Napi sajtószemle

A nyugatijelen.com Boldoggá avatták Anton Durcovici vértanú püspököt címmel számol be arról, hogy több mint húszezer ember jelenlétében szombaton Iaşi-ban boldoggá avatták Anton Durcovici római katolikus vértanú püspököt. Ferenc pápa különmegbízottja, Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció vezetője celebrálta a szentmisét, és felolvasta a pápa által aláírt, május 11-i keltezést viselő, boldoggá avatási dekrétumot. Anton Durcovici püspök (1888–1951) a máramarosszigeti börtönben hunyt el, vértanúságát Ferenc pápa 2013. október 31-én ismerte el (A témával kapcsolatosan lásd még május 17-i, szombati számunkban a Boldoggá avatták Anton Durcovicit, Moldva mártír püspökét című tudósításunkat és tegnapi, május 18-ai számunkban A Szentatya megemlékezése a balkáni árvízkárosultakról és a boldoggá avatott Durcovici mártír püspökről című hírünket – a szerk.)

Az ujszo.com Olasz nők a papi cölibátus eltörlését kérték Ferenc pápától címmel adja hírül, hogy levélben fordult a Szentatyához huszonhat olaszországi nő azzal a kéréssel, hogy engedélyezze: az általuk szeretett papok elvehessék őket feleségül. A La Stampa torinói napilapnak küldött nyílt levél vasárnap az egész olasz sajtóban megjelent. Az Olaszország különböző részein élő nők közös levelükkel Ferenc pápa segítségét kérték az őket övező „csend és közöny” megtörésére. Leírták, hogy az érintett papok viszonozzák érzelmeiket. A nők azt kérték Ferenc pápától, vizsgálja felül a papi cölibátusra vonatkozó szabályokat, valamint fogadja őket a Vatikánban, hogy beszámolhassanak neki a helyzetükről. A levél aláírói szerint az egyháznak megoldást kell találnia, mivel jelenleg ezeknek a papoknak vagy le kell mondaniuk hivatásukról, vagy „titkos kapcsolatra vannak ítélve örökös bujkálással”. Hozzátették, hogy ezek a papok jobban is tudnák végezni közösségi szolgálatukat, ha vállalhatnák egy feleség és esetleges gyermekeik közelségét. Az olasz sajtó emlékeztetett rá, hogy Jorge Mario Bergoglio még Buenos Aires érsekeként egy 2010-ben megjelent könyvében nem zárta ki a cölibátus esetleges módosítását. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre a katolikus egyházban a cölibátus fenntartását támogatja „ennek minden előnyével és hátrányával, mivel az utóbbi tíz évszázad azt mutatja, hogy ebből (az egyházban) több pozitív tapasztalat, mint tévedés származott”. A La Stampa hozzátette: Pietro Parolin szentszéki államtitkár tavaly szeptemberben a kérdésről nyilatkozva úgy fogalmazott, „a cölibátus nem egyházi dogma és vita tárgyát képezheti”.

A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi Christoph Schönborg bécsi bíboros, érseket, aki így nyilatkozott az Eurovíziós Dalfesztivál győzteséről: „Az olyanok, mint Conchita Wurst, sok gúnynak, trágárságnak és intoleranciának vannak kitéve, márpedig a tolerancia azt jelenti, hogy tiszteletben tartunk másokat akkor is, ha nem osztozunk a meggyőződésükben.”

A szekelyhon.ro Jó emberekre van szükség című tudósítása szerint húsvét ötödik vasárnapján hetvenöt harmadik osztályos gyerek részesült első alkalommal szentáldozásban a csíkszeredai Millenniumi templomban, ahol Darvas-Kozma József esperes-plébános celebrált ünnepi szentmisét. Homíliájában leszögezte: „A szentáldozáskor kifejezésre jut, hogy bennünket Jézus hív meg a vele való közösségre, ugyanakkor feladatot is bíz ránk, hogy jó emberek legyünk, A szülők igyekeznek a tőlük telhető legjobbat megtenni, azért, hogy belőletek jó ember váljék. A jó ember mindenütt szükséges” – fogalmazott az esperes.

Hozzátette: a legnagyobb beruházás a szeretet és a tudás. Ezt a kettőt, ha nem fekteti be a szülő a gyermekébe, akkor hiába minden fáradozása és vagyon gyarapítása. „Ezekben a gyermekekben van a jövő. Az érték bennük van, és az a fontos, hogy jó emberek legyenek. Mert a jó ember minden áldozatot, minden helyen meg tud hozni és a jó embernek a munkáját az Úristen mindig megáldja” – mondta zárszóként Darvas-Kozma.

