Isten szeretet, mert Szentháromság – Cantalamessa atya második adventi elmélkedése

2018. december 15. szombat, 14:30

Raniero Cantalamessa kapucinus atya a vatikáni Redemptoris Mater kápolnában tartotta meg december 14-én, pénteken reggel az adventi időszak második prédikációját a Szentatya és a Római Kúria tagjai számára.

Első alkalommal a szónok Szent Ferenc vallomásával – „Van Isten! És ez elég!” – Isten létezéséről elmélkedett. Istent a zsoltárok szívesen hasonlítják sziklához. Ezúttal, második beszédében Cantalamessa atya erről a „szikla-Istenről” és legfontosabb tulajdonságáról beszélt: „az Isten szeretet, azért mert az Isten Szentháromság”.

Kihez fordulunk, amikor Istent megszólítjuk és azt mondjunk neki a 62. zsoltár szavával: „Isten, te vagy az én Istenem!” (63,2)? Az a Te az imádságban az esetek többségében a három isteni személy egyike, az Atya, a Fiú vagy a Szentlélek, anélkül, hogy az egészet elvesztenénk. A szentháromságos közösség révén ugyanis minden isteni személyben jelen van a másik kettő. A Szentháromság olyan, mint a triangulum, melyet bármelyik oldalán érintünk is meg, az egész vibrálni kezd és ugyanazt a hangot adja – kezdte elmélkedését hasonlattal Raniero Cantalamessa.

A keresztények élő Istene nem más, mint az élő Szentháromság. Dióhéjban a Szentháromságról szóló tanítás benne van Szent János első levelének kijelentésében: „Az Isten szeretet” (1Jn 4,8), mert az Isten Szentháromság. Minden szeretet feltételez egy szeretőt, egy szeretettet és a kettőt összekapcsoló szeretetet. Minden szeretet valakié vagy valamié, mert nincs üres, tárgyatlan szeretet. De kit is szeret az Isten? – kérdezte a kapucinus atya. – Ha az embert, akkor a szeretet csak pár millió év óta létezik. Ha a világmindenséget, akkor pár milliárd év óta. És akkor korábban kit szeretett az Isten, hogy szeretet lehetett mégis?

A Pápai Ház szónoka a filozófia gondolatát megvizsgálva arról beszélt, hogy ha az Isten tiszta gondolat, akkor szeretetként önmagát kellene szeretnie, ami önzés és ellentmondás. A helyes választ a kinyilatkoztatás révén az Egyház továbbítja: Isten szeretet kezdettől fogva (ab aeterno), mert még mielőtt létezett volna bármi is rajta kívül, amit szeretett volna, már benne volt az Ige, a Fiú, akit végtelen szeretettel szeretett a Szentlélekben. Ennek a szeretetnek a módját nem ismerjük, de „megsejthetjük”, mert valamiként Istenben, az egységben léteznie kell a többségnek, hiszen „Isten szeretet”. A szeretet legalább kettő között létezik, szükséges, hogy a világ tudja ezt, ezért Isten föltárja, de egyúttal fel is forgatja a nélküle alkotott nézeteket. Mi, keresztények egy Istenben hiszünk, de nem egy egyedüli, magányos Istenben.

Isten szentháromságos titkához legjobban a szemlélődés vezet el – mutatott rá Cantalamessa atya, és példaként Andrej Rubljov orosz ikonfestő Szentháromság-ikonját idézte meg.

Rubljov a Szent Szergiusz-templomba festette 1425-ben a képet, mely nem a Szentháromságot ábrázolja közvetlenül, ezt a bizánci kánonok tiltják, hiszen az Isten titka kimondhatatlan és felfoghatatlan. Az ikon Ábrahám és a három angyal találkozását ábrázolja, ahogy azt a patrisztikus hagyomány értelmezi. Az egy és hármas istenség dogmáját a három különböző és mégis egymáshoz hasonló alak jelképezi, egységüket a helyzetük, különbözőségeket a mozgásuk mutatja. Mindegyik azúr színű ruhát visel, ez a közös isteni természetet jelöli, de mindhárman más-más színű köntöst hordanak, a Szentlélek például zöld színű pünkösdi köntöst, mert ő az éltető, aki mindennek életet ad.

