Kilencvenéves a Római Magyar Akadémia

A képzőművészeti kiállítás címe utal a kilenc évtizedre, amelyet most tíz egykori ösztöndíjas művész – Baráth Nóra, Brückner János, Gaál Endre, Gyenes Zsolt, Horváth Dániel, Lenkey-Tóth Péter, Ludman Éva, Nagy Csilla, Szegedi Csaba és Vati Era – alkotásai jelenítenek meg.

Az ünnepi alkalommal összegyűlt vendégek előtt Révész Mária kulturális főtanácsadó emlékezett az alapításra, az eltelt időszak év kihívásaira és eredményeire. 

„Jeles nap a mai: kilencven éve, 1927. szeptember 12-én írta alá a Magyar Állam megbízásából Gerevich Tibor azt az adásvételi szerződést, mely lehetővé tette, hogy ma itt álljunk, kiállítást nyissunk meg, ösztöndíjasoknak nyújtsunk lehetőségeket, hogy egy kis magyar szigetet működtessünk Rómában, Róma történelmi belvárosában” – fogalmazott.

A Római Magyar Intézet (Akadémia) első évtizedeinek története szorosan kapcsolódik újjászervezője, Klebelsberg Kunó tudománypolitikájához. Az első világháborút követő béke Magyarország számára trauma volt, elvesztette területének kétharmadát, vele jeles tudományos műhelyeket, nagyhírű egyetemeket. Ezen a veszteségen túl a revíziótól rettegő kis országok gyűrűjűben, elzártságból kellett valahogy kitörni. Ehhez Klebelsberg a magas műveltséget találta a legmegfelelőbb eszköznek. Amikor 1922-ben miniszter lett, már kész koncepcióval rendelkezett, és hozzáláthatott a külföldi hídfőállások kiépítéséhez. Ebben jó terep volt Róma, Bécs és Berlin, de különösen Róma – mutatott rá a főtanácsadó.

A Római Magyar Akadémia első ösztöndíjas képzőművészcsoportja már az 1930-as velencei biennálén sikeresen bemutatkozhatott a nemzetközi közönségnek. Imponáló nevek – és mögötte az életművek – az első „római iskolából” : Aba-Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Istókovics Kálmán, Molnár-C. Pál, Patkó Károly, Pátzay Pál, Szőnyi István.

A háborút követő nehéz újrakezdés után ismét neves személyek lettek a Római Magyar Akadémia lakói – emlékeztetett Révész Mária –: Weöres Sándor és Károlyi Amy, Ottlik Géza, Déry Tibor, Balázs Béla, Kerényi Károly, Lukács György, Pilinszky János, Toldalagi Pál, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Karinthy Ferenc, Csorba Győző, Hanák Péter, Klaniczay Tibor, Veress Sándor zeneszerző, zongoraművész, Szöllősy András zeneszerző, zenetudós, Fülep Lajos, Cs. Szabó László, Hantai Simon festő, aki aztán Rómából Párizs felé vette az útját.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Római Magyar Akadémia

Magyar Kurír