
A tanácskozás Vértesaljai László SJ bevezető szavaival kezdődött. A jezsuita szerzetes kiemelte: a gyógyítás az Egyházzal egyidős, hiszen Jézus egyik fő tevékenysége a betegek gyógyítása volt. A mai hektikus egészségügyi helyzet egyik kiemelkedő ellenpéldájaként megemlítette a római Santo Spirito in Sassia nevű kórházat, amely közel 1300 (!) éve áll a betegek szolgálatában.
Az ülést Beer Miklós váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Egészségügyi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: a nyereségesség látásmódját kényszerítik ránk az egészségügyben, de az oktatásban és minden olyan területen, ahol az emberről van szó. A püspök hangot adott aggodalmának: a profitorientáltság miatt ezeken a területeken éppen az ember kerül háttérbe. Beer Miklós úgy fogalmazott: a konferencián előadó szakemberektől azt várja el, hogy segítsék elő a tisztánlátást és a társadalmi párbeszédet az egészségügyi rendszer igazságosabbá tétele érdekében.
A konferencián megtudtuk: a Magyar Katolikus Egyház két kórházat, egy rendelőintézetet, valamint intézményi szintű betegápoló szolgálatokat működtet, emellett figyelemmel kíséri az egészségügyi és az egészségbiztosítási rendszer átalakítását. Az Egyház határozott álláspontja, hogy az átalakítások során hangsúlyosan figyelembe kell venni a személyi méltóság, a szolidaritás és a szubszidiaritás elvét.
A tanácskozás résztvevőit köszöntötte Német László SVD, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára is. A délelőtti ülés első előadója Beran Ferenc volt, aki többek között bemutatta az Egyház társadalmi tanításának kompendiumát a jelenlévőknek. A pápa ebben megnevezi a négy alapvető társadalmi etikai értéket: az igazság, az igazságosság, a szabadság és a társadalmi szeretet. Leszögezte: az igazságosság nem megállapodás kérdése. Már a szóban benne rejlik az alapja: az igazság. Az előadásból megtudtuk: 1927-ben egy pap, Vass József volt az, aki népjóléti miniszterként először nyújtotta be a betegségi és baleseti biztosítási törvényt. Beran Ferenc hangsúlyozta: be kellene vezetni a köztudatba az „elkötelezettség a szegények ügye mellett” evangéliumi üzenetét.
Ezután következett Jávor András, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Informatikai Intézete vezetőjének előadása. Jávor András, aki 1990 és 1994 között az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, történeti áttekintést nyújtott az egészségbiztosítás múltjáról a rendszerváltozástól kezdődően. Hangsúlyozta: „keresztény és nem keresztény szemmel is elfogadhatatlan az, hogy olyan intézkedések történnek amelyek emberi életekbe kerülnek.” Az alapelvekből nem lehet engedni – hangsúlyozta, ez pedig azt jelenti: nem engedhető meg az, hogy a legjobban rászoruló ne kapja meg azt, amire szüksége van. Jávor András a mai Magyarország legnagyobb problémájának a katasztrofális demográfiai előrejelzéseket tartja: ezek időzített bombaként ketyegnek a társadalomban, hiszen olyan mértékben szűkül az aktív járulék- és adófizetők köre és emelkedik az idősek aránya, hogy ha a gazdaság álmaink szerint optimálisan fejlődne, amiről egyáltalán nem beszélhetünk, akkor is évről évre válságról válságra bukdácsolna az egészségügy – hangsúlyozta. Egyes előrejelzések szerint akár 28%-ra kell emelni 2030-ra a járulékot, hogy az egészségügy a mai szinten finanszírozható legyen. „Nem az a kérdés tehát, hogy a rendszerünk egy vagy több biztosítós, hanem az, hogy van-e a biztosítási rendszernek jövője” – fogalmazott az előadó. Ennek megválaszolásához pedig alapjaiban kell felülvizsgálni az egészségügy forrásteremtő mechanizmusait. Jávor András az adóalapú, méghozzá fogyasztási típusú adóalapú megoldások keresését sürgeti.
A konferencia további részében előadást tartott többek között Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense, Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbjének igazgatója, Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója.
Az elhangzott előadások összefoglalóinak egy része portálunkról letölthető.
Horánszky Anna/Magyar Kurír