Ugyancsak a szekelyhon.ro Darvas: nem egyezkedünk! címmel ír arról, hogy az állami erdészetnek hétfőn kell átadnia a visszaigényelt csíkszeredai Csipak-féle házat a római katolikus egyháznak. Az intézménynek az április közepén lezajlott végrehajtói látogatás nyomán kellett elhagynia az ingatlant. Az egyház azonban továbbra is igényt tart a 24 áras telek egészére. „Az egyik részt átvesszük, területcserébe azonban nem megyünk bele” – szögezte le határozottan Darvas-Kozma József. A csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia esperese kiemelte, az erdészet úgy építkezett a kilencvenes évek derekán a szóban forgó területre, hogy az illetékesek tudatában voltak annak, a telek nem az ő tulajdonuk, így az előbb-utóbb vissza lesz igényelve. Darvas-Kozma szerint szintén az intézmény hozzáállását tanúsítja, hogy tavaly úgy ruháztak be az általuk épített ingatlanba, hogy az év január 17-én megszületett a telek visszaszolgáltatását kimondó jogerős ítélet. „Úgy gondolom, ezek az események nem az intézmény vezetőinek jóhiszeműségét bizonyítják. Bontsák le az épületüket, vagy megfelelő vételárat kínáljanak fel érte” – hangsúlyozta az esperes. Ugyanakkor érthetetlennek nevezte, hogy míg az általa képviselt egyház kizárólag a törvény betartását kéri, addig éppen egy állami intézmény az, amely nem tartja tiszteletben azt. „Ez az utolsó szavunk, nem egyezkedünk” – mondta határozottan Darvas, aki akár további jogi lépések megtételét is kilátásba helyezte annak érdekében, hogy teljes mértékben érvényt szerezzenek a törvényszéki döntésnek.

A hírportál emlékeztet rá: a Csipak Lajos címzetes kanonok, az egykori csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium latin és magyar szakos tanára által 1932 körül épített ingatlannal kapcsolatos végrendelet – melyben a kanonok az egyházra hagyta az ingatlan – 2001-ben került elő a megyeszékhelyi Szent Kereszt Plébánián. Ennek alapján lefolytatták a hagyatéki tárgyalást, majd felszólították az erdészeti hivatalt, hogy ürítse ki az épületet, vagy kössenek bérleti szerződést. Az erdészeti hivatal nem volt hajlandó tárgyalni, a peres ügy pedig öt éven át húzódott, a jogerős ítéletet tavaly január 17-én mondta ki a legfelsőbb bíróság. Darvas-Kozma József esperes korábbi nyilatkozata szerint azóta várakozó állásponton volt az egyház. Így egy tavaly szeptemberi sikertelen egyeztetést követően idén április 14-én végrehajtó és ügyvéd jelenlétében folytattak újabb tárgyalásokat. A két félnek végül sikerült megegyeznie, így az erdészet vállalta, hogy május 19-éig felszabadítja az ingatlant. A kilencvenes évek derekán a 24 áras telken az igazgatóság a Csipak-féle ház mögött egy újabb, kétszintes ingatlant is felépített. Az egyház erre az épületre is igényt tartana, az erdészet viszont nem hajlandó feladni az általa felhúzott irodaházat. Mint azt Cătălin Mutică, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője korábban már kifejtette, a törvény őket is védi, így senki nem tudja kirakni az intézményt az általuk épített ingatlanból. Éppen ezért területcserét ajánlottak fel az egyháznak, a Merkúr nagyáruház környékén található területet kínálva fel. Az igazgató azt is elmondta, a végrehajtó által megszabott határidőt betartják, így hétfőig elhagyják a Csipak-féle ingatlant.

A Magyar Nemzetben (10.o.) Hegyi Zoltán Yvette alatt címmel méltatja a Libri Kiadónál megjelent, Nyolc évszázad olasz költészete című kötetet, amelynek kiadását a műfordító Rónai Mihály András születésének századik évfordulójára időzítették. Hegyi kiemeli a válogatásból Jacopo Da Todi alakját, aki jogi diplomájának megszerzése után feleségül vette Coldimezzo grófnőt, majd miután hitvese egy nézőtéri balesetben szörnyethalt, beállt Assisi Szent Ferenc harmadrendi követői közé. „Fájdalom és aszkézis lett osztályrésze, a szent őrület, és tíz éven keresztül bolondnak tettette magát, hiszen Isten a bolondokat választá, a bölcseket megszégyeníteni, ahogy az apostol mondta oly talányosan. Közben belekeveredett a VIII. Bonifác pápa elleni összeesküvésbe, aki később Dantétól kapta meg a kegyelemdöfést a Komédiában és hat évet töltött el egy rémes üregben.” Ám ennél is érdekesebb költészetének különös kettőssége, amelyből a fordító a „köznyelvit” választotta a kötetbe, pedig ő írta a Stabat Matert, „a fennkölt” Mária-himnuszt.

A Népszava (8.o.) Tüntetnek a bányászok címmel közöl egy fotót, amelyen pravoszláv asszonyok az ukrajnai megbékélésért imádkoznak Donyeckben.

A kronika.ro Múltidézés önmentés nélkül – Bemutatták Tőkés István egyháztörténeti könyvét című kolozsvári beszámolója szerint új reformációt indít el az egyházban Tőkés István A romániai magyar református egyház élete 1944–1989 című könyve. „Az a lényege ennek a könyvnek, hogy elindít egy új reformációt a református egyházban, 70 olyan esztendő kórtüneteit mutatja be a romániai református egyház életében, melynek következtében az egyház padlóra került. Most ezt az egyházat talpra kell állítani, ezeket a tüneteket gyógyítani kell, ez a könyv pedig megadja a diagnózist” – méltatta a nyugalmazott teológiai tanár új könyvét Tóth Albert, a Magyar Református Lelkészegyesületek elnöke. Hozzátette: a református emberek egyértelműen azt vallják, hogy egyetlen terápia van a világ minden bajával és nyomorúságával szemben, ez pedig Isten Igéje. A könyv témájáról szólva kifejtette: a kommunista, bolsevik diktatúra adta „azt a bal horgot az egyháznak, amilyet annak idején Papp László olimpiai bajnok adott az ellenfeleinek. Ezt azért tehette meg, mert sajnos az egyháznak nagyon sok tagja prostituálódott, és eladta magát az államhatalomnak, kiszolgálta azt, és esztelenül végrehajtotta a kommunista diktatúra minden parancsát” – magyarázta Tóth Albert. Hozzáfűzte: Tőkés István könyve éppen azt mutatja be, hogyan érhető mindez tetten az egyház életében. Rámutatott: az elnyomás időszaka alatt az egyház adminisztratív képződményé alakult. Ugyanezek a veszélyek, kísértések napjainkban is leselkednek az egyház embereire, csak most nem a tartótisztek képében, hívta fel a figyelmet Tóth Albert.

Tőkés István a kiadványról szólva úgy fogalmazott, hogy az adminisztratív egyház a szó igazi értelmében nem egyház. Mint kifejtette: az 1944–1989-es időszakban az egyház igazi lényege kívülre került, ami pedig addig a periférián volt, belülre került. Nem szabad önfelmentéssel viszonyulni az egykori vezetők bűneihez, bűnbánatot kell tartani, hívta fel a figyelmet a szerző. „Próbáljuk a múltat önmentés nélkül, de hálaadással értékelni” – fogalmazott Tőkés István.

A 98. életévében járó lelkészt, nyugalmazott teológiai tanárt a kiadvány megjelenésének alkalmával kollégai, tisztelői és családtagjai is köszöntötték.

Szintén a kronika.ro Emléktáblák az áldozatoknak címmel számol be arról, hogy a holokauszt áldozataira emlékeztek a hétvégén Máramarosszigeten, ahol több rendezvényt tartottak az 1944 májusában Észak-Erdélyből deportált zsidók emlékére. A máramarosszigeti pályaudvaron szombat este közel százan gyűltek össze, a jelenlévők sorba álltak a vasúri sínek mellett, ahol 130 gyertyát gyújtottak annak a 13 ezer zsidónak az emlékére, akiket a városból deportáltak a második világháború végén. Az eseményre az egykor itt élők Izraelben, az Egyesült Államokban és Kanadában tartózkodó leszármazottai is ellátogattak, hogy láthassák szüleik, nagyszüleik valamikori lakhelyét. A megemlékezők vasárnap a Máramarosszigeten született, Nobel-díjjal kitüntetett Elie Wiesel íróval, a holokauszt túlélőjével beszélhettek videokonferencia keretében. A rendezvénysorozat keretében az író szülőházában kiállításmegnyitóra került sor, az évforduló alkalmából pedig emléktáblát helyeztek el a máramarosszigeti és a felsővisói pályaudvaron. A megemlékezők az elmúlt napokban több környékbeli településre is ellátogattak, ahol egykor nagyobb zsidó közösségek éltek, ma pedig szimpóziumot tartanak a deportáltak leszármazottainak részvételével.

Az Elie Wiesel Intézet tájékoztatása szerint a napokban más erdélyi pályaudvarokon is emléktáblát helyeznek el. Az intézet közleménye szerint a közlekedésügyi minisztériummal való együttműködés nyomán helyezik el az emléktáblákat abból az alkalomból, hogy hetven évvel ezelőtt deportáltak 132 ezer zsidót Auschwitzba az akkor Magyarországhoz tartozó Észak-Erdélyből.

Az emléktáblákat azokon az állomásokon helyezik el, ahonnan szerelvények indultak a haláltábor felé. A deportáltak közül szinte valamenynyien életüket vesztették. Máramarosszigeten, Felsővisón, Nagybányán, Marosvásárhelyen és Szászrégenben már felavatták az emléktáblákat, június 3-áig pedig további állomásokon fogják kihelyezni, így Désen, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Szilágysomlyón, Nagyváradon és Besztercén.

Az intézet által kezdeményezett megemlékezési projektet Dan Şova közlekedésügyi miniszter is támogatja, akit 2012 tavaszán holokauszttagadó kijelentése miatt váltottak le pártszóvivői tisztségéből.

Magyar Kurír