Hat egyházközség férfi tagjai zarándokoltak Sajópálfalára

A résztvevők elsőként a sajópálfalai görögkatolikus templomban vettek részt szentmisén, majd megtekintették az ott található kegyképet. Sajópálfala települést 1320-ban említik először oklevélben. A török kivonulása után a Keglevich család birtokolta a községet, akik kárpátaljai ruszinokkat telepítettek be. A ruszinok fatemplomot építettek és ebben helyezték el azt a kegyképet, amely 1717. január 6-tól február 16-ig véres könnyeket hullatott. A templom később leégett, de a kegykép megmenekült, mivel a könnyezést követően az egri érsekségre szállították vizsgálatra. A kegykép a II. világháborúig az egri minorita templomban volt, majd Pécs-Ürögre került, ahonnan 1973. október 25-én hozták vissza Sajópálfalára, eredeti helyére.

A település érdekessége, hogy innen származik az ország legrégebbi görögkatolikus kottás énekeskönyve, melyben 1755-ös dátum szerepel és azt Fekete János helyi kántor másolta. Minderről az énekeskönyv feljegyzései tanúskodnak, mely jelenleg az Egri Érseki Könyvtárban található. A faluban a közelmúltban kolostor is épült görögkatolikus női szerzeteseknek.

A zarándoklat második állomása Edelény volt, ahol elsőként a borsodi tájházat, majd a közelmúltban felújított barokk kastélyt tekintették meg a résztvevők. A napot borkóstoló zárta az edelényi Császta hegyközségben.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír