Oltárszentelés és bérmálás Kiskunhalason

A szentmise kezdetén Hozdik Zsolt plébános köszöntötte a főpásztort, majd az ambó, vagyis a felolvasóállvány megáldásával vette kezdetét a szertartás.

Az ige liturgiájának keretében az érsek a sokrétű ünnepről elmélkedett. A homília kezdetén az emmauszi tanítványok történetét elevenítette fel. Elmondta, hogy ez volt az az esemény, amikor Jézus a második szentmiséjét mutatta be. A szentmise liturgiájának két fő része: a tanítói és az áldozati rész egyaránt megjelent.

Bábel Balázs beszédének következő részében a bérmálás szentségéről elmélkedett. Elmondta, hogy a bérmálás meg kell hogy változtassa az ember életét. Annak idején a tanítványokkal is ez történt az emmauszi úton. Szomorúak voltak, elkeseredettek, azt hitték, hogy mindennek vége, de a feltámadt Krisztussal való találkozás után erőt kaptak és vitték a hírt társaiknak. A keresztény embernek így kellene élni.

A főpásztor beszédének következő részében az iskola névadójának, II. Rákóczi Ferencnek életéről beszélt. Kisgyermekkorában, Munkács várában Bárkányi János ferences atya volt a hitoktatója, aki meg is szerettette a rendet tanítványával. Akkori hittankönyve meg is van. Munkács várának eleste után a császár foglya lett, aki elküldte tanulni, egy jezsuita kollégiumba. Bécs akkori bíboros érseke a keresztapja volt, aki segítette és gondoskodott róla. A jezsuitáknál magas műveltséget szerzett, és a vallási életben is erősödött. Igen szigorú volt önmagához, aggályos lelkületű volt. Tanulmányai után a pápához is eljutott látogatóba. Az életében sok minden történt, szabadságharc, veszteség, és el is kanyarodott a régi vallásos élettől, élte a főurak életét. Párizsban találkozott újra a hittel a kamalduli atyák segítségével, méghozzá húsvét táján, 1715-ben. Ott elvégezte a húsvéti gyónását, és ekkor új élet kezdődött számára. Ettől kezdve mélyen hívő katolikus ember lett. Törökországi száműzetése alatt sokat foglalkozott vallási dolgokkal. Élete éppen nagypénteken ért véget, méghozzá szentségekkel megerősítve. „Fontos, hogy az ő neve ne csak emlék legyen, hanem példa, hiszen komoly hitéletet élt” – hangsúlyozta a kalocsa-kecskeméti érsek.

A szentbeszédet követően Bábel Balázs megbérmálta az ötven fiatalt, majd következett a misézőoltár konszekrálása. Szent Asztrik érsek ereklyéjének elhelyezése után az érsek krizmával szentelte fel az oltárt, majd a tömjénfüst jelezte az áldozat imájának égbe szállását. Az oltár megterítése után pedig folytatódott az ünnepi szentmise.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír