Ne rendkívüli embereket lássunk bennük – Korzenszky Richárd vízkereszti elmélkedése

„És bölcsek jöttek Napkeletről...” (Mt 2,1)

Jézus születéséről nem csak azok szereznek tudomást, akik egészen közel vannak hozzá. Az evangéliumban szó van a pásztorokról, akik „azon a vidéken” tanyáztak. De találkoznak vele olyanok is, akik nincsenek közel hozzá, akik távol vannak, akiknek hosszú utat kell megtenniük Jézusig. Bölcsek, Napkeletről... Ne rendkívüli embereket lássunk bennük. Hanem olyanokat, akikkel lépten-nyomon találkozhatunk. Olyan emberek ők, akik látják a csillagot, amely határozottan vezet egy irányba. De ez az esemény számukra nem magától értetődő. Nyugtalan, látni és tudni vágyó emberek ők, akik nem elégszenek meg csupán a csillag vezetésével. Betérnek Heródeshez is, hogy tudakozódjanak: hol kell születnie a Királynak? Hogy célba érjenek, megtesznek mindent.

És követik a csillagot Betlehem felé.

Az igazságkeresők, az istenkeresők örök példái ők. Szívükben ég a vágy a teljesség, az Isten után. Kérdéseik vannak, amelyekre nincs előre elkészített válasz. A választ nekik maguknak kell megtalálni, hosszú vándorlás gyötrelmeivel.

Kérdések egész sora, izgató gyötrődés a napkeleti bölcsek példázta egész életünk. Megyünk egy csillag után, lelkiismeretünk fénye után. S az út végén számunkra is felragyog az Isten.

Azok, akik közel voltak Jézus születéséhez, s akik távolról küzdötték közel magukat hozzá, ugyanazt a képet látják. Egyszerűségében is lenyűgöző a kép: egy kisgyermek jászolban, mellette édesanyja. Aranyról, tömjénről, mirháról beszél az evangélista, aki egy emberöltővel az esemény után ír, s aki már tudja: ebben a gyermekben az Isten szólt bele az életünkbe.

Ha az események közvetlen közeléből nézzük, megdöbbentő az egyszerűség, amelyben a bölcsek azt találják, akiről a jövendölések szólnak, akinek Betlehemben kell születnie, aki a Király. Aki az Üdvözítő.

Istenkeresésünk, igazságszomjunk, vágyaink nem hagynak nyugodni minket. Kövessük a bölcsekkel a csillagot! És a csillag megáll a hely fölött, ahol a Gyermek van.

Kérdéseinkre ő a válasz: az ember Krisztus Jézus. Az ő tiszta emberségén keresztül ragyog bele az életünkbe az Isten ismeretének tiszta világossága, és a hozzá hasonló, önmagukat teljes egyszerűséggel másokért odaadni tudó életben sejtjük meg azt az erőt, amely ennek az életnek minden gyötrelme és minden szépsége mélyén meghúzódik. Így ismerhetjük fel az emberségen keresztül az Istent, aki felé vezeti nyugtalan igazságkeresésünket a csillag, a napkeleti bölcsek csillaga.

Forrás és fotó: Korzenszky Richárd OSB Facebook-oldala

Magyar Kurír