Mi ez, ha nem szeretetszolgálat? – Karitászünnep Veszprémben

Szijártó László, a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász igazgatója szentbeszédében megemlékezett a szeretetszolgálat ünnepéről, hiszen idén alapításának 90., újraindulásának pedig 30. évfordulójáról emlékeznek meg. De valójában nem 90 és nem 30 éves a szervezet, hanem azt kell mondanunk, kétezer éves. Abban a pillanatban, ahogy Jézus megalapítja az Egyházat, valójában az Ige hirdetése mellett mindig ott volt a szeretetszolgálat is. Mindig jelen volt és fontos volt az Egyház számára, hogy odafigyeljen az elesett, beteg és idős emberekre.

Aki betegsége miatt nem tudott elmenni a kenyértörésre, szentmisére, annak a hívek vitték el az Eucharisztiát. Akik pedig hitük miatt be voltak börtönözve, azok számára is eljuttatták az Oltáriszentséget. Mi ez, ha nem szeretetszolgálat? Ma is működik ez, csak kicsit más formában. Ahogy az apostolok számára bővült az Egyház, és a hívek száma növekedett, szükség volt arra, hogy segítőket válasszanak. A diakónusok voltak azok, akik a szeretetszolgálat irányítóivá, szervezőivé váltak.

Ma még nagyobbak vagyunk, mint kétezer évvel ezelőtt. Ma a lelkipásztoroknak is szükségük van segítőtársakra, nemcsak a liturgiában, a hitoktatásban, az adminisztrációban, hanem a szeretetszolgálatban is. Így nagy szükség van a munkatársak és az önkéntesek munkájára, hiszen ők azok, akik elviszik Isten örömhírét a beteg, rászoruló embereknek, ők azok, akik segítséget, bátorítást adnak az elesett családok, vagy idős, magányos embertársaink számára – mondta el László atya. Beszédében az érsek nevében e fontos ünnep alkalmából megköszönte az önkéntesek és a karitászmunkatársak áldozatos szolgálatát, akik nap mint nap segítséget nyújtanak. Ugyancsak köszönetet mondott a támogatók és az adományozók nagylelkűségéért.

A szentmise végén Csernai Balázs megáldotta a Szent Erzsébet-kenyereket, melyeket a Karitász önkéntesei osztottak szét a jelenlévők között.

Forrás, fotó, videó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír