Oktatási kapcsolatok Veszprém és Freiburg között

Az óraadó tanárt Klaus Baumann tanszékvezető látta vendégül. Az általuk preferált pasztorálteológiai kutatások egy része megegyezik a Veszprémben súlypontot kapott területekkel. A humanitárius segélyszervezetek szerepe, a katasztrófa lelki gondozása, a stressz, trauma, poszttraumás stressz (PTSD) élmények segítése, a kórházi lelki gondozás súlypontjainak átalakulása mind a két intézmény kutatásaiban megjelennek. Az egyik vendéglátó, Andrijana Glavas és a tanszékvezető professzor a délszláv háború pasztorálteológiai kérdéseit kutatják, itthon pedig V. Komlóssi Annamáriával (ELTE) készített Fodor János hasonló témában kérdőívet a vörösiszap primér és szekundér áldozatival.

A freiburgiak kutatásának első összefoglalása nemsokára publikálhatóvá válik, de szeretnék azt a továbbiakban összehasonlítani a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola eredményeivel. A freiburgi kollégák célja, hogy a német püspöki kar elé tárjanak egy perspektívát azzal kapcsolatban, hogy a világháború óta akár nemzedékeken át továbbvitt vagy még fel nem dolgozott PTSD tünetekkel hogyan tud az Egyház szakszerűen foglalkozni.

A katasztrófák áldozatainak lelki gondozásáról Freiburgban is készült nemrég egy habilitáció (hamarosan az Echter kiadónál fog megjelenni), amely a Fodor János által elkészített doktori értekezéssel hasonló témában fogalmaz meg állításokat. Nagyon sok közös pontot találtunk a dolgozatokban, ezeket szívesen kutatnák tovább közösen. Mivel a freiburgi intézmény sokkal nagyobb a veszpréminél, ezért a lehetőségek miatt a témák feldolgozása ott sokkal gazdagabb. A kutatásmódszertanukban szívesebben alkalmaznak interdiszciplináris területeket, illetve az intézmény múltja és professzorainak jártassága ezeken a területeken mélyebb, naprakészebb.

Fodor János bízik abban, hogy a jövőben is kapcsolatban maradnak a Freiburgi Egyetemmel, és kutatási eredményeiket az itthoni oktatásban, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán is fel tudják majd használni.

Magyar Kurír