Kilencszáz éve hunyt el az egykori váradi püspök, Könyves Kálmán

2016. február 3. szerda 17:01

Bár nem közismert, a kilencszáz éve e napon, 1116. február 3-án elhunyt királyunk egyházi tisztséget is viselt. Könyves Kálmán életének egyházi vonatkozásait foglaltuk össze.

Könyves Kálmán koronázása Fehérvárott (Képes Krónika)

Könyves Kálmán (1074 körül – 1116. február 3.), I. Géza király elsőszülött fia 1095-től haláláig uralkodott magyar királyként. A legenda szerint – mivel sánta és púpos volt – nagybátyja, I. Szent László király nem szánta trónörökösének. Ehelyett papi pályára lépett, váradi püspök lett.

Műveltsége miatt kapta a „Könyves” melléknevet. Uralkodói becsvágyában, amikor látta, hogy testvéröccsét, Álmos herceget (1075 körül – 1129) tették trónörökössé, 1094 körül Lengyelországba menekült. Szent László király csehországi hadjárata során megbetegedett, és 1095 júniusában végső rendelkezésével hazahívta Kálmánt mint jog szerinti trónörököst, aki nagybátyja halála, július 29. után foglalta el a trónt, s Álmosnak Észak-Magyarországon hercegi hatalmat adott.

I. István kultuszával együtt a magyar király tekintélyét eszmei alapokon erősítette, amikor Hartvik püspökkel megíratta a szent király harmadik legendáját, mely már a pápától küldött korona jelentőségét is magyarázta. 1096 májusában az első keresztes hadjáratban részt vevő Nincstelen (Sansavoir) Valter francia lovag Győrön, Fehérváron, Zimonyon átvonuló katonáit, majd az őt követő Amiens-i Péter remete francia-német kereszteseit kísértette a határig, utóbbiak az elfoglalt Zimonyt csak a királyi had közeledtére adták föl. Júniusban a francia Folkmar Csehország felől érkező garázdálkodó kereszteseit Nyitránál, Gottschalk pap rabló kereszteseit Pannonhalma közelében szórta szét, augusztus végén hathetes ostrom után Moson várából kitörve Charpentier Vilmos meluni vicomte és Emich leiningeni gróf betolakodóit verte ki hazánkból; október–novemberben csupán Bouillon Gottfried lotaringiai herceg (Jeruzsálem későbbi meghódítója) rendezett keresztes hadát engedte átvonulni az országon, miután vezéreiket előbb Pannonhalmán vendégül látta, s Gottfried testvérét, Balduin herceget és feleségét biztosítékul az átvonulás idejére udvarában tartotta.

Ebben az időben vezették be az egyházmegyékben igazgatási egységként a főesperességeket, amelyek határai megegyeztek a meglévő vármegyék határaival (illetve a később alakított vármegyei határok igazodtak a főesperességi határokhoz). 1100 körül a tarcali zsinaton Könyves Kálmán felülvizsgáltatta Szent István, az esztergomi zsinaton pedig Szent László törvényeit, megtiltatta a boszorkányüldözést, megállapítva az „állattá átváltozni képes strigákról”, hogy ilyenek nincsenek. 1102 tavaszán Zárában horvát királlyá koronázták. Külpolitikai érdekekből 1104-ben Álmos herceg nőül vette Predszlavát, a kijevi nagyfejedelem leányát, Komnénosz Jóannész, a bizánci császár fia pedig László király leányát, Piroskát, akit a görögkeletiek és a görögkatolikusok szentként tisztelnek.

1106. október 22-én, a guastallai (Olaszország) egyetemes egyházi zsinaton követei lemondtak a főpapok kinevezésének uralkodói jogáról, az invesztitúráról. Ezzel helyreállította a Szentszékkel megromlott jó viszonyt, amely Szent László uralkodása végén, a Horvátországra hűbérúri jogokat formáló II. Orbán pápa (1088–99) idején romlott meg. II. Paszkál pápa (1099–1118) Könyves Kálmánhoz írott levelében a király európai viszonylatban is kiemelkedő műveltségét és a Szentszékhez való hűségét dicsérte. Cserébe a pápaság nem ellenezte tovább Horvátország birtoklását. Könyves Kálmán 1112-ben hozzájárult a papi nőtlenség hazai bevezetéséhez is.

Kálmánnak sok gondot okozott öccse, Álmos herceg, aki kezdetben Horvátországot kormányozta, de nem tudott belenyugodni másodrangú szerepébe (főleg mivel eleve trónörökösnek nevelték); többször megkísérelte a trón megszerzését. 1098-ban a Tisza melletti Várkonynál kibékült a két testvér, de 1105 nyarán Álmos IV. Henrik német császár (1056–1105) segítségét is igénybe akarta venni, hűbéres fölajánlkozással. Megnyugodni nem tudó öccsét Kálmán végül elfogatta, és 1115 körül Béla fiával s támogatóival, Uros, Pál és Vata urakkal együt megvakíttatta.

Kálmán első felesége, I. Roger szicíliai normann gróf lánya szülésben 1110 körül elhunyt. Második feleségét, Eufémiát, a szuzdal-perejaszlavi fejedelem lányát 1112-ben vette el, de 1114 körül házasságtörés miatt, várandósként hazaküldte.

Könyves Kálmán uralkodása idején, 1109–12 között készült Szent Imre legendája. A király 1113 körül alapította a nyitrai püspökséget.

A kilencszáz éve elhunyt magyar uralkodót a székesfehérvári Szent Adalbert-bazilikában temették el, mely a török dúlásban a 16. században megsemmisült.

Forrás: Magyar katolikus lexikon

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
fajdalmas-szuzanya-bucsu-gyongyoson-mariahoz-hasonloan-legyunk-jelen-szenvedes-pil
Fájdalmas Szűzanya-búcsú Gyöngyösön – Máriához hasonlóan legyünk jelen a szenvedés pillanataiban

Szeptember 25-én tartották a Fájdalmas Szűzanya-búcsút a gyöngyösi Sarlós Boldogasszony-templomban. Az ünnepre az egész ország területéről és számos határon túli településről érkeztek zarándokok, akik magukkal hozták közösségük hordozható Mária-szobrát. A szentmisét Dobszay Benedek OFM celebrálta.

2016. szeptember 25. vasárnap
ferenc-papa-az-onmaganak-valo-ember-nem-ir-tortenelmet
Ferenc pápa: Az önmagának való ember nem ír történelmet!

Szeptember 25-én közös szentmisével zárult a katekéták többnapos jubileuma, amelyen mintegy tizenötezer hitoktató vett részt a Vatikánban. A Szentatya homíliáját és a mise végén elmondott köszöntő szavait teljes terjedelmükben közöljük.

2016. szeptember 25. vasárnap