Neal Lozano: Eloldozva

Kultúra – 2019. április 6., szombat | 17:31

Neal Lozano az amerikai Pennsylvaniában él, római katolikus, „Az Atya szíve” nevű evangelizációs szolgálat alapítója és vezetője. Feleségével (Janet) együtt a világ számos országában tartott és tart előadásokat Isten szeretetéről. Négy felnőtt gyermeke és nyolc unokája van.

A Marana Tha által kiadott könyv alcíme: Szabadság Krisztusban: A szabadító szolgálat kézikönyve. Neal Lozano még az 1970-es években dolgozta ki módszerét, amelynek lényege és célja, hogy a szabadító szolgálat minden résztvevőjének a szívében legyen együttérzés, szeretet és udvariasság. Megvan benne az a ritka képesség, hogy rendkívül bonyolult és mély lelki dolgokról megragadó egyszerűséggel írjon. Feltétlenül hisz a szabadulásban és meggyőződéssel vallja: szellemi szabadságunk akkor kezdődik, amikor megismerjük Istent és hiszünk abban, „amit Ő mond saját magáról, rólunk és arról, hogy Ő mit tesz az életünkben”.

Szabadulásunk kilencvennyolc százaléka azon múlik, hogy bízunk Istenben, ellenállunk a kísértéseknek, megbánjuk bűneinket, ellene mondunk az ördögnek, és megbocsátunk azoknak, akik megbántottak minket. Sokunk szabadsága azonban nem teljes addig, míg a maradék két százalékot is hozzá nem adjuk mindehhez, „míg meg nem parancsoljuk a gonosznak, hogy távozzon”. A könyv írója emlékezteti a keresztényeket, hogy a gonosz lelkektől való megszabadulás egy folyamat, amely a hívő életnek folyton része kell hogy legyen. Ha megtanulunk együttműködni Isten kegyelmével, meg fogunk szabadulni.

Több mint három évtizedes tapasztalata alapján Neal Lozano bibliai és hétköznapi példákkal mutatja be, hogyan ismerhetjük fel a gonosz szellem befolyását, és hogyan szabadulhatunk meg tőle. Rámutat a szentgyónás és a megbocsátás kiemelkedő fontosságára. A szabadító szolgálat végzése közben a szabadítónak nagyfokú alázattal kell rendelkeznie, soha nem feledkezve el arról, hogy Jézus szabadít meg minket a rossztól, nélküle semmit sem tehetünk, ahogy azt Jánosnál olvashatjuk: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni” (15,5).

A szerző öt kulcsot ad az olvasó kezébe, s arra kér bennünket, hogy képzeljünk el egy zárt ajtót, amit ha kinyitunk, megszabadulunk szellemi megkötözöttségeinktől. Az öt kulcs: bűnbánat; megbocsátás; ellene mondani az ellenségnek; átvenni a hatalmat, melyet Krisztus ad nekünk; elfogadni Isten áldását önmagunkra és az életünkre. Lozano állítja: ezek a kulcsok meg fogják nyitni számunkra „azt a bőséges életet, melyet Krisztus megígért nekünk és bezárják a behatolási pontokat, amelyeken keresztül a gonosz lelkek hozzáférhetnek az életünkhöz”.

Rendkívül részletesen foglalkozik a kötet írója a megbocsátás kérdéskörével. A sátán az, aki gyakran fogva tart bennünket, mintha börtönbe lennénk zárva, megkötözötten élünk, fájdalmunk, sértettségünk, megbocsátásra való képtelenségünk miatt. Lozano ezzel szemben felidézi, hogy „sérülten, szenvedve és visszautasítva” a megfeszített Jézus így imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek” (Lk 23,34). „Isten azáltal, hogy az Ige testté lett, örökre mondja ezeket a szavakat.” A megbocsátás titka tehát „a megfeszített Jézus Krisztusban van. Az ő szavai, az ő ereje a megbocsátás. Te Őhozzá tartozol, és az Ő Lelke van benned.” A megbocsátáshoz két dologra van szükségünk: akaratra és hitre. Néhány esetben a megbocsátás lehetetlennek látszik, de mint tudjuk, ami embernél lehetetlen, Istennél lehetséges. Ha viszont nem vagyunk hajlandók megbocsátani, „az valójában bűn, amiért bűnbánatot kell tartanunk és Isten bocsánatát kell kérnünk”. A megbocsátáshoz kérhetünk segítséget is, hogy imádkozzon velünk valaki. Lehetőleg lelkileg és hitben érett személyhez forduljunk. Magunknak is meg kell tudnunk bocsátani, ez egyszerűen annyit jelent, hogy kijelentjük: „egyetértünk Istennel, és nem fogjuk saját magunkat Istennél szigorúbban megítélni, és nem fogunk magunktól többet kívánni, mint amennyit Isten kíván tőlünk”. Ugyanúgy megbocsátunk magunknak, ahogyan Isten, ugyanazon az alapon, vagyis a Jézusban kiáradó kegyelem alapján.

Neal Lozano könyvének fontos része a keresztény remény hangoztatása. Ez azt jelenti, hogy a világban naponta megmutatkozó rossz ellenére bizakodva várjuk a jót, mert bár a gonosz „valóságos, a mi együttműködésünk nélkül csak füst. Nem több annál. A Megváltó munkája az acélnál is erősebb és szembeötlő azoknak az életében, akik őt választották.” Isten jót hoz ki még a rosszból is, és a végső jót megmutatta nekünk Jézus Krisztusban. A gonosz lelkektől való szabadulásunk végső célja pedig nem az, hogy jobban érezzük magunkat, hanem hogy „még teljesebben odaadjuk önmagunkat az Úrnak és életünket adjuk azért, hogy Isten országát építsük”.

Neal Lozano: Eloldozva
Marana Tha

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria