A „Halottak napja nemcsak elhunyt szeretteinkre emlékeztet, hanem saját elmúlásunkra is. Az igazi kérdés – valójában az emberlét egyetlen fontos kérdése – ezen a ponton vetődik fel: van-e valami a halál után, s ha igen, micsoda? A semmibe hull-e az, aki meghal, vagy van folytatása az életének? Jézus tanítványai s rajtuk keresztül a világ meggyőződhetett arról, hogy mesterük feltámadt a halálból. Tanúságtételük olyan eseményre épül, amely a történelmünkben gyökerezik, s onnan szárnyal fel az öröklétnek földi szemmel már nem követhető távlataiba: a meghaltakat a »mennyben örök otthon várja«. A feltámadásba vetett hit biztosít arról, hogy a halál nem egyszerűen a földi élet vége, hanem az örök élet kezdete: nemcsak bezárul egy ajtó, hanem kinyílik egy másik” – írja Hazafelé című vezércikkében Lukács László főszerkesztő.
A lap tematikus összeállítása is a megemlékezés köré szerveződik: emlékezés a huszonöt éve elhunyt Nemes Nagy Ágnesre (1922–1991). Ferencz Győző Nemes Nagy Ágnes költői életművének integritását elemzi verseinek kiadástörténetét és kéziratos hagyatékát is figyelembe véve, Buda Attila a költőnő Rilke-fordításait vizsgálja, Kelemen Emese pedig a Nemes Nagy Ágnes és Mészöly Miklós életműve közötti párhuzamokat.
A folyóirat szépirodalmi részének élén Marno János verseit olvashatjuk, majd Mártonffy Marcell: Az írás mint fellebbezés. Esterházy Péter és a katolikus hagyomány, illetve Vásári Melinda: Atmoszféra, avagy a „bizonytalansági együttható”. Mészöly Miklós és Ottlik Géza „ars poeticája” című tanulmányát. Emellett olvashatjuk Falcsik Mari és Jász Attila verseit, továbbá Fecske Csaba rövidprózáját.
A Vigilia beszélgetése rovatban Imreh András a Magyarországon élő Thierry Loisel francia íróval készült beszélgetése szerepel, a Napjainkban pedig Takács Zsuzsa búcsúzik Aszalós Jánostól (1931–2016). A Kritika rovatban Tomaji Attila közöl alapos elemzést Győrffy Ákos A hegyi füzet című könyvéről. A Szemle rovatban egyebek mellett Fecske Csaba: Szárnyaim nőnének, Gilles Emery: A Szentháromság, Görföl Tibor: Isten és a valóság, valamint a Barokk prédikációk és népénekek Szent Márton püspökről című könyvről olvashatunk ismertetéseket.
Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
