Fontos fiatalnak maradni a hivatásban – A megszentelt élet ünnepe a külhoni magyar közösségekben

A csíksomlyói kegytemplomban a kegyhely ferences őreivel együtt ünnepeltek a környék közösségüket képviselő szerzetesei február 2-án, szerdán délután. Az est szónoka Bátor Botond hargitafürdői pálos szerzetes volt.

Prédikációjában kiemelte: 25 évvel ezelőtt a Szentatya a megszentelt élet napjával kapcsolatosan három dologra kívánta felhívni különösen a figyelmet. Egyrészt arra, hogy a hívek ünnepélyesen dicsőítsék az Urat, adjanak a hálát a megszentelt élet ajándékáért, köszönjék meg, hogy vannak szerzetesek, akik imádkoznak értük és különböző feladatokat is végeznek. Másodsorban arra is emlékeztet e nap, hogy Isten egész népe jobban megismerje és becsülje a megszentelt életet; harmadrészt

a szerzetesek köszönjék meg azt a csodát, hogy Isten meghívta őket egy adott szerzetesi közösségbe és felfedezhetik az isteni szépségnek a Lélek által kibocsátott sugarait.

Botond testvér a továbbiakban az Istennel való kapcsolat tökéletesítésére buzdított.

Fotó: Bíró István

*

Gyertyaszentelési szertartással kezdődött február 2-án Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban az a szentmise, melynek keretében a szerzeteseket, a megszentelt életformát élőket ünnepelte a közösség. A szentmise végén a jelen lévő gyermekeket is megáldották.

Az ünnepi szentmisén arra emlékeztette a szónok, Urbán Erik ferences tartományfőnök, a gyulafehérvári főegyházmegye megszentelt életért felelős érseki helynöke a hallgatóságot: negyven napja is a fényt, a közénk jött fényt ünnepeltük. Akkor is gyertyával ünnepeltünk: karácsonykor a templomban és otthon is gyertyát gyújtottunk. Az ünnepeknek általában tartozéka a gyertya, a keresztény embernek kiemelten is, hiszen már élete elején ott van: keresztelésekor, nem is akárhonnan: a húsvéti gyertyáról meggyújtva. Krisztus világosságát jelképezi.

Jézust a szülei elvitték a templomba, a szokást betartva, és szem előtt tartva, hogy minden gyermek Istené, a szülők számára ajándék, de nem a szülők tulajdona.

Az ünnep szónoka így folytatta: „A család feladata a gyermek növekedéséhez az emberi, kulturális, szociális feltételek biztosítása, majd szabadon engedni küldetését betölteni.” Minden egyes felnövekvő gyermek feladata, hogy megkeresse azt a hivatást, amit Isten szánt neki. Az ünnep másik tartalma a megszentelt élet dicsérete, elismerése, ezért így folytatta a szónok: a szerzetesek pontosan az elmondottaknak a példái: ők megkeresték és meg is találták hivatásukat.

Simeon és Anna példájából a szónok kiemelte: e két idős ember kora ellenére nem a múltat siratja vagy sírja vissza, nem is a jelenre panaszkodnak, hanem a jövőbe tekintenek. Befogadják a fiatal családot, támogatják. Amikor előtérben kell állni, elöl állnak, amikor háttérbe kell vonulni, hátralépnek.

Emlékeztetett a szerzetesi fogadalomtételnél is jelen lévő égő gyertyára, amely az örök élet jelképe.

A szerzetes jellemzője a tökéletesebb élet utáni vágy, a bizalom Isten erejében

– mondta Urbán Erik. Végül így biztatta a jelen levő, ünneplő szerzeteseket: fontos fiatalnak maradni a hivatásban, abban örömmel élni. Mert „ha hűséggel éljük, az felébresztheti a világot. A hivatás nemcsak önmagunkért adatik, hanem másokért. A szerzetes feladata visszatükrözni a világ világosságát”.

A szentmise végén László Attila főesperes-plébános köszöntötte a szerzetesrendek képviselőit, minden közösséget bemutatva a jelenlévőknek. A férfi rendek közt képviseltették magukat a ferencesek és jezsuiták, valamint egy konfráter révén a piaristák; a női rendek közt legnagyobb létszámban a szociális testvérek voltak jelen, valamint az angolkisasszonyok, a Jézus Szíve társaság egy tagja, a Fokoláre közösség tagjai, a ferences harmadrend képviselői is részt vett az ünnepen – újakként pedig a kolozsvári működésüket e napon elkezdő segítőnővérek.

Az ünnepség végén a főcelebráns megáldotta a gyermekeket: a szülők hozták az oltár elé gyermekeiket, akik egyenként kaptak áldást.

Fotó: Bodó Márta, Vákár István

*

A megszentelt élet világnapján Böcskei László és Virgil Bercea püspök együtt ünnepelt a Nagyváradi Római Katolikus és a Görögkatolikus Egyházmegyék szerzeteseivel. A két egyházmegye papjai, szerzetesei és hívei a római katolikus székesegyházban bemutatott szentmisén adtak hálát február 2-án a szerzetesek kimondott „igen”-jéért, jelenlétükért, szép szolgálatukért.

A szentmisén Molnár Lehel SchP budapesti piarista szerzetes bátorította a jelenlévőket helytállásra, hitvallásra – adta hírül a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Facebook-oldalán.

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

*

A szatmárnémeti székesegyházban február 2-án bemutatott szentmisén Schönberger Jenő püspök elmondta, hogy nemcsak híveiért imádkozik, hanem azokért is, akik fogadalommal köteleződtek el Isten szolgálatára, Istennek ajándékozva önmagukat. Papokért, szerzetesekért, kispapokért és papi és szerzetesi hivatásokért is. Mindazokért, akik tanúságot tesznek arról, hogy Istennek szentelt életük olyan öröm, amellyel Krisztus evangéliumát hirdetik az egész világnak.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe valójában Urunk ünnepe, hiszen a Betlehemben megszületett Úr Jézus, miután kinyilatkoztatta magát a pásztoroknak, majd pedig a bölcseknek, pogányoknak, ezen az ünnepen a választott nép fiaival találkozik a templomban. A Boldogságos Szűzanya nemcsak felajánlja Jézust mint elsőszülött Fiút a mennyei Atyának, hanem „vissza is vásárolja nekünk”:

Szűz Mária és Szent József áldozata által az Atya átengedi Jézust az embereknek.

Schönberger Jenő püspök hangsúlyozta: Mária példát adott minden hívő számára, amikor Jézussal együtt felajánlotta Istennek mindazt az aggodalmat és nehézséget, ami addigi életében volt és ami még rá várt.

„Hogyan jövünk mi el a templomba egy szentmisére, hogyan vagyunk itt: Mennyi aggodalom, mennyi bánat, talán van még harag is a szívünkben, bűnök, amelyeket nem mertünk Isten elé hozni. Ezen az ünnepen mi is Máriával együtt ezeket a nehézségeket, gondjainkat, bajainkat felajánlhatjuk Istennek” – mondta a főpásztor. Hozzátette: Isten ezekre a felajánlásokra az Oltáriszentségben jelen lévő Úr Jézussal válaszol, aki megígérte, hogy „velünk marad mindennap a világ végezetéig” (Mt 28,20). Ha az ember mindent kiseper a lelkéből, minden gondot, bánatot, nehézséget, minden bűnt, akkor ezek helyét Isten világossága tölti be – mondta a megyéspüspök. Homíliája végén arra buzdította a híveket, hogy merjenek mindent odaajándékozni Istennek, hogy helyébe megkapják a Mindent, az Egyszülött Fiút, Jézus Krisztust. Bátran lépjenek a világ elé, és beszéljenek arról, ami a szívükben-lelkükben él: a világ Világosságáról. Tegyenek tanúságot, nem égő gyertyával a kézben, hanem tettekkel, amely a világ Világosságától lángoló szívből fakadnak.

