munkában. A Földközi-tenger térségének polgármesterei, Dario Nardella firenzei polgármester meghívására, ezzel a találkozóval egyidejűleg gyűltek össze Firenzében, szintén La Pira polgármester kezdeményezéseinek sugallatára, hogy tanulmányozzák, hogyan munkálkodjanak a békéért, az igazságosságért és a testvéri együttélésért.

A püspökök és a polgármesterek a külön-külön megtartott munkaülésük végén közös találkozón állapították meg, milyen előnyökkel jár, ha városaikban növelik az együttműködést az igazságosság megőrzése céljából és azért, hogy a testvériséget és a város minden polgára, kulturális és vallási közössége iránti tiszteletet megerősítsék. A gyümölcsöző és szívélyes találkozónak köszönhetően, amelyre most először került sor, közösen vállaltnak nyilvánítottak néhány eszmét és értéket, amelyek inspirálják a jövőt, csökkentik a megkülönböztetést és az erőszakot és a remény távlatait nyitják meg a fiatal nemzedékek számára.

A tárgyalás ideje alatt már hadműveletek zajlottak Ukrajna ellen. A püspökök és a polgármesterek fájdalmuknak adtak hangot és együttesen kifejezték reményüket, hogy megállítják az erőszakot és leteszik a fegyvereket, megkímélik az ukrán népet a nagy szenvedéstől és tárgyalást kezdenek a béke helyreállításáról.

A Firenzében összegyűlt katolikus püspökök és a Földközi-tenger városainak polgármesterei – további találkozók reményében – a következő megfontolásokat tették közzé a Firenzei Chartában:

– ihletet merítenek Giorgio La Pira örökségéből, aki már az ötvenes években előmozdította a városok közötti kulturális és vallási párbeszédet, különös tekintettel a Mediterráneum városaira;

– tudatában vannak annak, hogy a Földközi-tenger térsége történelmileg az európai és nyugat-ázsiai kultúrák, az északi és déli félteke útkereszteződését képezte és kulcsfontosságú szerepet tölthet be a béke és a nemzetek között fejlődés érdekében városai és vallási közösségei együttműködése révén;

– egységesek abban a meggyőződésükben, hogy a Földközi-tenger térsége nem tud és nem is akar külső erők közötti konfliktus helyévé válni;

– az a közös elszántság vezérli őket, hogy az emberi személyt helyezik a nemzetközi tervek középpontjába, törekedve a békére, védelmezve bolygónkat, biztosítva a fellendülést, előmozdítva minden egyén alapvető jogainak tiszteletben tartását és méltóságát, a fenntartható fejlődési célok és a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előmozdítása révén is;

– tudatában vannak a számos kihívásnak, amellyel a Földközi-tenger térségének szembe kell néznie, mint az éghajlatváltozás, a migránshullámok, a konfliktusok és a szegénység;

– meggyőződésük, hogy a városok szerepének, valamint a polgári és vallási közösségeik közötti párbeszédnek az érvényre juttatása és előmozdítása alapvetően hozzájárul ezeknek a kihívásoknak a megválaszolásához.

A Firenzei Charta aláírói elismerik, hogy

– a mediterrán térség örökségének és hagyományainak a sokszínűsége az egész emberiség öröksége. A Mediterráneum minden természeti, környezeti, kulturális, nyelvi és vallási, anyagi és szellemi értéke a térség népei közötti párbeszéd és egység forrása, amelyeket meg kell védeni és tovább kell adni a jelen és a jövő nemzedékeinek;

– fontos egy olyan elkötelezettség az oktatás terén, amely a minden ember számára közös, elsődleges szükségletekből indul ki és képes rá, hogy a fiatalokat a jóság, a szeretet, az igazságosság és a szabadság utáni vágy útján vezesse;

– szükség van a térség közösségeiben jelen lévő különböző kulturális és vallási hagyományok közötti párbeszéd és az építő találkozás lehetőségeinek a fejlesztésére, hogy megerősítsék a régióban már létező testvériségi kapcsolatokat;

