Magyarul szólt az imádság Rómában – Tóth Tamás, az MKPK titkára a nemzeti zarándoklatról

– Amikor beszélgetünk, pontosan akkor van Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásának, közelebbről a harmadik napjának első évfordulója (április 30.). A pápalátogatás általános koordinátoraként sokszor beszélt már élményeiről. Mi az, amire szívesen emlékszik vissza?

– Gyakran kérdezik tőlem, hogy miként zajlott a pápalátogatás előkészítése. Erre a kérdésre azért nehéz válaszolni, mert úgy érzem, ez az esemény a Gondviselés segítségével egyszerűen, szinte magától megtörtént. Pedig nagyon sok munka áll mögöttünk, munkatársaim, a szervezők, ahogyan én magam is, e két hónap alatt folyamatosan egyik helyszínről a másikra mentünk, s a Szentszék és a püspök atyák szempontjai szerint pontról pontra alakítottuk a programok részleteit. Ugyanezt mondhatom el Ferenc pápa látogatásának három napjáról is: egyszerűen megtörtént.

A Szentatya magyarországi látogatása mindannyiunknak, így nekem is, olyan lelki megerősítést adott, amiből mind a mai napig töltekezni tudunk.

– Miért gondolták úgy, hogy nemzeti zarándoklatot szerveznek az első évfordulóra?

– Ferenc pápa tavaly április végén hagyta el Budapestet, s ezt követően legközelebb június elején ülésezett az MKPK. Ezen a tanácskozáson merült fel, hogy ha a Szentatya felkereste Magyarországot, mi is tegyük tiszteletünket Szent Péter apostol utódánál. A döntést követően azonnal megkezdődött ennek a szervezése. Először 2023 ősze merült fel lehetséges időpontként, ám később a püspök atyák inkább amellett foglaltak állást, hogy tegyük át az első évfordulóra, hiszen így még több idő van a felkészülésre.

– Mi a jelentősége annak, mit jelképez, hogy Rómába érkeztek a magyar egyház képviselői?

– Rómába ellátogatni egy római katolikusnak mindig rendkívüli esemény, hiszen itt tapasztalhatja meg leginkább a katolicitást, az Egyház egyetemességét, amit a pápa, azaz Róma püspökének személye is megjelenít.

– A zarándokok egészen különleges helyeken vehettek részt szentmisén. Milyen érzés volt itt látni a magyar híveket?

– Ha valaki zarándokként érkezik Rómába, megtapasztalhatja, hogy napközben – a sok turista miatt, akik inkább csak nézelődni jönnek – kevésbé lehet átélni a hely szellemét. Ha valaki zarándokként jön, jobb, ha inkább reggel keresi fel a Szent Péter-bazilikát, a szentmiséken is ilyenkor lehet részt venni. Keddenként a bazilika magyar kápolnájában is van szentmise.

Az külön ajándék, ha Róma valamelyik templomában magyarul szólnak az imádságok.

Ezért is volt annyira felemelő, amikor Erdő Péter bíboros, prímás a Szent Péter-bazilikában, a Cathedra Petri oltárnál; Veres András püspök, az MKPK elnöke a lateráni bazilikában – ez Róma püspökének a címtemploma –; Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese pedig a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, Szent Pál apostol sírjánál mutatott be szentmisét.

– Hogyan vált lehetővé, hogy a magyar zarándokok Róma nagy bazilikáiban vehessenek részt szentmisén?

– A Rómába érkező zarándokok előzetes egyeztetés alapján a nagy bazilikákban is részt vehetnek szentmisén. Persze időben kell jelezni az illetékeseknek. A nemzeti zarándoklat esetében a Magyar Katolikus Egyház római ágensének, egyben a  Pápai Magyar Intézet (PMI) rektorának, Németh Norbertnek a segítsége most is kulcsfontosságú volt.

– Ön több évig élt Rómában. Milyen gondolatai, érzései vannak az Örök Városról, amely az Egyház szíve?

– Hat évet éltem Rómában diákként, majd a PMI rektoraként később további hét évet töltöttem ott. Otthonosan mozgok Rómában, ám ahogyan azt egykori jezsuita tanárom mondta:

Rómát három nap alatt meg lehet ismerni, de harminc év alatt nem. Ez a város mindig tartogat valami meglepetést, felfedeznivalót kulturális, történelmi, illetve számunkra, katolikusok számára vallási értelemben is.

Persze nem mindegy az sem, hogy hivatalos úton vagy egy zarándoklat résztvevőjeként látogatunk ide. Abban az örömben volt részem, hogy a magyar nemzeti zarándoklaton egy majd ötvenfős csoporttal vehettem részt, hiszen az MKPK Titkárságának sok munkatársa és családtagjaik is ott voltak velünk Rómában. Jó alkalom volt ez arra, hogy a hivatali időn kívül, egy ilyen jeles alkalmon jobban megismerhessük egymást, illetve egymás családtagjait is. A becslések szerint közel ezerötszáz zarándok érkezett Rómába a határon innen és túlról, s egymással közösségben nem csak a katolicitásunkat, a Szentatyához tartozásunkat, de sajátos értelemben a magyarságunkat is megélhettük: ne felejtsük el, hogy a kereszténységünket mindig egy konkrét közösségben, családban, nemzetben tudjuk csak igazán megélni.

– Van olyan szeglete Rómának, ami különösen közel áll a szívéhez?

– Diákkoromban egészen máshol laktam Rómában, mint később, amikor rektorként éltem ott. A Vatikán közvetlen környezete, a Szent Péter-bazilika különleges miliő. De a bazilika alatti scavi, az ókori ásatási terület is igazán kivételes hely, hiszen itt van Szent Péter apostol sírja. Ha a Michelangelo által tervezett bazilika kupolájától húzunk egy képzeletbeli tengelyt, akkor az pont ide fog mutatni. Jól emlékszem, amikor édesanyámmal, aki egyébként nem szereti a szűk helyeket, lejöttem a scaviba, amely egyébként eléggé szűkös terület. Neki is nagy élmény volt látni azt a sírhelyet, ahol az Egyház szíve dobog.

A nemzeti zarándoklat alkalmával is egészen egyedülálló élményt jelentett éppen ezen a helyen énekelni a pápai himnuszt, amelynek első sorai sehol sem lehetnek aktuálisabbak, mint éppen Szent Péter sírja felett.

Emellett sok más kivételes helyszín is van: Róma történelmi belvárosán túl például a Gianicolóról elénk táruló látvány is rendkívüli, bár megjegyzem, bármelyik római ház tetőteraszáról, így a PMI-nek otthont adó Falconieri-palota tetejéről is felejthetetlen kilátás nyílik a városra.

– Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta a Magyar Katolikus Egyház képviselőit. Ennek kulisszatitkairól mit lehet elmondani?

– Általános szokás, hogy annak az országnak a képviselői, ahol a Szentatya apostoli látogatáson járt, néhány hónappal később tisztelgő látogatást tesznek nála. Erre 2023 októberében került sor, amikor Erdő Péter bíboros, prímás; Veres András püspök, az MKPK elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita kíséretében én is, mint a látogatás általános koordinátora ott lehettem a Szentatyánál, és megköszöntük neki, hogy felkereste Magyarországot. Ekkor vetette fel a delegáció Ferenc pápának, hogy az egyéves évfordulón szeretnénk mi, magyarok felkeresni őt, és kérjük, hogy fogadja a zarándokokat. A Szentatya nagyon lelkesen válaszolt, rögtön igent mondott, így elkezdődhetett a szervezés. Való igaz, a Szentatya a szerdai általános kihallgatáson szokott találkozni a hívekkel, de előfordul, hogy magánkihallgatáson fogad egy-egy küldöttséget. Így volt ez a magyar zarándokcsoport esetében is, hiszen velünk csütörtökön találkozott a vatikáni VI. Pál teremben.

– Ferenc pápa odament a zarándokokhoz, üdvözölte őket, volt, akivel kezet is fogott.

– Mivel az előző vasárnap volt a papi hivatások napja, ezért úgy gondoltuk, nagyon szép gesztus lenne, ha a papszentelés előtt álló kispapokkal, diakónusokkal külön is találkozhatna a Szentatya. Rajtuk kívül a római Collegium Germanicum et Hungaricumban, a Pápai Görög Kollégiumban és a PMI-ben tanuló papok, papnövendékek is jelen voltak. Két család tagjaival találkozott még külön a pápa: egy fiatal görögkatolikus papcsalád közös életükre, szolgálatukra és gyermekeikre kérte az áldását, a Béres család pedig egy különleges tokaji borválogatással lepte meg a Szentatyát. Nagyon nagy öröm volt az is, hogy ezt követően a pápa körbejárt a zarándokok között, sokakkal kezet fogott, több kisgyermeket megáldott, majd a jelen lévő püspökökkel és papokkal egy közös fotó is készült. Külön megtiszteltetés volt, hogy köztársasági elnökünk, Sulyok Tamás és kísérete is ott voltak velünk a teremben, illetve utána a hálaadó szentmisén is.

– Ferenc pápa a beszédében kiemelte, hogy szívesen emlékszik vissza a Budapesten töltött napokra.

– Erdő Péter bíboros úr jegyezte meg, hogy amikor Ferenc pápa 2021-ben Magyarországon járt, megérezte a magyarok szeretetét.

A szeretet nagy erő, képes arra, hogy kölcsönösen megerősítést adjon a mindennapokban.

Úgy gondolom, ezt mindenki megérezhette, amikor eljött az apostoli látogatás valamelyik programjára, vagy a média segítségével kísérte figyelemmel az eseményeket.

– A Szentatya a találkozón elmondott beszédében a magyar szentek és boldogok példáját idézte, mintegy összekötve a múltat a jelennel. Milyen útmutatást ad ez számunkra?

– Nekünk, magyaroknak a saját szentjeink, legfőképpen az Árpád-házi szentek különösen fontosak. Nem véletlenül határozzuk meg magunkat úgy, hogy Szent István országa vagyunk. De nemcsak a történelmi távlatra, hanem a közelmúltra tekintve is találunk olyan magyar példaképeket, akiknek az élete minta lehet számunkra. Ferenc pápa többeket is megemlített, így Boldog Brenner Jánost, aki életét adta a rábízottakért, s védte az Eucharisztiát. A vértanú pap hitéről a testvére tett tanúságot a pápalátogatás során; a Szentatya felemelő gesztust tett felé, amikor kezet csókolt neki. A pápa megemlítette többek között Boldog Apor Vilmos győri vértanú püspököt, az esztergomi egyházmegyés Boldog Meszlényi Zoltánt, aki egyházjogász és egyháztörténész volt, valamint Boldog Salkaházi Sárát is, ami azért is kiemelendő, mert a Szociális Testvérek Társaságának képviselői is jelen voltak a VI. Pál teremben.

Mindez arra hív bennünket, hogy tanuljunk a történelmi példákból, modern kori szentjeink életéből, mert ők arra mutatnak rá, hogy szentnek lenni nem kiváltság, mindenkinek az adott kor körülményei között lehet és kell tanúságot tennie a hitéről.

– Ha egy zarándok hazatér, másoknak is átadja mindazt, amit tapasztalt. Ön szerint mi ennek a három napnak az üzenete?

– A nemzeti zarándoklat minden résztvevője életre szóló élményt kaphatott, de egy lelkigyakorlat után is megjegyzik, az igazi feladat csak ezután kezdődik. A pápánál, Rómában tett látogatás is úgy teljesedik ki, ha továbbadjuk a kapott kegyelmeket másoknak, és magunkban is hagyjuk kiteljesedni azokat. Bennünket ma nem üldöznek a hitünkért, de sokszor adódhat olyan helyzet, amikor talán nem merünk elég bátran kiállni a meggyőződésünkért. Meg kell mutatnunk a világnak, hogy jó választás, örömteli dolog kereszténynek, katolikusnak lenni.

Ha azt szeretnénk, hogy a kereszténység, a katolikus hit jelen legyen a magyar társadalomban, akkor örömmel és bátran kell vállalnunk a hitünket.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2024. május 12-i számában jelent meg.