Monográfia jelent meg a török hódoltság után újjászerveződő veszprémi egyházmegyéről

Kultúra – 2016. május 5., csütörtök | 17:52

„A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században (1700–1777)” című kötet bemutatójára május 2-án került sor a veszprémi Szaléziánumban. A könyv a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár közös kiadványaként jelent meg.

Az elmúlt évtizedben mind hangsúlyosabbá vált a 18. századi egyháztörténet kutatása, így a most bemutatott mű is szervesen illeszkedik a két archívum kiadványsorozatának tematikájába. A megyei levéltár kiadásában jelentek meg az elmúlt években a 18. század nagy hatású püspöke, Padányi Biró Márton halálának 250. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia tanulmányai, a főpásztor végrendelete, illetve az általa 1757-ben a püspöki székvárosról készített lélekösszeírás; az érseki levéltár pedig a székeskáptalan birtokainak 1727-es és 1755-ös urbáriumait tárta a nagyközönség elé forráskiadás formájában.

Hermann István 2002 és 2008 között az érseki archívum munkatársa volt, 2008 óta a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója. Immár tíz éve foglalkozik a veszprémi püspökség 18. századi történetével, és doktori disszertációja is e témában született 2011-ben. Jelen kötetben kutatásainak összefoglalását adja közre. A könyv lépésről lépésre mutatja be a katolikus plébániahálózat török kiűzése utáni reorganizációját. A veszprémi püspökség területén a 18. század elején alig két tucat plébánia működött, azok is jellemzően néhány szerzetesrend – ferences, kapucinus – fenntartásában, míg a korszak végén már 185 plébánia végezte a hívek pasztorálását. Az egyházmegye ekkor a mainál lényegesen nagyobb területet foglalt magában: 1777-ig, a székesfehérvári és a szombathelyi püspökség megalapításáig a veszprémi püspökség része volt Fejér és Pilis megye, Zala megye középső és nyugati sávja, továbbá a későbbi, 1993-ban felállított kaposvári püspökség teljes területe is. A kötet kitér az egyházigazgatás középső szintjén lévő esperesi kerületek és a főesperességek fejlődésére, területi kiterjedésük változásaira. A monográfia részletesen bemutatja a püspökök és közvetlen munkatársaik kapcsolatát, a kanonoki testület összetételét és a helynökök működését. E folyamatokat, továbbá a hívek felekezeti viszonyainak, valamint az egyes plébániák jövedelmi viszonyaiban bekövetkező változásokat térképmellékletek szemléltetik.

A könyvbemutatón Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára méltatta a kiadványt, a szerző pedig a térképmellékletekből nyújtott vetített képes ízelítőt a közönségnek. A rendezvényen részt vett Márfi Gyula veszprémi érsek és Mail József gazdasági helynök is.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria