Klimo György éremgyűjteménye – Az éremtár kirablása

2016. március 21. hétfő 09:55

Klimo György a 18. századi Pécs kultúrapártoló püspöke: nemcsak könyvtárat hozott létre, de éremgyűjteménye is híres volt. A Klimo-éremgyűjtemény sorsát végigkövető cikksorozatunk harmadik, befejező része az éremtár kirablásáról szól.

Klimo nevezetes gyűjteményét nem sokkal halála után, az 1800-as évek elején kirabolták. A továbbiakban ennek a rablásnak a történetét követjük nyomon – előrebocsátva, hogy ez a történet rekonstruált, s néhol csak feltételezéseken alapul.

Klimo halála után Esterházy Pál lett a pécsi püspök, aki 19 évig töltötte be a tisztséget. Esterházy halála után azonban nyolc évig betöltetlen maradt a püspöki szék. 1803-ban meghalt a püspöki könyvtáros, ennek következtében a könyvtár és a könyvtárban elhelyezett éremtár is felügyelet nélkül maradt. Különböző források szerint az 1803 augusztusa és 1804 januárja közötti időszakban fosztották ki az éremtárat. A rablásra teljesen váratlanul derült fény: 1804. január 24-én a káptalan ülésezett, Koller József nagyprépost pedig bejelentette, hogy a nap folyamán megtekinthető a püspöki palota bibliotékájában elhelyezett éremgyűjtemény. Az éremkészlet korábban a könyvtár egyik szekrényében volt elhelyezve: most azonban üresen találták a régi arany-, ezüst- és rézpénzek rekeszeit. A gyűlés tagjai döbbenten vették tudomásul a történteket, a felmerülő kérdésekre senki nem tudott magyarázatot adni. Egyes adatok szerint a rabló rendelkezett a szükséges kulcsokkal, erre utalhat, hogy sem az ajtót, sem a szekrényt nem nyitották ki erőszakosan. Az ügyben érintettek fő feladatává az vált, hogy minél hamarabb megakadályozzák a tolvajt, nehogy értékesítse az ellopott érmeket. Ennek érdekében figyelmeztetéseket küldtek szét pécsi és baranyai aranyművesekhez, továbbá elhatározták, hogy jelentik az esetet a helytartótanácsnak. A pécsi aranyműveseket sorban idézték be és hallgatták ki, de semmi nyomra nem bukkantak. Átvizsgálták a könyvtár ajtajait, erőszakos behatolás nyomait keresve, de végül arra jutottak, hogy a zárakat csak saját kulcsokkal nyithatták ki. Ezen kívül azonban nem tudtak kideríteni semmit, a pécsi nyomozás megakadt. Az eltűnt érmekről listát készítettek; ezeket több városnak is elküldték nyomozás céljából.


Mindeközben Koller megpróbálta felidézni azokat az eseményeket, amelyek az éremlopáshoz vezethettek. A kulcsokat éjjeliszekrénye fiókjában tartotta iratok és papírok között. A fiókot nem zárta, hiszen úgy vélte, senki nem tudhatja, hogy a kulcsok ott vannak. Szobájában csak ő és az inasa fordult meg, aki csak takarítani járt a szobába. Koller többször használta ezt a szekrényt az inas jelenlétében, legtöbbször azért, hogy pénzt vegyen ki belőle. A szolgát azonban hűségesnek és megbízhatónak tartotta.

Fél év után akadtak újra nyomra, amikor értesítés érkezett Bécsből. Az értesítés szerint egy bécsi aranyműves, Vojgt Lipót több érmet is eladott, amelyek megegyeznek a Pécsett eltűnt pénzekkel. Javasolta, hogy a pécsi egyházmegye tegye meg a további lépéseket a bécsi városi elöljáróságnál. Kiderült, hogy Vojgt Lipót bécsi kereskedő és aranyműves az érmék egy részét egy Gábor nevű zsidótól vásárolta meg, majd adta el. A bécsi hatóságok tudatták, hogy a Gábor nevű kereskedőt üzleti útjáról hazatérve vallatóra fogják fogni, és a fejleményekről értesítik az egyházmegyét. A nyomozás azonban elhúzódott, és eredmény továbbra sem volt. Kimondták, hogy amennyiben nem lesz meg a tettes, a kárt Kollernek kell megtérítenie. 1805 folyamán a káptalani helynök vezetésével Koller József nagyprépost ellen „kánoni intelemből” folyó per indult. Az ügyet Koller nyerte meg, a per 1806-ban béküléssel zárult le.

Tettesként a francia inast nevezték meg, de bizonyítékok híján nem vonhatták felelősségre. A gyűjtemény maradványairól Csajághy Károly gondoskodott. Hosszú kutatások és levelezések után pár érem visszakerült a gyűjteménybe, a meg nem került darabok pedig hazai és külföldi gyűjtemények részeivé váltak, hiszen mire egyáltalán észrevették a hiányt, a tettest már nem lehetett megállítani a terjesztésükben. Az idők folyamán a gyűjtemény újra bővülni kezdett, a 20. századra újra kialakult egy 3000 darabot számláló gyűjtemény, melynek egy része a pécsi Püspöki KincsTárban, éremtartó szekrényekben elhelyezve pihen a néhai tulajdonos portréjának óvó tekintete alatt.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
laszlo-kiralyt-nepunk-aldja-eloesti-vesperast-imadkoztak-gyori-dunakapu-teren
László királyt népünk áldja: Előesti vesperást imádkoztak a győri Dunakapu téren

Veres András győri megyéspüspök vezetésével imádkoztak előesti vesperást a Dunakapu téren felállított szabadtéri színpadon Győrben június 26-án, a Szent László-napok keretében.

19:49
-legyunk-az-ur-elofutarai-ternyak-csaba-matrafureden-keresztelo-szent-janos-unnepen
„Legyünk az Úr előfutárai!” – Ternyák Csaba Mátrafüreden, Keresztelő Szent János ünnepén

Az 1710–13-as pestisjárvány emlékét felidéző mátrafüredi Bene-búcsún június 25-én Ternyák Csaba egri érsek megáldotta a 250 éves, nemrég felújított Keresztelő Szent János-kápolnát.

14:54