– létre kell hozni közös egyetemi programokat abból a célból, hogy az egész mediterrán térség fiataljait elvezessék minden egyes ország hagyományainak és kulturális sajátosságainak tiszteletteljes ismeretére;

– a diplomácia kulcsszerepet tölt be városi szinten az átfogó és fenntartható emberi fejlődés előmozdításában, amely minden ember méltóságának és alapvető jogainak tiszteletén alapul;

– alapvetően fontos az egészséghez és a szociális védelemhez való egyetemes jog a Mediterráneum térségében, különös tekintettel a Covid-19-járványt követően, továbbá a betegség elleni küzdelemben központi szerepet tölthet be a városi szinten történő együttműködés;

– szükség van átfogó megoldások mielőbbi alkalmazására a katasztrofális klímaváltozások elkerülése céljából. Ez most a cselekvés ideje, hogy megőrizzük az élet minőségét a jövő nemzedékei számára és átfogó ökológiai megközelítést valósítsunk meg;

– szükséges a társadalom valódi átalakításának előmozdítása a szociális fenntarthatóság kultúrájának megvalósítása céljából, a politikai döntéshozók, tudósok, vallási és kulturális, kereskedelmi vezetők együttműködésének új formái révén is;

– szükség van minőségi munkalehetőségek előmozdítására a hátrányos helyzetűek, fiatalok és nők számára, azonkívül előnyben kell részesíteni a migránsok származási országainak gazdasági és szociális fejlesztését együttműködési programok révén is, különös tekintettel a gyermekek védelmére;

– a migránspolitikának mindig tiszteletben kell tartania a mediterrán térségben és annak határain az alapvető emberi jogokat;

– erőteljes összefüggés áll fenn a migránshullámok és a klímaváltozás között, amely hangsúlyozottan sújtja a Földközi-tenger térségét: olyan jelenségek, mint az elsivatagosodás, az erdőirtás, a talajromlás emberek milliárdjait teszik ki potenciálisan tömeges helyváltoztatásnak és migrációnak;

– fontos a kulturális és vallásközi kapcsolatok megerősítése, a különböző származású, nyelvű, kulturájú és hitvallású emberek közötti magasabb szintű kölcsönös megértés előmozdítása céljából.

A Firenzei Charta aláírói, miközben elkötelezik magukat, hogy előmozdítják a kulturális, vallási, szociális és gazdasági befogadás konkrét projektjeit, határozott kérésekkel fordulnak az egész mediterrán térség kormányaihoz, polgármestereihez és a vallási közösségek képviselőihez.

A kormányok tartsanak rendszeres konzultációt a polgármesterekkel, a vallási közösségek, kulturális intézmények, a polgári társadalom illetékes képviselőivel a firenzei konferencián tárgyalt kérdésekről. Közösen mozdítsanak elő minden oktatási szinten olyan programokat, amelyek egy új, egyetemes szolidaritás, befogadóbb társadalom megvalósítását célozzák. Közös kezdeményezésekkel járuljanak hozzá a városokban a testvériség és a vallásszabadság megerősítéséhez, a migránsok emberi méltóságának védelméhez, a békéhez. A polgármesterek és a vallási közösségek képviselői mozgósítsanak erőforrásokat a fenntartható szociális és gazdasági fejlődés, a nemzetközi együttműködés, a kulturális és vallásközi párbeszéd előmozdítására, a gazdasági és természeti erőforrások igazságosabb elosztására.

A polgármesterek vitassák meg, hogy korunk társadalmai hogyan integrálják a vallási és kulturális hagyományokat. A vallási közösségek képviselői keressék a módját, hogy kapcsolatba lépjenek egymással és az önkormányzati képviselőkkel, polgári vezetőkkel, hogy megértsék az erőszak kiváltó okait és közösen kiküszöböljék azokat.

A kormányok fogadjanak el egyértelmű és széleskörű konszenzuson nyugvó szabályokat, hogy védelmezzék a mediterrán ökoszisztémát, előmozdítva a térség körkörös kultúráját, összhangban a természettel és a Mediterráneum kultúrájával – kéri húsz ország képviseletében a Földközi-tenger térségének hatvan főpásztora és hatvan polgármestere a Firenzei Charta dokumentumban.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír