Grocholewski bíboros is felszólalt a Metafizika Világkongresszusán

-Mindannyian tudjuk, hogy a pápa milyen nagy jelentőséget tulajdonít a metafizikának, mint ahogy a tudósok és kutatók közötti ösztönző párbeszédnek is – mondta a lengyel bíboros. – A metafizika területe bizonyítja, hogy az érdeklődés az abszolút és a végtelen, valamint létezésünk és gondolkodásunk végső alapvetése iránt nem tűnt el az egyetemes emberi kultúrából. Nem léteznének ugyanis sem a filozófia, sem a vallás, sem a történelmet átalakító nagy eszmények a metafizikai kutatás nélkül. A filozófusok feladata, hogy választ keressenek a nagy kérdésekre és ezt sosem szabad feladniuk. Továbbá sose vonuljanak vissza egy elefántcsont-toronyba a világ és a fejlődés elől, amely az emberi tudás különböző területein végbemegy – kérte Grocholewski bíboros.

Sajnos a jelenlegi helyzetben gyakran elkerülik ezeket a fontos kérdéseket, és az értelem használatát arra korlátozzák, ami kísérleti úton bizonyítható. Megfeledkeznek azonban arról, hogy minden tudományterületnek mindig védelmeznie kell az embert, és elő kell segítenie a jó felé való törekvését. A „cselekvés” „létezéssel” szembeni túlértékelése nem segít annak az alapvető egyensúlynak a megteremtésében, amelyre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy létezésének szilárd alapot és hiteles célt adjon.

Jésus Fernández Hernández professzor, a kongresszus elnöke felszólalásában megállapította: „egy ideje az intellektuális világ nem nézi jó szemmel a metafizikát, ami aggodalomra ad okot. Egy olyan időszakban, amikor a relativizmus és a pragmatizmus uralkodik, a metafizika úgymond <meghalt> a gyenge gondolkodás (elnevezésű filozófiai irányzat) történelmi érzékenysége számára, ugyanis teljesen mellőzi a metafizikát”. A professzor rámutatott a metafizika eredményeinek hiányosságaira és a tudományosság hatalmas kudarcára is, amely évtizedekig a valóság átfogó értelmezésének csodaszereként tüntette fel magát.

-Az emberi hiányosságok továbbra is jelen vannak: az igazságtalanság, a szegénység, a peremre szorultság, az erőszak, a betegség, a magány, a bizonytalanság és végül a kérlelhetetlen halál. Az egyetlen lehetséges metafizika az abszolút szeretet, amely egy egyre jobban megformált elképzelést nyújt számunkra, továbbá egységet, irányt és értelmet ad létezésünknek és cselekedeteinknek – mutatott rá Jésus Fernández Hernández professzor.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír