Napi sajtószemle

Az Élet és Irodalomban (3.o.) Mártonffy Marcell Akit csak találtok, hívjátok meg címmel elemzi Jorge Mario Bergoglio pápaságának egy évét. A cikkíró kifejti: „A premodern és a modern alakzat ellentétét áthidaló elképzelésként az is megfogalmazódott, hogy miután az egyház radikális reformjának a követelése a modernitás zsákutcájának bizonyult, Ferenc a megújulás egy harmadik megkérdőjelezhetetlen hitelességű útját mutatja meg: a két elődje által is szorgalmazott lelki elmélyülést, amely a szegények felé történő elhatározott odafordulásban teljesedik ki és válik cselekvéssé, a harmadik világ egyházi életéből merített inspirációknak köszönhetően. Ez a fontos meglátás azonban féligazságokat tartalmaz. Az egyházi ’önreferencialitást’, a tekintély kultuszát bíráló argentin pápa nem tételezhette fel, hogy a saját tekintélyével elfoglalt intézményrendszer átváltozása kizárólag a lelkek mélyén végbemenő történés volna. Azért fordult partnerekhez és nem alattvalókhoz, mert a szolgáló és irgalmas, egyszerű és határtalanul nyitott, az elnyomottak jogaiért küzdő és a társadalmi igazságtalansággal szembeforduló egyház nagyszabású projektje nem valósítható meg pusztán a spiritualitás eszközeivel.” A cikkíró szerint a karizmatikus Ferenc pápa „megfontoltan és tudatosan adagolt üzenetei félreérthetetlenül eredeti, ha nem is vitathatatlan víziót rajzolnak ki, amelynek szeretetreméltóságáról és gazdag sugallatáról bárkit meggyőzhet programadó írása, Az evangélium öröme kezdetű, súlyos, noha kissé hosszadalmas buzdítás. A tagadhatatlan irányváltás következményei ugyanakkor nem láthatók előre, s nem csupán az intézmény erős ellentartása vagy az eljövendők mindenkori tervezhetetlensége miatt. A kitekintést az a körülmény is nehezíti, hogy a katolikus egyház helyi tradícióit az idő és a szituáció nagymértékben eltérő változatai formálják. A megalapozottnak látszó előrejelzés, amely szerint a római központ globális törekvéseiben az euroatlanti régió és a fejlődő országok csereviszonya, a szegénység és a migráció gondja, ezekkel összefüggésben pedig a jóléti társadalmak felelőssége jut egyre nagyobb szerephez, egyúttal egy jövőképes katolicizmus kibontakozásának meghatározó színtereit is kijelöli. A súlypontok áthelyeződése valószínűlég jelentősen gyengíti az ebben az összképben peremre szoruló kelet-európai népegyházak érdemi megújulásának esélyeit, egyidejűleg azonban megnöveli minden hiteles helyi kezdeményezés jelentőségét.”

A kronika.ro Kányádi Sándor személyesen adta át egyik kötetét Ferenc pápának címmel számol be arról, hogy az olasz fővárosban olvassa fel verseit Kányádi Sándor költő, aki egyik művét Ferenc pápának is átadta. A Kossuth-díjas erdélyi költő a költészet világnapja alkalmából érkezett Rómába. Kányádi Sándor pénteken este a Balassi Intézet – Római Magyar Akadémián (RMA) tizenkét európai költőtársával olvassa fel verseit eredeti nyelven, kivetített olasz feliratozással. Kányádi Sándor a Szent Péter téren tartott szerdai audiencián is részt vett és személyesen nyújtotta át a Dél keresztje alatt című kötetének spanyol fordítását az egyházfőnek. A költő erről a Római Magyar Akadémián, a helyi magyar közösséggel tartott találkozóján számolt be. A beszélgetést Cinzia Franchi, a padovai egyetem magyar irodalomtanára vezette. Kányádi kötetlenül beszélt Erdélyről, irodalomról, verseiről. Többek között elmesélte, hogy az egyik erdélyi kis faluban sírt emeltek Petőfi Sándornak arra hivatkozva, hogy „ilyen nagy költőnek mindenhol lehet sírja”, ahogyan az ókorban görög földön Homérosszal is történt.

A Népszabadság (2.o.) Egyetlen keresztény sem lehet antiszemita főcímmel és Erdő Péter: Vallatni kell a sorsot felcímmel számol be a Közös jövőnk – közös felelősségünk című, Tihanyban rendezett konferenciáról, amelyen Heisler András, a Mazsihisz elnöke Erdő Péter bíboros, prímást idézte: „A kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal.” A rendezvényen felszólalt Erdő Péter is, csakúgy, mint Gáncs Péter evangélikus püspök és Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke. A magyar katolikus egyházfő megrendülten emlékezett a holokausztra. Leszögezte: nemcsak a történéseket, hanem azok okait is vizsgálni, elemezni kell. Vallatni kell a sorsot, hogyan torzulhatott el egy társadalom működése annyira, hogy ilyen szörnyűségek fakadhattak belőle. Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete felidézte azokat az időket, amikor a zsidókat ellenségnek, az ördögi erők szövetségesének tartották. Rámutatott: a zsidók és a katolikusok kapcsolatában a II. Vatikáni Zsinat forradalmi áttörést jelentett. A nagykövet részletesen felidézte Izrael és a Szentszék kapcsolatának állomásait, majd kiemelte Ferenc pápa tavaly novemberi nyilatkozatát, melyben megerősítette a zsidókkal folytatott párbeszéd fontosságát, és kinyilvánította sajnálatát az antiszemitizmus miatt. Az izraeli diplomata különösen fontosnak tartotta a pápa kijelentését, miszerint egyetlen keresztény sem lehet antiszemita. A rendezvényre meghívták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, aki egy felolvasott üzenetben mentette ki magát, arra hivatkozott, hogy váratlan kormányzati kötelezettségének tett eleget. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt négy évben mindent megtett az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében. Előadást tartott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki közös történelmünk szörnyűségének nevezte a holokausztot. Többször is használta a „mi zsidók és keresztények” meghatározást. Erre Heisler András azt mondta: jólesett, hogy egy református miniszter így fogalmazott.

Az erdon.ro Stabilizálják a neológ zsinagógát címmel közli, hogy a vallási turizmus népszerűsítése a nagyváradi és debreceni zsidó közösség örökségének értékesítése által elnevezésű uniós projekt keretében kívül-belül stabilizálják a nagyváradi neológ zsinagógát. A Kossuth utcai neológ zsinagóga felújítását Várad önkormányzata valósítja meg partnerségben a Debreceni Zsidó Hitközséggel, a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében, mellyel párhuzamosan renoválják a cívisvárosban levő, Kápolnási úti státuszkó zsinagógát is. A projekt összköltségvetése 1.892.150 euró, melyből 1.565.852 euró jut Váradnak. Ebből 1.190.016 euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve az államháztartásból származó vissza nem térítendő támogatás, huszonnégy százalék, vagyis 375.835 euró pedig a helyi költségvetésből biztosított önrész. A közelmúltban elkezdett renováláson főleg állagmegőrzési és külső homlokzatfelújítási munkálatokat kell érteni, hiszen mint korábban elhangzott, mindenre nem jut pénz, például a Dávid-csillagos kupola díszítéseinek teljes rendbetételére vagy új padok megvételére se.
Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke közölte: tizenöt évre szóló kezelési szerződést kötöttek a Polgármesteri Hivatallal, melynek értelmében az önkormányra bízták a felújítási munkálatok megszervezését és kivitelezését, ők csak arra ügyelnek, nehogy a vallásuk előírásaival ellentétes dolgok történjenek. A megállapodás értelmében a zsinagóga belseje multifunkcionális teremként fog működni, kiállításokat, koncerteket, könyvbemutatókat lehet majd rendezni benne, melyeken vallási hovatartozásától függetlenül részt vehet bárki. Az önkormányzat által meghirdetett tenderpályázatot az Abed Nego cég nyerte, és a közelmúltban nekiláttak a munkálatoknak.
A hírportál emlékeztet rá: az Independenţei/Kossuth utcai neológ zsinagóga megtervezésére annak idején a Cion-templom Egylet hirdetett pályázatot, a beérkezett tervek közül Busch Dávid pályamunkáját fogadták el. A kivitelezéssel id. Rimanóczy Kálmán építészt, a legelőnyösebb ajánlattevőt bízták meg, aki 1877. április 9-én kezdett hozzá az előmunkálatokhoz. Júniusban felkerült a kupolára a Dávid-csillag is. A zsinagógát 1878. szeptember 24-én adták át a nyilvános izraelita szertartásoknak. A 19. század végi historizmus jegyében épült, mór stíluselemek felhasználásával. Legdíszesebb a Kossuth utcára néző homlokzata, az ezen domináló nagy félköríves ablakokkal, illetve mór díszítő motívumaival. A frigyszekrény oltára felett karzat van az orgona – a váradi Jónás István alkotása – és az énekkar számára. Az újabb kori neológ templomoknál lehetséges elrendezés szerint a tórafelolvasó emelvény a frigyszekrény előtt található, így azzal szinte építészeti egységet alkot. A csodálatosan szép belső díszítés ugyanakkor Horovitz Mór kassai festőművész munkáját dicséri.
A tudósításból az is kiderül, hogy Bihar megyében a holokauszt előtt 29 zsinagóga működött. A vészkorszak idején 33 ezer zsidót deportáltak, a haláltáborokat csupán 2700-an élték túl. Jelenleg körülbelül 700 tagja van a Nagyváradi Zsidó Hitközségnek.

