Megáldották a felújított Lukács-keresztet Répcelakon

Hazai – 2016. szeptember 21., szerda | 9:54

Ugyan még építési terület a környezete, de szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén Aigner Géza plébános megáldotta az útépítés miatt áthelyezett és felújított Lukács-keresztet a Vas megyei Répcelakon.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A városba érkezőket és az utazókat elsőként az idén százéves Lukács-kereszt fogadja Répcelakon. 1916-ban állíttatták az első világháborúban, Galíciában hősi halált halt fiuk, Lukács József emlékére a Lukács szülők és testvérei. Akkoriban kertjük végében állt, a Répcelakot Nickkel összekötő úton.

A kereszt most Répcelak bevezető útjánál áll. Azért vált szükségessé áthelyezése, mert a településen megkezdődött a rendkívüli megterhelésnek kitett 86-os számú főút Hegyfalu és Répcelak közötti szakaszának felújítása. A kereszt az út nyomvonalába esett. A település vezetői a szükségből erényt kovácsoltak, és olyan frekventált helyet találtak a répcelakiak által nagy becsben tartott feszületnek, ahol ezentúl minden érkezőt és áthaladót fogad – tudtuk meg Aigner Géza atyától.

Még folynak az útfelújítási munkálatok, de hamarosan parkosított terület veszi körbe a Lukács-keresztet.

A kereszt megáldásakor elhangzott Juhász Gyula A tápai Krisztus című verse. Aigner Géza azt fogalmazta meg, hogy az 1916-ban, a pusztító háborús években állított, a szülők és testvérek fájdalmát kifejező kereszt mindenki számára üzenetet hordozott. Előtte haladt el a falu népe munkába, a földekre, szentmisére menet. „A magyar Krisztus, a falusi szent / Hiszen nekik is megváltást izent. / Olyan testvéri áldással tekint / Feléjük és biztatja híveit.”

Az emberek a velük sorsközösséget vállaló Krisztussal találkoztak a keresztre tekintve.

Szabadtéri keresztek Magyarországon

Magyarországon gonoszűző célzattal már a középkori évszázadokban is állítottak kőkereszteket, elsősorban útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időkben vált igazán gyakorivá. A ma álló keresztek többsége ebből az időből való. A keresztállítás jellegzetes vallásos megnyilatkozás.

Szabadtéri keresztjeink nagy többségét nem az egyház állíttatta, hanem a hívek fizették költségüket. Legtöbben fogadalomból, hálából emeltettek keresztet házuk előtt, birtokuk végében, illetve útkereszteződés mellett. Az ilyen kereszteket legtöbbször arról a személyről vagy családról nevezte el a nép, aki állíttatta. A keresztek egy része régi sorscsapások emlékét idézi.

Az útszéli feszület tisztelete és megbecsülése általánosnak mondható a magyar katolikusság körében. A kereszt előtt elhaladó férfiak rendszerint megemelték kalapjukat, a nők pedig keresztet vetettek. Egyéni ájtatosságként sokszor előfordult a kereszt előtti magányos imádkozás.

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír
(té)

#egyházmegyék #épített örökség #háború

Kapcsolódó fotógaléria