Megjelent két, a belvárosi templom folyamatos szentségimádását segítő kiadvány

2018. április 20. péntek 20:20

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban 2018. január elsejétől folyamatos (éjjel-nappali) szentségimádás indult. Április 20-án, pénteken délelőtt sajtótájékoztató keretében két, a témával kapcsolatos könyvet mutattak be az altemplomban.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Osztie Zoltán, a templom plébánosa elmondta: az általa összeállított, Barátunk és táplálékunk című kiadvány szentségimádási imafüzet, amely a Szent Gellért Kiadó gondozásában jelent meg. Ez segíti az adorálókat, tehát az állandó szentségimádásban résztvevőket, hogy ráhangolódjanak a szentségimádásra, hiszen ez egy sajátos imaforma, amit viszonylag kevesen tudnak. A hívek igénylik az ilyen, személyes jellegű imafüzeteket, amit bármikor elővehetnek.

A másik, a Nappali imaórák a legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletére című kiadványt a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia gondozta. Szerkesztője Mezei János, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszékének tanára, az átírás és a kottagrafika felesége, Csonka Szabina Babett munkáját dicséri. Zoltán atya emlékeztetett rá: január elsejétől, a huszonnégy órán át tartó szentségimádás elindulásától kezdve a belvárosi templom állandóan nyitva tart. Folyamatosan imádásban részesíti a kenyér és bor színében jelenlévő Jézus Krisztust, aki az Isten Fia. Ez fölmérhetetlen ajándékokkal halmozza el azokat, akik e szolgálatba bekapcsolódnak, s rajtuk keresztül mindazokat, akik betérnek a templomba.

A kegyelem forrása miatt joggal nevezte egy vendég a templomot a szent helynek, ahol a főváros, Budapest szíve dobog. Így válik valósággá a hívó szó is: a „nyitott szívek, nyitott kapuk temploma” a miénk. Mivel pedig az imádságos lelkület szükségképpen liturgikus irányultságú, ezért az egyes időszakokhoz illeszkedve az Egyház hivatalos imádságait, az imaórák liturgiáját adják közre – egyelőre a nappali imaórákat –, hogy a legméltóságosabb Oltáriszentség jelenlétében az Egyház imafolyamába bekapcsolódhassanak a szentségimádást végzők – mondta a templom plébánosa. Kiemelte: ennek a közösségi szentségimádást szolgáló kiadványnak az elkészítésekor az énekes imaórák ősi, esztergomi rítusú forrásaihoz nyúltak vissza, s az ezen alapuló újabb gyakorlati és tudományos kiadásokat követték: a Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszéke, az ELTE Vallástudományi Központ Liturgikus Kutatócsoportja, valamint a Gödöllői Premontrei Perjelség kiadványait. Így ez a kötet nemcsak az egyéni imádkozók használatára szolgál, hanem az ünnepélyes, közösségi, énekes imaórák liturgiájának végzését is szeretné előmozdítani a papság és a hívek közösségében.

Csonka Szabina Babett, az ELTE Liturgiatörténeti Kutatóközpont tudományos munkatársa, ének-zene tanárnő a II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciójának a szent zsolozsmáról szóló fejezetét ismertetve kiemelte, hogy a zsolozsma nem más, mint Krisztus és az Egyház tevékenysége. „Az új és örök szövetség főpapja, Krisztus Jézus, magára véve az emberi természetet, a földi számkivetésben magával hozta azt a himnuszt, amely a mennyei hazában öröktől fogva zeng. Az egész emberiséget maga köré gyűjtötte, hogy vele együtt énekelje az Isten-dicséret ezen énekét. E papi feladatát Egyházán keresztül folytatja, mely nem csupán az eucharisztia ünneplésével, de más módokon is, főleg a zsolozsma éneklésével dicséri szüntelenül az Urat, s jár közben az egész világ üdvösségéért.”

Csonka Szabina Babett kifejtette: a belvárosi templomban elindított folyamatos szentségimádást követően munkatársaival együtt ezen útmutatás alapján tettek javaslatot arra, hogy mint a legméltóbb imádási formát, a szent zsolozsma imaóráit bocsássák a hívek rendelkezésére. Elsősorban azért, hogy a szívbéli, és nem a hangos imádságot szolgálva tegyék ezt lehetővé, nem zárva ki annak lehetőségét sem, hogy időnként a papság és a hívek közösségében felhangozzék a legméltóbb liturgikus imádság, az énekes zsolozsma. Forrásul az egyetemes Egyház liturgikus örökségének sajátos magyarországi változatát, az ősi esztergomi zsolozsmát vették alapul, amit a kutatók méltán állítanak a hazai építészeti, képzőművészeti emlékeinkkel egy sorba. Visszatérve a fent említett zsinati dokumentumra, a tanárnő emlékeztetett rá, hogy az úgy fogalmaz: „A zsolozsmát ősi keresztény hagyomány szerint úgy szerkesztették meg, hogy Isten dicséretével a nappalt és az éjszakát megszentelje.” A most bemutatott kiadvány a nappali imaórák liturgiáját tartalmazza, de reményeik szerint később követi majd ezt az éjszakai imaóra, a virrasztó zsolozsma anyaga, talán az eredeti latin és magyar forma párhuzamos közlésével, hogy a templomba látogató nagyszámú külföldiek is haszonnal forgathassák. A mostani kiadvány egyelőre csak magyarul jelent meg.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
kibontakozo-kegyelem-interju-mohos-gabor-kinevezett-puspokkel
Kibontakozó kegyelem – Interjú Mohos Gábor kinevezett püspökkel

Ferenc pápa 2018. október 4-én Mohos Gábor pápai káplánt iliturgi címzetes püspökké, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. A Pápai Magyar Intézet (PMI) rektorát római hivatalában kérdeztük.

2018. október 21. vasárnap
ferenc-papa-ne-az-elso-helyekert-konyokoljunk-hanem-szolgalatot-valasszuk
Ferenc pápa: Ne az első helyekért könyököljünk, hanem a szolgálatot válasszuk!

Október 21-én a Szentatya a vasárnapi evangéliumról elmélkedett a déli Úrangyala ima elmondása előtt, utána pedig a missziós világnap kapcsán a fiatalok bevonásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

2018. október 21. vasárnap