A Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet (Seminarium Incarnatae Sapientiae) elöljárói kezdeményezésére indított pasztorális látogatások célja, hogy a szeminaristák találkozzanak a hívekkel és a papokkal, megismerjék ez egyházmegyék sajátosságait, a plébániák és a szerzetesközösségek életét, tevékenységeit, kihívásait.
Október 19. és 21. között hat papnövendék a Temesvári Egyházmegyébe látogatott, Diósi Dávid vicerektor és Obermájer Ervin prefektus vezetésével. Pasztorális útjuk első állomása Karánsebes volt, ahol a ferences nővérekkel való találkozás után szentmisét ünnepeltek a helyi közösséggel a plébániatemplomban. Temes-Szlatinán a hívekkel és a fiatalokkal találkoztak.

Szombaton a temesvár-józsefvárosi plébánián a helyi résztvevőkkel együtt meghallgatták Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató előadását. Temesvár-Erzsébetvároson a szalvatoriánus közösség által vezetett plébániára, majd az Isteni Irgalmasság Háza hospice-palliatív központba látogattak, ahol találkoztak és együtt imádkoztak a betegekkel. Ezt követően felkeresték a Pater Jordan hajléktalanszállót, majd megismerhették a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum oktatói-nevelői tevékenységét.
A püspökségen Pál József Csaba főpásztor fogadta a szeminaristákat és elöljáróikat. A beszélgetés után a csoport tagjai együtt imádkoztak a püspökkel a palota kápolnájában.
A Temesvári Egyházmegyében tett látogatás utolsó napján a temesvár-józsefvárosi és a temesvár-erzsébetvárosi hívekkel együtt vettek részt román és magyar nyelvű szentmiséken, amelyek során a papnövendékek tanúságot tettek hivatásukról.
Látogatásuk végén, a lugosi plébánián a fiatalokkal együtt végezték el az esti imaórát.

„Számomra a találkozás mindig ünnepnek számít” – írta az egyik résztvevő, Fülöp Szabolcs diakónus, akit beszámolója szerint a temesvári hospice-palliatív központban tett látogatás érintett meg leginkább: „Látni az ott lévő embereket (...) Látni az ott élő, tevékenykedő nővérek arcán a derű mosolyát, az általuk munkálkodó Szentlélek vigasztalását. Örökre lelkembe ivódott ez a kép. Úgy láttam őket, mint az irgalmas Atya munkatársait, akik folyamatosan ott vannak az élet és halál határmezsgyéjén. Mi általában a növekedéshez vagyunk hozzászokva, vetünk és aratunk. Ebben a központban azt láttam, hogy a magvetés nem látványosan hoz termést, Isten munkálkodik ott, csendben, a szenvedésben, egy-egy megtérésben. Így tekintve nem csodálom a nővérek arcán csillogó derűt, mert folyamatosan találkozások szemtanúi. A találkozás pedig ünnep.”
Varga Loránd ötödéves kispap így írt: „Megtapasztalni, érezni és látni szerzetesek, szerzetesnővérek, önkéntesek és civil emberek munkáját, elsősorban megdöbbenést és elcsodálkozást váltott ki belőlem. Vidámnak és derűsnek mutatkozott meg számomra az irgalmas Atya tekintete az elkötelezett személyek tettein és munkáján keresztül. Társadalmunkban a hátrányos helyzetben lévők, a betegek és hajléktalanok életét kísérve a mellettük elkötelezett emberek megértették velem, hogy a rászorulók élete valójában az irgalmas szeretet útja.”
* * *
A hétvégén a szeminárium másodéves növendékei is pasztorális látogatáson vettek részt a Gyimes völgyében, Kiss Endre spirituális vezetésével. A kispapok Málnási Demeter gyimesközéploki plébános meghívására érkeztek pénteken a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceumba, ahol diákokkal találkoztak. A papnövendékek hivatásukról beszéltek, majd hittanórákat tartottak az általános iskolásoknak.
Szombaton Kostelekben együtt emlékeztek a helyi közösséggel Boldog Rupert Mayerre, akinek tiszteletére minden évben szabadtéri szentmisét mutatnak be. Este a középloki fiataloknak tartottak ifjúsági órát.
A pasztorális hétvégén meglátogatták a Gyimes völgyi plébániákat: így a gyimesbükki, a hidegségi, a közép- és felsőloki közösségeket. Vasárnap Gyimesközéplokon együtt ünnepelték a szépkorúakat a szentmise keretében.
Szöveg: Bőjte Csongor
Forrás és fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria




