Kalkuttai Szent Terézről elnevezett harangot szenteltek meg Budapesten

2016. szeptember 25. vasárnap 18:00

A hónap elején szentté avatott Teréz anya tiszteletére szentelte szeptember 25-én a IX. kerületi Örökimádás-templom új harangját Erdő Péter bíboros. A harang neve arra emlékeztet, hogy Kalkuttai Teréz 1989. június 17-én a templomban jelentette be, hogy rendje letelepszik hazánkban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Erdő Péter bíboros a Szentírás vasárnapján a délelőtti szentmisét megelőzően szentelte meg a templom új harangját: rövid ima után megkente olajjal, meghintette szentelt vízzel, majd tömjénnel megfüstölte. Ezután az új harangot a magasba emelkedett: felhúzták a templom karzatára.

Ezt követően vette kezdetét a szentmise, amelyen többek között Seidel Péter, az Örökimádás-templom igazgatója koncelebrált. A szertartáson jelen voltak Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes, a Teréz anya által alapított Szeretet Misszionáriusai rend tagjai, a Nyolc Boldogság közösség nővérei és az Isteni Szeretet Leányai szerzetesrend több tagja.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Ferenc pápa sokszor beszél a szegénységről, a szegények iránti szeretetről. Arról, hogy mit is jelent Krisztus tanításában a szegénység, hitelesen olvashatunk a Szentírás lapjain.

A mai evangélium első hallásra úgy tűnik, hogy a gazdagok és a szegények közötti különbségről szól. Nem véletlen, hogy sokan, akik az egész kereszténység eredetében valamiféle társadalmi jelenséget véltek felfedezni, ezt az evangéliumi szakaszt részesítették előnyben. Azt mondták, íme a példa: a gazdagokat az utolsó ítélet után a pokol büntetésével, szenvedéseivel fenyegeti a kereszténység. Bezzeg a szegényeknek vigasztalást kínál a túlvilágon. Azonban, ha jobban odafigyelünk Jézusnak szavaira, akkor nem ez a kép rajzolódik ki előttünk. Igaz ugyan, hogy látunk egy gazdag embert, aki tobzódásban él, majd halála után a kínok kínjára jut. Egy nyomorult szegény pedig a dicsőségbe, Ábrahám kebelére kerül. De vajon pusztán a gazdagság érdemel az evangélium szerint büntetést a túlvilágon? Pusztán a szegénység érdemel jutalmat? Nem ez a mai evangélium tanítása.

Figyeljük csak meg, hogy ott a ház küszöbén látjuk éhezve és betegen a szegény Lázárt, ahol közben a gazdag állandóan lakomázik. Tehát nem pusztán arról van szó, hogy ő gazdag, hanem arról, hogy a szenvedő, az éhező, a beteg, a szegény ember iránt, aki pedig ott van a közvetlen közelében, semmi irgalmat nem tanúsít, elzárkózik tőle, és a maga gazdagságában elégedetten él. De csupán erről van szó? Ez is elég lenne, hiszen tudjuk az utolsó ítéletről szóló nagy tanításból, hogy Jézus az „éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok” nagy mércéjét állítja fel örök sorsunk szempontjából. De van itt még valami! Amikor a rokonokhoz szeretné visszaküldeni az üdvözült szegény embert a kárhozatra jutott gazdag, akkor abban reménykedik, hogy a halottak közül előjövő ember majd rábírja őket, hogy másként éljenek. Tehát a gazdagságon kívül volt ott még valami más is, amit meg lehetett volna változtatni. S ez a más, ez volt egyrészt a szegénytől való elzárkózás, másrészt az Istennel szembeni zártság. Nem hisznek Mózesnek, nem hisznek a prófétáknak, nem hallgatnak rájuk! Egyszerűen elégnek tartják az életükben a komfortot. A gazdagságot, azt, amit materiálisan el lehet érni. Mai szóval: a pillanatnyi anyagi jólétet, sőt ahogyan napjaink embere is sokszor teszi: a pillanatnyi jó közérzetet. És nem törődnek azzal, hogy ennél több is létezik. Ez az a zártság, ami a szenvedésre, a pokolra vezet. Nem a puszta gazdagságnak a ténye.

A szegény ember, akiről Jézus beszél, nyitott volt Isten felé. Tudta magáról Isten előtt is, hogy ő szegény, nem csak anyagilag, egyébként is. Nemcsak az emberektől, Istentől is irgalmat, ajándékot kért és várt. És hogyne adta volna meg ezt neki az Úr. Tehát nekünk is szól ez az üzenet és gazdag tanítást ad. Például elmondja azt, amiről olyan sokszor megfeledkezünk, a külön ítéletnek a tanítását. Hiszen ott élnek még a földön a gazdag ember testvérei, az ő sorsa pedig már eldőlt. Meg a szegény ember is üdvözült közben. Nemcsak az utolsó ítélet pillanatában, hanem mindjárt a halálunk után. Gondoljuk csak meg! Ezt a történetet maga Jézus életében beszéli el. Az a Jézus Krisztus, akiről hisszük és valljuk, hogy halálával és feltámadásával nyitotta meg minden ember számára az utat az üdvösség felé. De akinek az örök sorsa már eldőlt, aki az isteni örök boldogságban részesült, az felül áll az időn. Felül áll az egész teremtett kozmoszon. Nagy hát a mélysége a mai evangélium tanításának. Fényt villant arra a titokra, hogy hogyan működik, hogyan hatol be az isteni lét tökéletessége és örökkévalósága evilági életünk változásaiba és küzdelmébe.

Azt az üzenetet is halljuk ebben az evangéliumi szakaszban, hogy a halálból feltámadónak hinni kell. Jézusnak, aki majd feltámad halottaiból. Hinni a Szentírásnak, hinni Jézusnak. Mert ez az, amitől az örök sorsunk függ. Ez az, ami lehetővé teszi, hogy ha netán kényelmes körülmények között élünk is, megnyílhassunk mások felé, ez az, ami képessé tesz minket arra, hogy Isten előtt átérezzük a magunk szegénységét. Kérjük a mai szentmisében Őt, akitől mindannyiunk sorsa függ, hogy ilyen szegénynek tudjuk érezni magunkat Előtte, és befogadjuk azt, ami a Szentírás tanítása, amit a feltámadt Krisztus tanít nekünk. Ő az, aki feltámadt a halottak közül. Legalább neki hinnünk kell. Ilyen örömmel vegyük kezünkbe a Bibliát, különösen ma, a Szentírás vasárnapján. Higgyünk a lapjain hozzánk szóló Istennek, hogy ez által mi is a véget nem érő boldogságra jussunk. Ámen.

* * *

A szentmise végén Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió nyugalmazott főbemondója ismertette az új harang történetét.

Az új harang a második világháború idején hadicélokra elvitt, Árpád-házi Boldog Jolán nevét viselő, közel azonos súlyú harang pótlására készült. A 101 kg súlyú és 56,5 cm alsó átmérőjű, F" hangú harangot Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester és munkatársai készítették.

Magyarország első, Teréz anyáról elnevezett harangját Hunyadi Gábor és Benkó László adományozta az Örökimádás-templomnak. Hunyadi Gábor lapunknak elmondta: Kalkuttai Teréz szentté avatásához kapcsolódóan annak kívántak emléket állítani, hogy Teréz anya 1989. június 17-én, amikor részt vett a Paskai László bíboros és Kada Lajos érsek által az Örökimádás-templomban bemutatott szentmisén, jelentette be: rendje letelepszik hazánkban. Teréz anya második magyarországi látogatása után a templomhoz tartozó Bokréta utca 27. szám alatti lelkészlakásban és kápolnában indult el a Szeretet Misszionáriusainak magyarországi tevékenysége.

A Teréz-harang feliratai:
Egyik oldalfent a felső pártázat alatt a hivatalos magyar címer domborműve látható, alatta:

A TEREMTŐ ISTEN DICSŐSÉGÉRE,
ÉS KALKUTTAI SZENT TERÉZ TISZTELETÉRE,
ÖNTETETT ENGEM HUNYADI GÁBOR ÉS BENKÓ LÁSZLÓ,
ÉS FELAJÁNLOTTAK AZ ÖRÖKIMÁDÁS TEMPLOM RÉSZÉRE
AZ 1943-BAN HADI CÉLOKRA ELVITT 95 KG-OS HARANG PÓTLÁSÁRA
TERÉZ ANYA SZENTTÉ AVATÁSÁNAK ÉVÉBEN, 2016-BAN.

 A harang ütőgyűrűjén körben ez a felrat olvasható:

SZÉCSI ANTAL APÁT ÚRRA EMLÉKEZVE ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS ARANYKOSZORÚS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN, AZ IRGALMASSÁG ÉVÉBEN.

 A másik oldal palástját Kalkuttai Szent Teréz-domborműve díszíti, amelyet a KALKUTTAI SZENT TERÉZ, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! felirat vesz körül. Alatta az alábbi bibliai idézet olvasható: „AMIT A LEGKISEBB TESTVÉREIM KÖZÜL EGGYEL IS TETTETEK, AZT VELEM TETTÉTEK.” (MÁTÉ EV. 25,40)

Bőzsöny Ferenc, miután röviden beszélt Teréz anyáról, főleg arról a csodáról, amit a szentté avatáshoz hitelesnek kellett elismerniük a szentszéki illetékeseknek, az Örökimádás-templomhoz fűződő személyes kapcsolatáról is szólt néhány szót.

Az akkor kezdő bemondó, aki sokat ministrált a templomban, ott és a közeli lakásában élte át 1956 harcait – a rádiós történések mellett természetesen. Személyesen látta, amikor egy orosz gránát csapódott a toronyba. Később a gránátok annyira tönkretették a templom tornyát, hogy annak csak az alsó része maradt meg, egy repeszgránát pedig a karzat alatt csapódott be. A súlyos rombolás következtében 1956 karácsony estéjén hat órakor, teljes sötétben tartották meg az éjféli misét, miközben több helyen az eső csurgott be a kilyuggatott tetőzeten.

Fotó: Bókay László

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-van-egy-almunk-vilag-vallasi-vezetoi-beke-muhelyeben-munkalkodnak
„Van egy álmunk!” – A világ vallási vezetői a béke műhelyében munkálkodnak

Ökumenikus imádsággal és ünnepélyes szertartással ért véget október 16-án Bolognában az idén 32. alkalommal megrendezett vallások közötti találkozó, ahol a világ vallási vezetői együtt keresték, építették a béke hídjait.

09:38
a-parbeszeddel-csak-nyerhetunk-bemutattak-klaus-von-stosch-az-iszlam-mint-kihivas-cimu-kotetet
A párbeszéddel csak nyerhetünk – Bemutatták Klaus von Stosch „Az iszlám mint kihívás” című kötetét

A Magyar Kurír kiadásában megjelent Klaus von Stosch „Az iszlám mint kihívás – Keresztény megközelítések” című kötete. A könyvet Dejcsics Konrád bencés szerzetes és Szőke Péter, a hazai Sant’Egidio közösség vezetője mutatta be a szerző jelenlétében október 15-én, a budapesti D18 könyvesboltban.

2018. október 16. kedd