Isten igéje a liturgiában

Megnyitó beszédében Bosák Nándor, az MKPK Liturgikus Bizottságának püspök-elnöke felidézett néhány tanítóhivatali megnyilatkozást a Bibliára és a liturgiára vonatkozóan. Ennek kapcsán beszélt a Biblia szerepéről az üdvösség művében, majd a liturgiáról, amelyben Isten és ember között folyó „üdvösséges párbeszéd” valósul meg.

Ezt követően Dolhai Lajos Isten igéje a liturgiában címmel az ige három formájáról – megtestesült, hirdetett és írott – tartott előadást, amelyben a hirdetett ige és a liturgia kapcsolatát elemezte részletesebben. Thorday Attila A Biblia kialakulásának, műfajának liturgikus vonatkozásai című előadásában azt vizsgálta, hogy hogyan van jelen a liturgia a szent szövegek születésében, s hogyan épülnek be a liturgiába a bibliai szövegek.

A lectio divina címmel Hollai Antal arról beszélt, hogy hogyan válik életet alakító történéssé az olvasott ige, s hogyan hatnak erre a külső körülmények és belső hozzáállás.

A bibliai szövegek megjelenhetnek önálló, kopulatív vagy parafrazáló módon a liturgiában, ezeket részletezte Stanco Attila A Biblia mint a liturgikus szövegek forrása című előadásában.

Sulyok Elemér a mise perikóparendjéről és logikájáról beszélt, a célszerű elosztás elvi lehetőségeiről, ismertetve a kritikákat és a felmerülő javaslatokat. A mise bibliai énekei címmel Áment Lukács tartott előadást, amelyben többek között a zsoltáréneklés hagyományáról is beszélt, valamint arról, hogy hogyan alakíthatja a liturgia az énekelt szövegeket.

Füzes Ádám A szentség-kiszolgáltatások perikópái című előadásában arról beszélt többek között, hogy milyen szerepet töltenek be a hit közvetítésében a liturgikus szövegek, amelyek egyben az üdvtörténet részét is alkotják. A Nova Vulgata mint az Egyház hivatalos liturgikus szentírási szövege címmel Rihmer Zoltán a bibliai szövegek keletkezéséről és egységesítéséről beszélt.

Káposztássy Béla előadásában az igeliturgia befogadásának kérdéseit taglalta a befogadás személyes összetevőinek szempontjából. Az ige hallgatásának lehetséges szintjeiként az érzékelés és érzések, a megszokás, a személyes elvárások, valamint az önmagunkkal való azonosság síkjáról beszélt.

A délutáni előadók a zsoltárokról elmélkedtek, amelyekkel Isten igéjére válaszolunk. Fehérváry Jákó zsolozsmatörténeti előadásában a zsoltárok használatáról beszélt, Kajtár Edvárd lelkiségi szempontból vizsgálta a zsoltárok zsolozsmában betöltött szerepét, majd Verbényi István a zsoltárok újszövetségi alkalmazásáról, a zsoltárkönyörgésekről tartott előadást.

A szimpózium végén Bosák Nándor püspök zárszavában összefoglalta, hogy a nap során milyen szempontok alapján vizsgálták meg, hogy a Biblia, amely Isten igéjét hordozza és a liturgia, amelyben befogadjuk és megéljük az Istennel való közösséget, hogyan szolgálják egymást.

Magyar Kurír