A szónok kiemelte, hogy az ikon mélységes békét és egységet sugároz, mintha azt kiáltaná: „Legyetek egyek, miként mi egy vagyunk!” Majd utalt a Szent Szergiusz-monostor történeti hátterére, mely egybefogta az orosz fejedelmeket a tatároktól való szabadulás érdekében. A monostor mottója éppen ezt fejezte ki: „A legszentebb Szentháromságot szemlélve győzzük le ennek a világnak a gyűlöletes viszálykodását.”

Rubljov mester ikonja felhívás az egységre. A boldogság után az az ember legfontosabb vágya, hogy egységben élhessen. Az ikon segít bennünket az egység megtalálásában, amennyiben követjük az isteni személyek benső mozgását – hangsúlyozta Raniero Cantalamessa, aki a perichorészisz görög teológiai fogalmat nevezte meg értelmezési kulcsként. Ez a fogalom egymásba hatolást, egymás átjárását jelenti. A képen minden személy azonosul a másikkal, egymásnak adják magukat. Az alapgondolat Jézus kijelentésén nyugszik: „Én az Atyában vagyok és az Atya énbennem van.” Hasonló ehhez a jánosi teológiához a páli felfogás: „mi mindannyian egymásnak a tagjai vagyunk”. A három személy egymást dicsőíti, de senki sem magát. Minden személy a másikhoz való viszonyában válik felismerhetővé. A Fiú tanít minket a szóra: „Abba, Atyánk”, a Szentlélek kiáltja, hogy „Jézus az Úr!”. Egyetlen egy hely van, ahol a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” szabály abszolút mértékben megvalósul: ez pedig a Szentháromság.

A kapucinus atya hosszú elmélkedésének zárógondolata arra irányult, hogy bevezessen bennünket a Szentháromság titkába. Beléphetünk ebbe a titokban, ha követjük az ikont, melynek közepén a terített asztalon a három személytől körbefogva a kehely mellett ott van a bárány. Ez az Eucharisztia. Hihetetlen misztérium: a Szentháromság asztaltársai vagyunk! Elmondhatjuk Alexandriai Szent Cirillel, hogy miközben testileg magunkhoz vesszük a szentséget, a Fiú fenséges természetének részeseivé válunk.

A Magyar Kurír „Új Ember Kiadványok” sorozatában a karácsonyra való készület idejére időzítve jelentettük meg Raniero Cantalamessa „A karácsony misztériuma – Az öröm ünnepe” című kötetét.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News; wga

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Címkék: lelkigyakorlat
Vezető híreink - olvasta már?
panama-nap-interju-gabor-miklossal
Panama-napot szerveznek Budapesten az IVT jegyében – Interjú Gábor Miklóssal

A közép-amerikai Panamavárosban holnap elkezdődik az ifjúsági világtalálkozó (IVT). Ennek jegyében „Panama-napot” szerveznek a magyar fiatalok számára Budapesten január 26-án. Az előkészületekről és a programokról Gábor Miklóst, az MKPK Ifjúsági Bizottságának irodavezetőjét kérdeztük.

2019. január 21. hétfő
magyar-viceposztulatort-neveztek-ki-zita-kiralyne-boldoggaavatasi-ugyeben
Magyar viceposztulátort neveztek ki Zita királyné boldoggáavatási ügyében

Az egyházmegyei szakasz posztulátora, Alexander Leonhardt, a strasbourgi érsekség papja Nagy Norbert teológust kérte fel, hogy legyen a boldoggá avatás magyar vonatkozású ügyeinek támogatója viceposztulátori minőségben.

2019. január 21. hétfő
Seregély István: Útravaló – 2019. január 22.

Seregély István: Útravaló – 2019. január 22.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt... »

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. január 22.

Mai evangélium – 2019. január 22.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 2,23-28

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle