Hét évszázad jeles személyiségeinek aláírását bemutató tárlat nyílik Budapesten

2016. március 5. szombat 17:04

A magyar történelem hét évszázadának fontos iratait és jelentős személyiségeinek aláírását bemutató tárlat nyílik március 15-én a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében, Budapesten – közölte az intézmény az MTI-vel.

A közlemény szerint az épület új kiállítótermében helyet kapó Nyomot hagytak – Évszázadok, személyiségek, aláírások című tárlat az aláírás hitelesítő szerepének alakulását tárja fel a kezdetektől napjainkig, valamint betekintést enged ritkán látható levéltári forrásokba.

A húsz aláírást és a hozzájuk tartozó levéltári dokumentumokat felvonultató, a 21. század technikai vívmányait használó interaktív kiállítás olyan kiemelkedő eseményeket és személyiségeket helyez előtérbe, amelyek és akik jelentősen befolyásolták Magyarország történelmét, kultúráját és fejlődését a 14. század közepétől egészen a 20. század végéig.

A látogatók eredeti formában tekinthetik meg Mátyás király délvidéki hadjárata idején saját kezűleg aláírt okiratát, a közelmúlt történelméből pedig olyan nagyhatású világi és egyházi vezetők, mint Ferenc József, Tisza István, Kádár János és II. János Pál pápa, valamint zseniális művészek és tudósok – Ady Endre, Albert Einstein és Bartók Béla – kézírását böngészhetik testközelből.

A kiállításon többek között látható lesz Petőfi Sándor levele, amelyben Csatadal című versét felajánlja a katonák közötti, lelkesítő céllal való terjesztésre, vagy Leiningen-Westerburg Károly, az Aradon kivégzett honvédtábornok megrendítő búcsúlevele is.

A tárlatot a magyar történelem meghatározó szereplőinek kevéssé ismert mindennapjaiba és hivatali életébe is bepillantást engedő mozgóképes összeállítások, kisfilmek és panorámavetítés fogja kísérni angol és magyar nyelven – olvasható a közleményben.

Báthory Erzsébet kézírása

A Magyar Nemzeti Levéltár bevezető szövegében az alábbiakat lehet olvasni:

Az aláírás maga az ember. Az ember, aki aláírásával jelzi, hogy egyetért mindazzal, ami a papíron áll, és sajátja a döntés, amelyhez kézjegyével hozzájárult. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának új, interaktív tárlata egyedülálló gyűjteményének eredeti irataival mutatja be az aláírás hitelesítő szerepét, valamint azokat a kiemelkedő eseményeket és személyiségeket, amelyek és akik befolyásolták hazánk történelmét, kultúráját és fejlődését a 14. század közepétől egészen a 20. század végéig.

A kézjeggyel történő hitelesítés, a ma már hétköznapinak számító aláírás korántsem volt mindig általános érvényű. A középkorban nagyobb jelentőséggel bírt a pecsét. Az ércből öntött pecsétet a nyakában hordó billogos közhitelű tanúként az uralkodó nevében járt el.

A tárlat azt a folyamatot mutatja be, amely során az aláírás idővel a hitelesség szinte egyedüli hordozójává vált, emellett izgalmas betekintést nyújt a magyar történelem meghatározó szereplőinek kevéssé ismert hivatali életébe és mindennapjaiba is.

Forrás: MTI; Magyar Nemzeti Levéltár

Fotó: Mnl.gov.hu; Magyar Nemzeti Levéltér Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-szentsegekre-valo-felkeszitesrol-tartottak-szakmai-napot-papok-szamara
A szentségekre való felkészítésről tartottak szakmai napot papok számára

Május 24-én, kedden a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia székházában a szentségekre való felkészítésről hallgathattak meg előadásokat és személyes tanúságtételeket a magyarországi és külhoni egyházmegyékből érkezett résztvevők az Országos Lelkipásztori Intézet által szervezett szakmai napon.

2016. május 24. kedd
bakos-rafael-ocd-marton-marcell-atya-elete-pelda-arra-hogyan-nyilik-meg-az-ember-isten-irgalmara
Bakos Rafael OCD: Marton Marcell atya élete példa arra, hogyan nyílik meg az ember Isten irgalmára

A budapesti Huba utcai kármelita templomban május 28–29-én konferenciával emlékeznek az ötven évvel ezelőtt elhunyt Marton Marcell OCD szerzetes papra. Ebből az alkalomból jelenik meg a róla szóló „Isten irgalmának tanúja” című könyv. Bakos Rafael kármelitát, a kötet szerkesztőjét kérdeztük.

2016. május 24. kedd