Az eseményen részt vett Balogh Péter Piusz gödöllői kormányzó perjel és Huszár István nagyváradi alpolgármester is.
A szentmisét Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát mutatta be, aki szentbeszédében kiemelte: Károly Iréneusz József tulajdonképpen emblematikus alakja lehetne a Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság rendkívüli szentévének, például azáltal, hogy elsősorban papként Isten nevében végezte a jó cselekedeteit, alázattal. Fontosnak tartotta ugyanakkor a fizikai kísérletek szemléltetését és az ifjú tehetségek felfedezését is, vonzotta a titok, amelyet a természet törvényeiben az Úr elrejtett.
Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke a szerzetes életéről és munkásságáról beszélt, az évfordulókra fókuszálva. Mint mondta, Károly Iréneusz József 120 éve kezdte el üzemeltetni Nagyváradon röntgenlaboratóriumát, illetve 1916-ban indította el híres fizikaversenyét, amelyen az évek során több olyan diák is részt vett, aki később világhírű tudóssá lett. Elhangzott az is, hogy 2019-ig szeretnék elérni, hogy a tudós szerzetesről utcát nevezzenek el Nagyváradon, érdemérmet alapítsanak a tiszteletére, valamint szobor őrizze emlékét az egykori olaszi temetőben.
A résztvevők megkoszorúzták Károly Iréneusz József a premontrei templom falába épített sírkövét, majd az öregdiákok egyesületének kezdeményezésére átvonultak a Mihai Eminescu Főgimnáziumba, ahol megkoszorúzták a fizikus szerzetes emléktábláját.
Károly Iréneusz József (publikációiban általában a Károly Irén vagy a Károly Irén József nevet használta) Göncön született 1854. március 6-án.
A premontrei rendbe való felvétele után 1880. január 1-jén tett ünnepélyes fogadalmat, ezzel tagja lett a jászói premontrei kanonokrendnek, és áthelyezték ideiglenes tanári kinevezéssel 1881-ben a rend nagyváradi főgimnáziumába. Közben a kolozsvári egyetemen bölcsészet-, fizika-, matematika- és földrajztanári diplomát szerzett, és az 1881–1882-es tanévben már fizikát oktatott. 1882. évi pappá szentelését követően is képezte magát, és Kolozsváron filozófiai doktori címet szerzett.
A rádiótechnika úttörője és a nagyváradi városi villamosmű megalapításának eszmei kezdeményezője volt, s el is készítette egy Nagyváradot villamos energiával ellátó vízi erőmű tervét. 1895-ben laboratóriumában szikratávírót szerkesztett, 1896-ban, pár hónappal Wilhelm Conrad Röntgen nagy jelentőségű felfedezését követően sikeresen kísérletezett az átható képességű sugarakkal.
Az ő érdeme Közép- és Kelet-Európa első orvosi célra alkalmazott röntgenlaboratóriumának felszerelése a nagyváradi főgimnázium szertárában.
1929. március 13-án hunyt el Nagyváradon.
Forrás és fotó: Erdon.ro; Wikipedia
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria

