Magyar Örökség díjat kapott a Piarista Rend

Idén az egyik díjazott a Piarista Rend lett. Kapronczay Károly történész laudációjában felvázolta a szerzetesrend történetét. Az alapító, Kalazanci Szent József (1556-1648) 1597-ben hívta életre hívta az ingyenesen oktató szerzetesi közösséget – hangzott el. A következő századokban iskoláik sorra nyíltak Európában, és később más földrészeken is. Magyarországra lengyel földről, 1642-ben került a rend: a szepességi Podolinban alapított iskolából indult ki a magyarországi terjeszkedés. Az önálló magyar tartomány 1721-ben jött létre. A trianoni békekötés után a 24 iskolából tíz maradt a megcsonkított magyar állam területén. 1948-ban államosították a magyar, 1949–1950-ben a felvidéki és az erdélyi piarista iskolákat, 1950-ben öt magyar piarista rendház tagjait deportálták, kényszerlakhelyre utasították. Csak két gimnázium működését engedélyezték Budapesten, illetve Kecskeméten. A rendszerváltoztatás óta a rend hét új oktatási intézményt tart fenn.

Titkuk nemcsak az ingyenességben, hanem a korszerű élethez igazodó teljes oktatásban is rejlett, egyaránt oktattak műveltségi (humán) tárgyakat és az élet valóságára felkészítő reál tárgyakat. (…) Példaértékűen valósították meg a magyar hazafias nevelést évszázadokon át, nevükhöz híven a szeretet szavával formálták diákjaik gondolati és érzelmi világát. Az iskolának meghatározó szerepe volt abban, hogy a fővárosi lakosság nyelvhasználatában a németet felváltotta a magyar – fogalmazott a történész.

A pesti iskola jeles történelmi személyiségei között volt: József nádor, Széchenyi István, Mészáros Lázár, Teleki Pál, Antall József. Az írók, művészek terjedelmes sorából: Katona József, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Lotz Károly, Szerb Antal, Örkény István és Pilinszky János nevét emelhetjük ki. A tudósok között két Nobel-díjasunk, a kémikus-fizikus Hevesy György és a kémikus-vegyész Oláh György emlékezik büszkén a piarista Alma-Materre – hangzott el a laudációban.

(A laudáció teljes szövege Dokumentumok rovatunkban olvasható.)

Urbán József piarista tartományfőnök a Magyar Kurír kérdésére elmondta: „Amikor ezt a díjat átvettük, arra gondoltam, hogy biztosan sokan vannak olyanok, akik úgy ítélik meg a rend több évszázados magyarországi tevékenységét, hogy méltó erre a díjra, és azt látják, hogy rend lényeges módon hozzájárult a magyarság szellemi-lelki fejlődéséhez. Nagy büszkeséggel tölt el ez a szerzetesközösségünkről, a tanítórend munkájáról mondott visszajelzés, amelyet kortársainktól kaptunk.

Posztumusz Magyar Örökség díjat kapott a november elején elhunyt Csiha Kálmán erdélyi református püspök. A laudációt Szabó István református püspök mondta. Kiemelte: „korának egyik legfelkészültebb és legtudósabb bibliamagyarázója volt, prédikációi személyes erővel hatottak. 1990 után 24 könyvet és 57 jelentős tanulmányt publikált.” A püspök hangsúlyozta: Csiha Kálmán mindig, minden körülmények között igehirdető akart lenni, aki meg akarta hívni őt, évekkel előbb kellett időpontot egyeztetnie vele, nem véletlenül nevezték sokan „a magyarság vándorprédikátorának”. A magyarság válságát „spirituális gyökérzetűnek” mondta, és lelki megújulást sürgetett, főleg a 2004. december 5-i népszavazás után.

Szintén Magyar Örökség díjban részesült a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), amely nemrég ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Kopp Mária magatartáskutató laudációját távollétében Korbuly Péter olvasta fel. A beszédben elhangzott a szervezet jelmondata: „A nagycsalád az első gyermekkel kezdődik”. Az egyesület nemcsak a nagycsaládok, hanem valamennyi család érdekvédelmét tűzte ki célul. Szó esett a nemrég létrehozott Otthon segítünk alapítványról, amely kisgyermekes családokat igyekszik támogatni. Kopp Mária hangsúlyozta: a szövetség kezdettől fogva nemzetben gondolkozik, már első kongresszusukra is meghívták a határon túli családszervezeteket. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete jelenleg 15 000 családot számlál, az országban több mint 300 közösség tevékenykedik.


A Magyar Örökség díj további kitüntetettjei:

• A „Röpülj páva!" mozgalom és Vass Lajos
• Szerb Antal író, költő, műfordító
• Szeleczky Zita színművész
• Kiss Stúdió Színház, Nagyvárad

* * *

A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a „Magyarországért Alapítvány” kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A Bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc volt, 2000-től pedig Hámori József. A díjat azoknak a magyar teljesítményeknek, alkotásnak, intézményeknek, csoportoknak ítélik oda, akik, illetve amelyek hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, egészében a magyar társadalom erkölcsi, szellemi és életminőségének felemeléséhez. A Magyar Örökség díjat (alkalmanként 7, összesen 28 díjazott számára) évente négyszer adják át.

Horánszky Nándor/Magyar Kurír