Helyettesíthető-e az ember? – Beszélgetés a mesterséges intelligenciáról a Sapientián

2018. december 4. kedd, 12:05

„Tágabb értelem” címmel kezdődött meg a KETEG (Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban) képzés négyalkalmas pódiumbeszélgetés-sorozata. November 30-án egy mérnök, egy orvos és egy teológus-filozófus beszélgetett a mesterséges intelligenciáról a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.

Egy évvel azután, hogy a KETEG misszió és képzés elnyerte a Joseph Ratzinger–XVI. Benedek Vatikáni Alapítvány „Tágabb értelem” címmel kiírt pályázatának díját, a képzés munkatársai elindították azt a beszélgetéssorozatot, melyben kerekasztalhoz ültetik egyes, a közérdeklődés középpontjában lévő tudományágak képviselőit a teológia, illetve filozófia jeles művelőivel.

Első alkalommal Varga Péter automatizálási és robotikakutató és Rojkovich Bernadette orvos, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke volt Pigler Mónika Míra OP teológus, filozófiatanár beszélgetőpartnere, moderátorként pedig Süveges Gergő szerkesztő-műsorvezető működött közre.

A beszélgetés előtt kérdeztük a sorozat egyik szervezőjét, Baritz Laura domonkos nővért a rendezvény céljáról. Rámutatott: az emberek fejében homályos kép él arról, hogy mi a mesterséges intelligencia. Ezt a képet főleg a sci-fi határozza meg – fogalmazott Laura nővér. Ezért tartották fontosnak, hogy kérdéseket vessenek fel, párbeszédet indítsanak, információkat adjanak arról, miről és hogyan gondolkodjunk, amikor a mesterséges intelligenciáról beszélünk.

A beszélgetés egyik résztvevője, Varga Péter villamosmérnök-kutató az egészségügyi informatikai rendszerek tervezése, optimalizálása területén szembesült a mesterséges intelligencia felvetette kérdésekkel: Helyettesíthetjük-e az orvost? Kinek a kezében van a döntés? A szakember elmondta, hogy még gyerekcipőben jár a mesterséges intelligenciával rendelkező rendszerek szabályozása. Ennek kialakítása széles körű párbeszédet igényelne, a kormányok mellett a civil szerveződések részvételével. A kutató rámutatott, mennyire eltér az orvoslás területén alkalmazott rendszerek európai és amerikai szabályozása. Míg nálunk minden felelősség az orvosé, addig Amerikában – főként a gazdasági szereplők hatására – a diagnózist a gép adja. Varga Péter úgy látja, mindkét szabályozás rejt magában veszélyeket. Európában az orvos segítségként kap mesterséges intelligenciát, berendezést, de a felelősség az övé. Ez a helyzet megköveteli tőle, hogy az adott rendszert teljesen átlássa, megbízzon benne. Amerikában a gép határozza meg, hogy mit kell csinálni, s erre az ügymenetre akkor is rá van kényszerítve az orvos, ha látja, nem jól dönt a gép. A szakember úgy véli, az orvos helyettesíthetősége a jövőben is kétséges. A munka minőségében sokat tud a gép segíteni, de a gyógyítás komplex folyamat, nehezen modellezhető. Sok benne a szubjektív elem, a tapasztalatra támaszkodó megérzés. Meghatározó az emberi tényező, így például a bizalom is. Varga Péter úgy véli, az orvostudomány lesz az utolsó terület, ahol az embert géppel lehet helyettesíteni.

A kutató a társadalmi struktúra átalakulásában látja a legnagyobb veszélyt: a mesterséges intelligencia révén átszerveződik az ember feladata, másfajta munkát kell végezni, mint az intelligencia használata nélkül. „Ha társadalmilag nem jól dolgozzuk fel, lesznek olyan rétegek, melyek alkalmazása hasznából kiszorulnak. Főként azok, akik nem tudnak hozzáformálódni ahhoz az igényhez, amit a fejlődés az emberekkel szemben támaszt. Arról kell elgondolkodni, mi lesz a társadalmi integrációval, hogy a robotok előnyös módon épüljenek be a társadalomba.”  A szakember szerint szükség van a tudományterületek párbeszédére, vitákra, csak így fognak tisztázódni a kérdések. 

Tágabb értelem

2017-ben a KETEG képzés nyert díjat a Joseph Ratzinger–XVI. Benedek Vatikáni Alapítvány „Tágabb értelem” címmel kiírt pályázatán, amelyet Joseph Ratzinger egyik központi gondolata alapján dolgoztak ki. Mi egy szaktudomány végső célja, és milyen az emberrel való kapcsolata? – ennek a kérdéskörnek a megjelenését vizsgálták a beküldött pályaművekben. Azt hangsúlyozták ezzel, hogy az egyes szaktudományoknak átfogó és nyitott látásmódra van szükségük az értelemről, és annak gyakorlásáról az igazság keresésében, valamint az emberiség alapvető kérdéseinek megválaszolásában. XVI. Benedek pápa azt a teóriát fogalmazta meg, hogy egy szaktudomány akkor lesz teljes, ha vizsgálja a végső célját és az emberrel való kapcsolatát. A „Tágabb értelem” előadás-sorozat négy alkalomból áll, februárban a jog, majd a politológia, márciusban a szociálpszichológia kerül terítékre.

Fotó: Hámori Kinga

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
erdo-peter-mindszenty-biboros-kereszteny-erenyekrol-hosiesen-tett-tanusagot
Erdő Péter: Mindszenty bíboros a keresztény erényekről hősiesen tett tanúságot

Február 13–15. között plenáris tanácskozást tartott az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció, melyen részt vett Erdő Péter bíboros, prímás is. A tanácskozás után, Budapesten kérdeztük a bíborost a találkozóról és a Mindszenty József boldoggá avatásának határkövét jelentő pápai döntésről.

2019. február 19. kedd
tornya-erika-rscj-jezusnak-nagyon-sok-arca-lehet-es-ez-gyonyoru
Tornya Erika RSCJ: Jézusnak nagyon sok arca lehet, és ez gyönyörű!

Tornya Erika Sacré Coeur-nővér január 27-én tette le örökfogadalmát Rómában. Arról kérdeztük – Európa és a világ sokféle vidékén tapasztalatokat szerzett szerzetesként –, hogyan éli meg hivatását, mit jelent az Egyház egyetemessége.

2019. február 19. kedd