A Pannonia Sacra iskola kórusának énekes zarándoklata Lengyelországban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A negyvenkilenc tagú kamarakórus október 14-én kora reggel indult útnak hat felnőtt kíséretében. Első nap Wadowicében felkeresték Szent II. János Pál pápa szülőházát és a mellette levő templomot, ahol gyermekként először járult szentségekhez. A lengyel apácák angol nyelven mutatták be a csoportnak a látogatóközpontnak átalakított épületet, a kisebbeknek a nyolcadik osztályosok fordították le a tudnivalókat.

Másnap Krakkó nevezetességeivel ismerkedhetett meg az énekkar. A wieliczkai sóbányában kialakított Szent Kinga-kápolnában – 135 méteres mélységben – rögtönzött hangversennyel próbálta ki a kórus az akusztikát.

Karol Wojtyła pápává választása 38. évfordulójának előestéjén Krakkóban imádkozhattak a zarándokok; a város főterén álló középkori Szent Adalbert-templom volt a helyszíne annak a rózsafüzér imádságnak, melyet a végzős diákok vezetésével a kamarakórus tagjai az iskola diákjaiért és tanáraiért mondtak el.

Másnap reggel Krakkó legfiatalabb templomával ismerkedhettek meg a gyerekek. Az irgalmasság évében az irgalmasság rózsafüzérét imádkozta a csoport – az ötödik osztályosok vezetésével – a krakkói Irgalmasság-bazilika magyar kápolnájában. Ezt az iskola közösségéért ajánlották fel. A tíz évvel ezelőtt felszentelt Communio Sanctorum (Szentek közössége-kápolna) két oldalát mintegy hetven szentet, boldogot, illetve tiszteletre méltó magyart és lengyelt ábrázoló mozaik díszíti, ami Puskás László görögkatolikus parókus és felesége alkotása. Jobb oldalon a sort a „magyar szent család” nyitja: Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg. Őket követik az Árpád-ház többi szentjei. A baloldali mozaikon több olyan személy is szerepel, akiket csak a kápolna szentelését követően avattak boldoggá, többek között Salkaházi Sára szociális testvér.

Az Irgalmasság-bazilikából indult tovább a zarándoklat Częstochowába, ahol a bazilikában az esti 7 órás szentmisén a De Angelis gregorián mise tételeivel és más latin nyelvű énekekkel végezte zenei szolgálatát a kórus. Ezt követően került sor magyar Mária-énekekből álló hangversenyükre. A népénekek után Kocsár Miklós Mária-éneke (Maria fons aqua vivae) és Esterházy Pál Ave maris stella című műve hangzott el orgonakísérettel. Megszólalt egy reneszánsz kori motetta is, négyszólamú furulyaátiratban. A legnagyobbak Caccini csodaszép Ave Mariáját is elénekelték. Zárásként a lengyelek régi himnusza – Gaude Mater Polonia – hangzott el orgona- és furulyakísérettel.

Utolsó nap kora reggel a Fekete Madonna kegyképe előtt egész Magyarországért imádkoztak a Pannonia Sacra énekesei.

A zarándoklat a Nemzeti Együttműködési Alap „Civil szervezetek szakmai programjának támogatása 2016” pályázatának támogatásával valósult meg.

Forrás és fotó: Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola

Magyar Kurír