Kövek és betűk – bibliaértelmezés és palesztinai régészet

2016. március 31. csütörtök 15:31

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara „Az Írás arcai” című bibliatudományi sorozatának negyedik előadását március 30-án Kőszeghy Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ókortörténeti Tanszékének vezetője tartotta. Az alábbiakban az előadó rövid összefoglalóját közöljük.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Biblia világának tudományos igényű régészeti kutatása a teológiai érdeklődésből nőtt ki legkésőbb valamikor a 19. század utolsó harmadában. Hosszú ideig tartott, és cseppet sem volt mentes a nehézségektől az a folyamat, amelynek során a Biblia világát feltáró tudomány önállóvá vált. Kapcsolata a teológiával természetesen ma is szoros, ám most már nem a versengés, hanem – néhány szomorú kivételtől eltekintve – inkább a kooperáció jellemzi. Alapvetően ennek a kapcsolatnak köszönhető az is, hogy az ókori Izrael messze a legnagyobb arányban feltárt kultúra az ókori keleten. A teológia és a régészet kettőse a múlt század közepe óta hármassá bővült, hiszen Izrael állam természetes gesztussal kezdte kutatni saját ókori előtörténetét.


A teológiai érdeklődésből kezdett ásatások talán legtipikusabb példája Jerikó volt, nemcsak a kérdésfeltevésben, hanem a válasz ambivalens jellegében is. Hiszen az izraeli törzsek honfoglalásának nyomait kereső kutatók erről ugyan semmit sem találtak, ám felfedezték a palesztinai neolitikum egyik legfontosabb lelőhelyét. A nemzeti érdeklődésre Hácór és Maszada példáját hozhatnánk fel, de rájuk is jellemző, hogy nem egészen azt találták bennük, amit kerestek. Hácór ugyan valóban elpusztult a késői bronzkor végén, azaz az izraeli törzsek honfoglalásának feltételezett időszakában, de a leletek semmit sem árulnak el arról, kinek a számlájára lehetne írni a pusztulást. Maszada esete két szempontból is érdekes. Egyfelől azért, mert még romjaiban is pazar formájában Nagy Heródes építette ki, akinek alakja távolról sem problémamentes a zsidó – és, tehetnénk hozzá, a keresztény – hagyomány számára. Másfelől akárhogy is nézzük, Maszada egy tragédia, egy bukás emléke, az ilyen események feldolgozása pedig mindig nehéz.


A mára a nemzetközi tudományosságban leginkább palesztinai régészetnek nevezett tudomány (miközben természetesen nem feledhetjük el, hogy az izraeli kutatás nem használja ezt a terminust) alapvető változásokon megy keresztül. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezek a változások a szemünk előtt zajlanak, így mi is részesei lehetünk a folyamatoknak.

Ez a változás tette lehetővé többek közt azt is, hogy teljesen új kérdéseket tegyünk fel a palesztinai régészetnek. E kérdések komoly hányada a régészeti szempontból rendkívül nehéz terepnek számító Jeruzsálem köré csoportosul. A problémák Jeruzsálem történetének eltérő, maximalista, illetve minimalista megközelítéséből következnek. Nemcsak a város kiterjedése, alapításának időpontja áll heves viták kereszttüzében, hanem olykor még az is, hogy létezett-e egyáltalán. Saját kutatásainkból kiindulva példaként megvizsgáljuk Jeruzsálem és agglomerációjának viszonyát a korai bronzkortól a babiloni fogság időszakáig. A témát szűkítendő a Refaim-völgy, azon belül pedig Manahat példáján keresztül mutatjuk meg a megújulóban levő palesztinai régészet hasznosíthatóságát a történettudomány számára.

Fotó: Lambert Attila

Kőszeghy Miklós/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
krisztus-bennunk-az-orok-elet-feltamadas-remenye-magyar-puspokok-szent-peter-bazilikaban
Krisztus bennünk az örök élet, a feltámadás a reménye – A magyar püspökök a Szent Péter-bazilikában

November 20-tól 25-ig ad limina látogatáson vesznek részt a Vatikánban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai. November 21-én, kedden reggel a magyar püspökök szentmisét mutattak be a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában Erdő Péter bíboros főcelebrálásával.

2017. november 21. kedd
mit-adtak-piaristak-pestnek-varoshazan-unnepeltek-300-eves-pesti-jelenletuket-pia
Mit adtak a piaristák Pestnek? – 300 éves fővárosi jelenlétét ünnepelte a rend

1717-ben érkeztek az első piaristák Pestre, hogy a főként német ajkúak lakta városban meghonosítsák a magyar nyelvű oktatást, létrehozva az első középiskolát. A rend meghatározó szerepet töltött be a város életében. Az elmúlt 300 évre emlékezve ünnepeltek november 20-án az Újvárosházán.

2017. november 21. kedd