A megszentelt életet élők világnapján a keresztények ne felejtsék el, hogy mindnyájuknak joguk van az életszentségre, életállapottól függetlenül, hiszen Jézus szavai mindenkihez szólnak: „Szentek legyetek, mert a ti Mennyei Atyátok is szent” (vö. 1Pt 1,16).

„Fogadjuk be Krisztust, engedjük be a szívünkbe, hogy mások számára világító jel lehessünk, még akkor is, ha a világ ennek a jelnek ma is nagyon gyakran ellenáll” – üzente a főpásztor.

Fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

*

A megszentelt élet ünneplése igazán különleges volt idén Kárpátalján: a február 1-jén Schönbornban (a falu teljes neve: Alsóschönborn) bemutatott szentmise keretében adt a át az egyházmegye vezetését Majnek Antal nyugdíjba vonuló munkácsi megyéspüspök Lucsok Miklós eddigi segédpüspöknek, mostantól apostoli kormányzónak.

A szokásoknak megfelelően a kápolna előtti térben gyülekeztek a munkácsi egyházmegyében szolgáló szerzetesek, szerzetesnők, papok és a különféle közösségekhez tartozó világiak, hogy égő gyertyával a kezükben vonuljanak be a kápolnába.

Majnek Antal püspök köszöntötte azokat, akik eljöttek, és néhány mondatos elmélkedésében idézte a Leviták könyvének kijelentését: „Szenteljétek magatokat nekem, az Úrnak: én szent vagyok, és kiválasztottalak titeket.” Ezért ez a nap minden megkeresztelt ember ünnepe lehet, azonban az odaadásban, Istennek szentelődésben a papoknak, szerzeteseknek élen kell járniuk.

Ezután jelentette be, amit január 28-án különböző fórumokon már hírül adott a püspöki hivatal: Ferenc pápa elfogadta a nyugdíjazási kérelmét, és az egyházmegye vezetését Lucsok Miklós eddigi segédpüspökre bízta. Mindenkit arra kért, fogadják az új vezetőt nagy tisztelettel és szeretettel, és imádkozzanak érte. Ezután felkérte az új apostoli kormányzót, hogy mutassa be az ünnepi szentmisét.

Miklós püspök megáldotta a gyertyákat, majd a jelenlévők énekelve vonultak be a templomba. A szentmise elején Lucsok Miklós püspök elmondta: a szentmisét Antal püspök atyáért ajánlja fel, hálából eddigi 26 éves főpásztori szolgálatáért, melyet a Szentléleknek engedelmeskedve végzett, és hálából mindazokért a kegyelmekért, mely az ő szolgálata által Kárpátaljára, Ukrajnára és az egész egyetemes egyházra áradt. Arra kérte a jelenlevőket, hogy ők is erre a szándékra ajánlják fel a szentmisét.

Prédikációjában az új apostoli kormányzó az „engedelmesség” szóra hívta fel a figyelmet, mely a három szerzetesi fogadalom egyike; ennek szellemében vállalta annak idején ő is a püspöki kinevezést. Szentelésekor ezt mondta: „Szeretem a domonkos rendet, de Isten akaratát még jobban szeretem. Isten akarata mindenek felett – Isten mindenek felett.” Isten akaratának teljesítésében benne van az egész szerzetesi élet – és ennek az akaratnak teljesítésekor nagy örömet tapasztalunk meg. Ahogy Antal püspök atya mondta a szentmise elején: minden embernek ez lenne a feladata, hiszen Istenhez tartozunk – mindenki számára lehetséges a Vele való közeli kapcsolat, az Ő szerető közelségének megtapasztalása.

A szentmise után rövid szentségimádás következett, amely közben – az ukrán püspöki kar nemrég kiadott döntését követve – imádkoztak Ukrajna békéjéért. Ezután Majnek Antalt köszöntötték.

Az idei találkozó meghívott vendége Maxim Jonáš görögkatolikus studita szerzetes volt. Mivel az ukrán püspöki kar a 2022-es évet a Szent Kereszt évének hirdette meg, ő is a kereszt témájáról tartotta konferenciabeszédét.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Forrás: Romkat.ro, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye; Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír