Csány Péter egyike a Szombathelyi Egyházmegye azon papjainak, akik nem az egyházmegyében születtek, és nem ott nőttek föl. Felmenői között erdélyi és pápai gyökerekkel rendelkezők is akadnak, katolikus és evangélikus felekezetűek egyaránt.
A szalézi szerzetes nagycsaládba született Budapesten 1970-ben: a nyolcadik, vagyis a legfiatalabb volt a gyermekek sorában. „Talán ezért is tartom fontosnak, hogy bátorítsak mindenkit a gyermekvállalásra, bár ez egy pap szájából nem hangzik annyira hitelesen” – mondta mosolyogva a lelkipásztor, aki szívesen idézte fel a nagymamája gyömrői házának kertjében minden évben kötött napokon megtartott, egyre terebélyesedő családi találkozókat. Ahogy a testvérek, unokatestvérek családot alapítottak, úgy lettek egyre többen a nyári találkozókon, amelyeknek elmaradhatatlan része volt az esti közös éneklés a tábortűznél, a móka, a beszélgetések, a szentmise, a köszöntések, a közös sport, a közös ebéd, a jelen lévő nagyszülők köszöntése, valamint az elhunytakra való imádságos emlékezés.
Péter atya a szentendrei ferences gimnáziumban tanult, ahol – elmondása szerint – a bölcs isteni Gondviselés úgy hozta, hogy másodikban évet ismételjen. „Rajtam kívül még két másik fiúnak jutott hasonló ajándék. Az új osztályunkban, ahová kerültünk, nagy szeretettel fogadtak minket. Érettségi után öt papi, illetve szerzetesi hivatást támasztott itt az Úr, és köztük volt a három évismétlő.”
A gimnáziumban szerettette meg vele a verseket és a versmondást Soós Ányos atya, aki ferences szerzetesként kezdte pályáját, majd a kommunista diktatúra idején „kereten felüliként” el kellett hagynia a rendet. Így sem sokat tétlenkedett azonban: a doktorátus mellé összesen hét szakmát tanult ki, és ennek köszönhetően válhatott Szentendrén az iskolabővítés motorjává. Az ő hatására szerette meg Csány Péter – többek között – Dsida Jenő, Illyés Gyula, Kassák Lajos verseit.
Dsida Jenő Az utcaseprő című versét az egyházmegyei könyvtár közönsége is hallhatta az est során.
Érettségi után Péter atya kitanulta az asztalos mesterséget. Aztán Don Bosco közbelépett..., vagy pontosabban egy szalézi szerzetes által írt, lebilincselő hatású könyv: A fiúk apostola. A könyvvel való találkozásra mint élete sorfordító eseményére emlékszik vissza a szalézi szerzetes. Az élmény megváltoztatta jövőbeli terveit. „A könyv bedöntötte az életem” – fogalmazott Csány Péter.
A rendszerváltás időszakában azonban nem volt könnyű a szalézi rendet utolérni hazánkban, ugyanis hivatalosan nem működhettek a kommunista diktatúra idején. Péter atya ezért Rómába, a rendi központba írt levelet, méghozzá németül. Rendkívül meglepődött, amikor magyar nyelven érkezett a válasz.
Csány Péter 1991. szeptember 8-án érkezett Szombathelyre, hogy megkezdje a negyven éves kényszerszünet után újraalapított novíciátust. Gyakorlati évét Ausztriában töltötte, a teológiát Németországban végezte, 2000-ben szentelte pappá Újpesten Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. Immár nyolcadik éve, 2009 óta szolgál Szombathelyen, a Szent Kvirin-templom plébánosaként.
Péter atya szabadidejében szívesen sportol, elsősorban focizik. Így volt ez régen – még a horvát papi válogatott ellen is rúgta a labdát annak idején – és így van napjainkban is. Emellett másik hobbija a zene. Több hangszeren is tanult játszani autodidakta módon. Egyik kedvence az ukulele. A Kaláka zenekar egyik jól ismert dalát ezen a hangszeren adta elő Csány Péter a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár estjén.
Az Ismerik őt? sorozat következő vendége Aigner Géza lesz március 20-án.
Forrás: Szombathelyi Egyházmegye
Fotó: Fábián Tamás
Videó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria





