Palánki Ferenc a görögkatolikus nagyböjti imádságon: Ki diktál nekem?

Palánki Ferenc a prédikáció elején felidézte, hogy még váci évei alatt sokszor vett részt az Előszenteltek Liturgiáján, és ezt egy közelmúltbeli beszélgetésben megemlítette Fülöp metropolitának, aki kapott az alkalmon, és meghívta a közös imádságra.

Az e naphoz tartozó szentírási szakasz a Példabeszédek könyvéből hangzott el, benne olyan szókapcsolatokkal, ellentétpárokkal, amelyek Szent Efrém imádságában is felbukkannak. Ilyen a szorgalmas és lusta, a bölcs és balga, valamint az alázatos és kevély. Ezek részleteire igyekezett rávilágítani a római katolikus püspök tanításában.

A lusta ember tehetné a jót, de nem teszi, emiatt szépen lassan elkopik a lelke, és így nem kész a jóra. A kérdés az, hogy mi mit teszünk, hogyan cselekszünk, van-e készségünk a jóra. Milyen lelkülettel dolgozunk, végezzük a hétköznapi tevékenységünket?

„Nagyböjti kérdés is ez. Amikor készülünk Jézus Krisztus feltámadására, fel kell tennünk az életünkkel kapcsolatos fontos kérdéseket: milyen a mi lelkületünk?” – mondta a püspök, és egy tanmesével szemléltette, milyen a jóra törekvő ember. Egy vándor útja során meglát egy építkezést kőfaragó munkásokkal. Megkérdezi őket, hogy mit csinálnak. Ketten azt válaszolják, hogy nagyon nehéz munkát végeznek, mert csak így tudják eltartani családjukat, a harmadik munkás viszont azt mondja: így építek templomot az Istennek. „Ugyanaz a munkavégzés, de a lelkület különbözik, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hozzáállással teljesítem a kötelességemet. Mert ennek nem csak kötelességnek kellene lenni, hanem szeretetválasznak Isten meghívására” – jegyezte meg Palánki Ferenc.

„Fel kell tenni a kérdést: miért is élek? De talán helyesebb, ha úgy kérdezzük:

kiért, kikért élek?

Ha igazán a szívünk mélyén tesszük fel a kérdést, akkor ott kell lennie a válasznak, hogy azokért az emberekért élek, akiket Isten rám bízott, és rajtuk keresztül élek Istenért” – mondta a római katolikus főpásztor.

Majd áttérve a második szópárra, a bölcsre és balgára, rámutatott: Szent Efrém imádságában kérjük a Jóistent, hogy „ne engedje hozzánk a jóra való restség, könnyelműség, pénzvágy és megszólás szellemét”. A példabeszédben pedig hallhattuk, hogy az okos ember visszatartja az ítéletét, nem szólja meg a másikat.

„A második kérdés tehát, amit feltehetünk magunknak:

milyen a beszédünk, hogyan beszélünk?

Van-e bennünk megítélés egymás iránt, hogyan nézünk a másikra? Meglátjuk-e Isten képmását a másikban? Azt mondja Jézus: a szív bőségéből beszél a száj (vö. Lk 6,45–47). A bölcs ember nem ítélkezik, hanem képes a vigasztalásra, a bátorításra, képes arra, hogy másoknak jót mondjon. S amikor a jót mondjuk, akkor tulajdonképpen az Isten szeretetét közvetítjük egymásnak” – részletezte a püspök. Majd hozzátette, hogy beszédünk kapcsán jusson eszünkbe Szent Jakab apostol levelének harmadik fejezete, amelyben ez olvasható: a tökéletes nem vétkezik a nyelvével. Lám, a hajót is kis kormány irányítja, ilyen a nyelv, s vele áldjuk az Atyát, s vele átkozzuk az embereket. Ugyanabból a szájból áldás és átok jön. Testvérek, ennek nem volna szabad így lennie! (vö. Jak 3,1–12)

Az igazi szeretet soha nem kötődik feltételekhez – folytatta a püspök. – Jézus a legjobb példa erre, aki nem azért szeret minket, mert megérdemeljük, nem azért, mert jók vagyunk, hanem azért, hogy jók legyünk, és ahogyan beszélünk, az is egy szeretetválasz Jézus szeretetére. Isten kimondott szava Jézus Krisztus. Isten az emberré lett Jézus Krisztuson keresztül azért szólt hozzánk, hogy közösséget vállaljon velünk, hogy nekünk ajándékozza az isteni életet.

„Amikor beszélek, azért mondok valamit, hogy ami az én szívemben van, az ott legyen az engem hallgatók szívében is. Isten azért szólt hozzánk, hogy az a szeretet, ami az Ő szívében van, ott lehessen a mi szívünkben is” – tette hozzá a szónok.

Végezetül az alázatosságról, valamint a kevélységről beszélt, ennek kapcsán tette fel a harmadik kérdést:

milyen a magatartásunk?

„A világ azt hirdeti: legyél menő! A média celebekkel van tele, mely szó jelentése ünnepelt, és sokan mindent meg is tesznek azért, hogy ünnepeltek legyenek. Nagylelkűség helyett nagyképűség van. Az illető mutat valamit magáról, de mögötte van-e tartalom, igazi érték, vagy belül üres?” – világított rá Palánki püspök, és megjegyezte, hogy mindenkiben benne van a nagyravágyás, ami alapvetően jó dolog, de mérlegelnünk kell, hogy mit tartunk igazán nagynak. Mert az igazán nagy az üdvösség, az Istennel való kapcsolat. S az az igazán nagy, aki tud alázatos, kicsi lenni, és nem képmutató. Bíró László püspök gondolatával élve egy ember kapcsán három kép él: az egyik, ahogyan saját magát látja, a másik, ahogyan a többiek látják, a harmadik, amit Isten lát.

„Az igazán boldog ember az, akiben ez a három kép egybeesik, de mind közül az utolsó a legfontosabb, és törekedni is kell arra, hogy ahogyan Isten belém akarja látni a szentet, az igazat, a jót, annak megfeleljek. Ezt akkor tudjuk elérni, ha követjük Jézust, aki alázatos volt. A másik ember életének aláhelyezem magam. Ki az, aki diktál nekem?” – tette fel a kérdést a főpásztor, majd felidézte ennek kapcsán egy görögkatolikus pap gondolatát, aki azt mondta, hogy egy csecsemő az édesanyjának szavak nélkül diktál.

„Ki diktál nekem, hogy képes legyek a szeretetre, az alázatos szolgálatra? Mert az alázat, a szolgálat és az áldozat egy, összetartoznak, és ezt kell megtanulnunk Jézustól. A Megváltó nem szenvedni szeretett, hanem minket szeretett, és értünk vállalta szenvedését is, és ez az igazi szeretet” – világított rá a főpásztor. Tanítását pedig azzal zárta: kérjük arra az Urat a nagyböjtben, hogy erősítse bennünk az alázatot, a szeretetre való képességet, a vigasztaló, bátorító, ítéletektől mentes magatartást, melyek által Jézus Krisztust követhetjük.

A kereszt ugyanis mindannyiunk életében egyszemélyes, de minden keresztnek a vége a feltámadás.

A szertartáson a járvány miatt csak korlátozott számban lehettek jelen hívek, ám a szokásos YouTube-közvetítés mellett a Debreceni Görögkatolikus Parókia Facebook-oldalán is élőben követhető volt az Előszenteltek Liturgiája. (Utóbbi felületen vissza is lehet nézni a közvetítést.)

Forrás: H. Varga Eszter/Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: Domokos Éva

Magyar Kurír