A nyugatijelen.com Ikonok, bizánci dallamok a II. Filocalián címmel közli, hogy az április 4–13. között Aradon tartandó Filocalia rendezvény műsorát ismertették tegnap a megyei tanács sajtótájékoztatóján, amelyen Nicolae Ioţcu tanácselnök, Ana Marai Dragoş, a Megyei Kulturális Központ igazgatója és Teofan Mada atya, a rendezvény művészeti igazgatója vett részt. A tanácselnök a tavalyi első kiadás váratlanul nagy, de megérdemelt sikeréről szólt, az igazgatónő a rendezvényeket ismertette, Mada atya pedig részletesen beszélt mindenről, kiemelve, hogy az idei rendezvénysorozatra a Brâncoveanu év jegyében kerül sor. Constantin Brâncoveanut 1714-ben III. Ahmed szultán fosztotta meg havasalföldi trónjától, és Isztambulban a Héttoronyba záratta. A törökök megkínozták, szerették volna rátenni kezüket roppant vagyonára, majd 1714 augusztusában négy fiával egyszerre kivégezték. A Román Ortodox Egyház összekapcsolta kivégzését a keresztény hitével, 1992-ben szentté és vértanúvá nyilvánította fiaival együtt. Ennek dacára az Aradi Ortodox Érsekséggel közösen szervezett Filocalia (jelentése: a szépség szeretete) nemcsak ortodox ünnep, hanem mindenkihez szól – mondta Mada atya. A hírportál külön is felhívja a figyelmet két rendezvényre: április 4-én nyílik meg a Delta Galériában Az ikonfestő ajándéka c. tárlat, amely a leghíresebb román ikonfestők közelmúltban keletkezett alkotásait mutatja be három jelentős fővárosi gyűjteményből. Április 11-én kerül sor a iaşi-i Byzantion kórus fellépésére (állítólag ez az ország talán legjobb egyházi énekkara), amely Brâncoveanu-korabeli és más bizánci kórusműveket ad elő. Szerepel még a Filocalia műsorában két neves (egy aradi és egy bukaresti) színész vallomásos előadása egykori és mai egyházférfiakról. A Kultúrpalotában tartandó rendezvényekre a belépés ingyenes.

Magyar Kurír