„Mit adhatnék én az Úrnak? Öklöt, köpést, ostort, udvari bolondot csináló bíborruhát, nádpálcát, töviskoronát, vagy éppen keresztet? Az élet fájától eltávolodó ember úgy akar menekülni bűne terhétől, hogy azt másra hárítja. Az Úr mint szerelmes a keresztet mint az élet fáját magához öleli. »Mert mint a halál, olyan erős a szerelem«, és mint valami pecsétet karjára, szívére von engem (vö. Én 8,6). Jézus, nászházból kilépő vőlegény, könyörülj rajtam!” (Gurzó György P. Anaklét OFM erdélyi ferences szerzetes)
Urunk, Istenünk, öntsd szívünkbe jóságosan kegyelmedet, hogy mindig visszatartson az emberi botlásoktól, és a te segítségeddel mindig ragaszkodjunk mennyei parancsaidhoz. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Magyar Kurír