Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5. o.) Kurd területre menekültek a moszuli keresztények címmel tudósít arról, hogy tömegével menekültek el a keresztények Irak egyik legrégebbi keresztény városából a szélsőséges szunnita fegyveresek halálos fenyegetései miatt. Vasárnapra alig néhányan maradtak a huszonötezres közösségből Moszulban. Louis Sako kirkuki káldi katolikus érsek közölte: a keresztények úton vannak a szomszédos kurd területekre. A lap emlékeztet rá: az Iszlám Állam néven „kalifátust” kikiáltó terroristák korábban felszólították a keresztényeket, hogy szombatig hagyják el a várost, vagy térjenek át az iszlámra, s fizessenek különadót. Aki nem engedelmeskedik, annak semmi mást nem kínálhatnak, „csak a kardot”. A terroristák az elmúlt napokban megjelölték a keresztények házait.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Felújítják… 13. o.) hírül adja, hogy kívül-belül megújul a Tolna megyei Hőgyész külterületén álló csicsói templom, amely évszázadok óta Segítő Szűz Mária búcsújáró helye. Az épületet közel nyolcmillió forintos vidékfejlesztési és a pécsi egyházmegye kétmillió forintos támogatásából újítják fel, a munka a tervek szerint július végére befejeződik. A lap ismertetéséből kiderül: a barokk templomot 1745-ben Anton Mercy d’Agentean építtette a Szentháromság és Segítő Szűz Mária tiszteletére. A templomban elhelyezett Mária-kegyképet a 18. század elején betelepített németek hagyománya szerint még az óhazából hozták magukkal. A zarándokhely fő búcsúünnepe a pünkösd utáni Szentháromság vasárnapja, amely egykor inkább a magyarságnak volt hagyományos búcsús napja, illetve a szeptember 8-ai Mária-naphoz közel eső vasárnap.

A Magyar Hírlap (Balog… 2. o.) és a Magyar Nemzet (Megbocsátásban… 4. o.) is beszámolnak arról, hogy a szombati soltvadkerti evangélikus ifjúsági találkozón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előadásában leszögezte: az államnak nincs joga feladatokat adni az egyházaknak, sem pedig megmondani, melyik szervezet nevezheti magát egyháznak. Az viszont kötelessége, hogy a történelmi tapasztalatok alapján meghatározza, kikkel tud együttműködni a köz szolgálatában. A humán csúcstárca vezetője szerint az NDK-val ellentétben az egyházak Magyarországon nem járultak hozzá tevőlegesen a demokratikus átalakuláshoz, bár voltak, akik vállalták ezt a feladatot, például Tőkés László, aki „megmentette Erdélyben a reformátusok becsületét”. Az ügynökkérdésről szólva a miniszter hangsúlyozta: ugyanúgy szükség lenne az elkövetett hibákkal való szembenézésre, mint a bűnösként megbélyegzettek feloldozására. Balog Zoltán egyúttal figyelmeztetett: „Példát mutatni nemcsak a történelmi bűnök feltárásában kell, hanem abban is, hogyan lehet segíteni az áldozatok és a tettesek megszabadulását a múlt terhétől. A megbocsátás kultúrája ma hiányzik Magyarországon.” A fórumon Fabiny Tamás evangélikus püspök kijelentette: „A Fidesz-kormány annyira jót akart a történelmi egyházaknak, hogy megmondta: mi a jó nekik.” A Népszabadság (2. o.) Erős mondat címmel idézi Fabiny Tamás szavait.

A frissujsag.ro Tábor a ferences kolostorban címmel közli, hogy az előző évekhez hasonlóan a ferences szerzetesek idén is szerveznek 16–35 év közötti fiúknak, fiatalembereknek tábort. A négynapos rendezvény helyszíne ebben az évben Székelyudvarhely lesz, a Tamási Áron utca 2. szám alatt található ferences kolostor. A fő cél az, hogy a táborozók Assisi Szent Ferenc evangéliumi egyszerűségéből kiindulva közös tevékenységeik – barkácsolás, túrázás, beszélgetés, imádkozások és étkezések – során megértsék, miben áll a hiteles keresztény férfi öntudata, s ezt a felismerést hogyan, miként tudják fejleszteni, alakítani magukban saját képességeik kamatoztatásával, ha visszatérnek otthonaikba. Akik kedvet kaptak ehhez a különleges táborhoz, és szívesen részt vennének benne, szeptember 4-éig jelentkezhetnek az Erdélyi Ferences Ifjúság honlapján, a következő címen: http://ofm.ro/eferi/node/159 – ahol részletes információk találhatók a rendezvényről.

A maszol.ro A legmagasabb katonai kitüntetést kapta Székelyföld ortodox érseke címmel közli, hogy Mircea Dușa védelmi miniszter a román hadsereg legmagasabb kitüntetését adta át vasárnap a Hargita megyei Maroshévízen Ioan Selejannak, Székelyföld ortodox érsekének. A magyar többségű Kovászna és Hargita megye ortodox románságának szellemi vezetője „gazdag missziós tevékenysége és a román hadsereg imázsépítésének támogatása elismeréseként” vehette át a katonai kitüntetést. A védelmi miniszter – a kormány székelyföldi származású tagja – méltatásában kitért arra, hogy az érseknek fontos szerepe volt a román öntudat megőrzésében a Székelyföldön. „Az eltelt húsz évben a főtisztelendő újjáépítette a két megyében az ortodox templomokat, és még ha kevesen is vannak ortodoxok a térségben, valamennyi faluban van ortodox pap, aki a románságról, az ortodoxiáról beszél a híveknek.” Ioan Selejan a kitüntetés mellé a román hadsereg szárazföldi, légi és vízi erőinek vezérkari főnökeitől harckocsi-, repülő- és hajómakettet kapott. Köszönetében biztosította az ünnepség résztvevőit, hogy míg létezik román ortodoxia, a liturgiából nem fog hiányozni a román hadseregre való utalás. A ceremóniát az 1928-ban épített maroshévízi ortodox kolostor búcsúja keretében tartották. Az eseményen negyven ortodox pap és az ortodox egyház ezerötszáz híve vett részt.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír