Napi sajtószemle

– 2014. július 17., csütörtök | 10:15

A 2014. július 17-i lapok szemléje

A Népszabadság (Az ellenzék… 2. o.) beszámolója szerint a Krisztus-trilógia botránya miatt lemondásra szólította föl Kósa Lajos debreceni polgármestert Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció (DK) önkormányzati képviselője. Ismeretes: a debreceni Déri Múzeumból a napokban Kanadába szállították Munkácsy Mihály trilógiájának egyik festményét, a Krisztus Pilátus előtt című alkotást, ugyanis a magyar kormány, a debreceni önkormányzat és a képet tulajdonló Hamilton Galéria között nem történt érdemi lépés a festmény megvásárlása és a trilógia egyben tartása érdekében. Kósa Lajos az ügy kapcsán közölte: arra kéri az ellenzéki politikusokat, hogy ne rontsák Magyarország alkupozícióját a saját, rövid távú politikai haszonszerzés ügyében. A polgármester ezzel lezártnak tekinti az ügyet.

Ugyancsak a Népszabadságban (11. o.) Kácsor Zsolt Krisztus visszanéz címmel egyértelműen az Orbán-kormányt és Kósa Lajos fideszes polgármestert teszi felelőssé a történtekért.

A Magyar Nemzetben (9. o.) Ficsor Benedek Emberi kudarc az isteni rendben címmel írt recenziót Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című kisregényéről, amely Máté evangéliumát idézi meg egy, az 1950-es években kitelepített család történetében. A szöveg egy süketnémának tartott kisgyerek felnőttkori monológja Istenről. „A látszólag naiv, álgyermeki monológ az Istenhez vezető utak térképét rajzolja fel, különös teológiai tablót hozva létre ezzel. Mintha egyetlen, százoldalas ima foglalná magába az istenkeresés világtörténetét.”

Az ujszo.com Sokol érsek panziója az egyháznak sem kell című összeállítása szerint a Vatikánból még nem érkezett válasz, de a vizsgálat a végéhez közeledik, és legalább elméleti esély van arra, hogy kiderül, honnan szerezte, és főleg mire költötte Ján Sokol nyugalmazott érsek azt a sok milliót, amely átfolyt az érsekség számláin. A hírportál emlékeztet rá: a két éve tartó nyomozás a Róbert Bezák érsek által elrendelt könyvvizsgálat eredményeinek nyomán indult, miután az auditor feljelentést tett a gazdasági nyilvántartás megváltoztatása miatt. A nyomozók kihallgatták Sokolt és Bezákot, az érseki hivatal több alkalmazottját, és kísérletet tettek a külföldi számlákat kezelő bankok és alapítványok, valamint a Szentszék képviselőinek beidézésére is. Az ügy szempontjából az amerikai szlovák házaspár, Edward és Matha Garba által létrehozott alapítvány a legérdekesebb, ennek hozamán minden évben a nagyszombati érsekség, a new york-i érsekség és a Szentszék osztozik egyenlő, egyharmados arányban. Azt azonban, hogy mennyi tőkéje van az alapnak, és mennyi volt ebből a 2002 óta Nagyszombatba érkező egyharmad hozama, nem sikerült kideríteni, mert az alapítvány alapítóleve titkos, még Edward Garba lánya sem ismeri. Róbert Bezák 2010-ben kezdte firtatni az amerikai pénzek eredetét. A nagyszombati érsekségre 2011-ben és 2012-ben – legalábbis amíg Róbert Bezák volt az érsek – már nem érkeztek meg a hozamok, az érseki hivatalban nem volt sem végrendelet, sem szerződés, a könyvelésben nem szerepeltek ilyen tételek, és Ján Sokol a hivatal átadásakor sem számolt be az amerikai alapítványról. Sajtónyilatkozataiban rendre azt állította: az amerikai „gyermektelen” házaspár ráhagyta a pénzét, hogy belátása szerint költse jótékony célokra. 2008-ban állítólag ebből a pénzből küldött 20 millió koronát (666 ezer euró) a szülőfalujában, Jacovcén nyugdíjasotthont építő Metropolitánik polgári társulásnak, amelynek elnöke az unokaöccse volt. A pénzt azonban nem a társulásnak, hanem egy Ján Sokol névre létrehozott magánszámlára utalta. Sokol érseknek a vatikáni bankban is volt magánszámlája, azt állítja, ide is a barátaitól kapott pénzadományokat küldte.
Ám a hírportál kiderítette: Edward Garba nem volt gyermektelen, és lányától, Darina Kreitschiztól megszerezte a férfi végrendeletét is. Ebben egy szó sem esik vállalkozások támogatásáról, ellenkezőleg, az áll benne, hogy „a tiszta haszon semmilyen része nem használható magáncélokra”. Az örökhagyó kikötötte, hogy a hozamokat elsősorban lelki, és csak másodsorban testi szükségletek kielégítésére kell használni. Mindenekelőtt missziós tevékenységre, szegény papok taníttatására, természeti vagy polgári katasztrófák miatt bekövetkezett éhínség enyhítésére, megnyomorított gyermekek és fogyatékos felnőttek támogatására, valamint olyan szociális szolgáltatásokra, mint a szegények etetése, ruházása, egészségügyi ellátása és taníttatása, végső soron pedig a nem kívánt gyermekek támogatása árvaházak és örökbefogadó szolgáltatások biztosításával. Közben Ján Sokol luxuspanziót épített a szülőfalujában, Jácon. A hatalmas épület a falu közepén, a régi templom mellett áll, szemben az új templommal. A panzióban hatvanhét személy számára van hely, egy- és kétágyas szobákban, valamint hálóból, nappaliból és fürdőszobából álló apartmanokban.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír