A Magyar Katolikus Jogászok Egyesületének nyilatkozata

Az Alkotmánybíróság a 43/2005. (XI. 14.) AB határozatával, alkotmányellenességre hivatkozva, 2006. június 30-ai hatállyal megsemmisítette az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek azt a rendelkezését, amely a családtervezési célú művi meddővé tételt csak a 35 évnél idősebb vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező cselekvőképes személyek részére tette lehetővé.

A családtervezési célú művi meddővé tétel már önmagában is súlyos erkölcsi aggályokat vet fel. Az eddigi jogi szabályozás, bár nem tiltotta a meddővé tételt, elvégezhetősége tekintetében életkorhoz, vagy a gyermekek számához kötődő korlátokat állított fel. Az alkotmánybírósági határozat viszont már ezeket a korlátokat is alkotmányellenesnek minősítette. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy az Alkotmánybíróság maga sem volt egységes a korlátozások alkotmányellenességének megítélésében, három alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg a határozattal kapcsolatban.

Alkotmányunk alapvető értékorientáló tényező a jogalkotás és a jogalkalmazás számára, az Alkotmánybíróságnak pedig „őriznie és művelnie” kell az alkotmányos értékeket.

A művi meddővé tétel az esetek legnagyobb részében visszafordíthatatlan beavatkozás, amely maradandó egészségkárosodást eredményez. Ilyen beavatkozás kérése álláspontunk szerint nem integráns része az ember önrendelkezési jogának.

A keresztény meggyőződés szerint Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, akinek méltósága éppen az élet, az egészség védelmének, tiszteletének kötelezettségét követeli meg. Sajnálatos, hogy az Alkotmánybíróság az említett döntésével növelte a távolságot az erkölcs és a jog között, s halványította az Alkotmánynak az élet kultúráját szolgáló értékorientáló szerepét.

Budapest, 2006. május 20.

Magyar Katolikus Jogászok Egyesülete

Dr. Korencsi Attila
főtitkár