Klimo György éremgyűjteménye – Az éremtár kirablása

2016. március 21. hétfő 09:55

Klimo György a 18. századi Pécs kultúrapártoló püspöke: nemcsak könyvtárat hozott létre, de éremgyűjteménye is híres volt. A Klimo-éremgyűjtemény sorsát végigkövető cikksorozatunk harmadik, befejező része az éremtár kirablásáról szól.

Klimo nevezetes gyűjteményét nem sokkal halála után, az 1800-as évek elején kirabolták. A továbbiakban ennek a rablásnak a történetét követjük nyomon – előrebocsátva, hogy ez a történet rekonstruált, s néhol csak feltételezéseken alapul.

Klimo halála után Esterházy Pál lett a pécsi püspök, aki 19 évig töltötte be a tisztséget. Esterházy halála után azonban nyolc évig betöltetlen maradt a püspöki szék. 1803-ban meghalt a püspöki könyvtáros, ennek következtében a könyvtár és a könyvtárban elhelyezett éremtár is felügyelet nélkül maradt. Különböző források szerint az 1803 augusztusa és 1804 januárja közötti időszakban fosztották ki az éremtárat. A rablásra teljesen váratlanul derült fény: 1804. január 24-én a káptalan ülésezett, Koller József nagyprépost pedig bejelentette, hogy a nap folyamán megtekinthető a püspöki palota bibliotékájában elhelyezett éremgyűjtemény. Az éremkészlet korábban a könyvtár egyik szekrényében volt elhelyezve: most azonban üresen találták a régi arany-, ezüst- és rézpénzek rekeszeit. A gyűlés tagjai döbbenten vették tudomásul a történteket, a felmerülő kérdésekre senki nem tudott magyarázatot adni. Egyes adatok szerint a rabló rendelkezett a szükséges kulcsokkal, erre utalhat, hogy sem az ajtót, sem a szekrényt nem nyitották ki erőszakosan. Az ügyben érintettek fő feladatává az vált, hogy minél hamarabb megakadályozzák a tolvajt, nehogy értékesítse az ellopott érmeket. Ennek érdekében figyelmeztetéseket küldtek szét pécsi és baranyai aranyművesekhez, továbbá elhatározták, hogy jelentik az esetet a helytartótanácsnak. A pécsi aranyműveseket sorban idézték be és hallgatták ki, de semmi nyomra nem bukkantak. Átvizsgálták a könyvtár ajtajait, erőszakos behatolás nyomait keresve, de végül arra jutottak, hogy a zárakat csak saját kulcsokkal nyithatták ki. Ezen kívül azonban nem tudtak kideríteni semmit, a pécsi nyomozás megakadt. Az eltűnt érmekről listát készítettek; ezeket több városnak is elküldték nyomozás céljából.


Mindeközben Koller megpróbálta felidézni azokat az eseményeket, amelyek az éremlopáshoz vezethettek. A kulcsokat éjjeliszekrénye fiókjában tartotta iratok és papírok között. A fiókot nem zárta, hiszen úgy vélte, senki nem tudhatja, hogy a kulcsok ott vannak. Szobájában csak ő és az inasa fordult meg, aki csak takarítani járt a szobába. Koller többször használta ezt a szekrényt az inas jelenlétében, legtöbbször azért, hogy pénzt vegyen ki belőle. A szolgát azonban hűségesnek és megbízhatónak tartotta.

Fél év után akadtak újra nyomra, amikor értesítés érkezett Bécsből. Az értesítés szerint egy bécsi aranyműves, Vojgt Lipót több érmet is eladott, amelyek megegyeznek a Pécsett eltűnt pénzekkel. Javasolta, hogy a pécsi egyházmegye tegye meg a további lépéseket a bécsi városi elöljáróságnál. Kiderült, hogy Vojgt Lipót bécsi kereskedő és aranyműves az érmék egy részét egy Gábor nevű zsidótól vásárolta meg, majd adta el. A bécsi hatóságok tudatták, hogy a Gábor nevű kereskedőt üzleti útjáról hazatérve vallatóra fogják fogni, és a fejleményekről értesítik az egyházmegyét. A nyomozás azonban elhúzódott, és eredmény továbbra sem volt. Kimondták, hogy amennyiben nem lesz meg a tettes, a kárt Kollernek kell megtérítenie. 1805 folyamán a káptalani helynök vezetésével Koller József nagyprépost ellen „kánoni intelemből” folyó per indult. Az ügyet Koller nyerte meg, a per 1806-ban béküléssel zárult le.

Tettesként a francia inast nevezték meg, de bizonyítékok híján nem vonhatták felelősségre. A gyűjtemény maradványairól Csajághy Károly gondoskodott. Hosszú kutatások és levelezések után pár érem visszakerült a gyűjteménybe, a meg nem került darabok pedig hazai és külföldi gyűjtemények részeivé váltak, hiszen mire egyáltalán észrevették a hiányt, a tettest már nem lehetett megállítani a terjesztésükben. Az idők folyamán a gyűjtemény újra bővülni kezdett, a 20. századra újra kialakult egy 3000 darabot számláló gyűjtemény, melynek egy része a pécsi Püspöki KincsTárban, éremtartó szekrényekben elhelyezve pihen a néhai tulajdonos portréjának óvó tekintete alatt.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
az-ima-meghallgatasra-talalt-egy-eszak-koreabol-menekult-kereszteny-tortenete
Az ima meghallgatásra talált – Egy Észak-Koreából menekült keresztény története

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szentkirályi utcai épületében december 6-án tartott előadást az Észak-Koreából elmenekült keresztény Timothy C. (Teljes nevét védelme érdekében nem közöljük.) Saját és családja történetén keresztül mutatta be az észak-koreai diktatúrát és keresztényüldözést.

2016. december 7. szerda
rieger-tibor-nagyon-oda-kell-figyelnie-annak-aki-ma-kereszteny-alapokon-allo-muveszetet-folyt
Rieger Tibor: Nagyon oda kell figyelnie annak, aki ma keresztény alapokon álló művészetet folytat

Rieger Tibor szobrászművész december 7-én vehette át a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana díját a testület elnökétől, Veres András győri megyéspüspöktől. Kitüntetése alkalmából elsősorban a művészet és a vallás kapcsolatáról beszélgettünk az egykori bencés diákkal.

2016. december 7. szerda